Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-28 / 98. szám
Eredményesnek értékelték a tavalyi évet Évértékelő ülését tartotta meg a napokban a Salgótarjáni Civil Fórum. Az eseményen a hagyományoknak megfelelően átadták a „Civilek a városért” díjat is annak a szervezetnek, amely az előző esztendőben a legtöbbet tette a civil társadalom fejlődésért. Ezen túlmenően a résztvevők meghallgathatták a Salgótarjáni Civil Kerékasztal éves beszámolóját is, amelyből egyebek mellett kiderült, hogy a szervezet a munkáját a munkaterv szerint végezte, s célkitűzéseit sikeresen teljesítette. Salgótarján. A rendezvény a hagyományoknak megfelelően egy rövid zenés és irodalmi műsorral kezdődött, amelyben közreműködtek a Salgótarjáni Szakképzési Centrum Kanizsai Dorottya Szakközépiskola és Szakiskola diákjai és Barna Terézia pedagógus. Ezt követően Dániel Zoltán alpolgármester köszöntötte a megjelent civil szervezetek képviselőit. Beszédében kiemelte: nagyjából egy éve választották meg az új civil kerékasztalt, illetve annak új elnökét. S ez az egy esztendő naDániel Zoltán alpolgármester megköszönte minden civil szervezet munkáját gyón tartalmas volt, hiszen számos civil kezdeményezésű program és rendezvény gazdagította a lakosság mindennapjait. Az alpolgármester megköszönte minden civil szervezetnek azt a munkát, amit a város lakosságért végeznek, segítve az önkormányzatot, a hátrányos helyzetűeket, illetve az idősebb korosztályok képviselőit. A program az elismerések átadásával folytatódott, amelyben közreműködött Bódi Györgyné, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal vezetője és dr. Diósiné Taracsák Judit, a Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke. „Civilek a városért” díjat vehetett át a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Nógrád Megyei Szervezete kiemelkedő közéleti tevékenységéért, amellyel hozzájárult a város civil társadalmának sokszínű, hatékony működéséhez és folyamatos fejlődéséhez. Továbbá a Salgótarjánban végzett kiemelkedő civil munkáért emléklapot adtak át a Balassi Bálint Megyei Könyvtár kollektívájának, a Bányász-Kohász Dalkörnek, valamint a Vakok és Gyengénlátók Nógrád Megyei Egyesületének. Az ülés a Salgótarjáni Civil Kerekasztal (SCK) éves beszámolójával fejeződött be, amelyben az elvégzett feladatok kapcsán Bódi Györgyné elnök elmondta: célul tűzték ki a SCK társadalmi kapcsolatainak ki- szélesítését, amit sikerült is elérni a különböző együttműködési megállapodások aláírásával (Balassi Bálint Megyei Könyvtár, Salgótarjáni Civilekért Közhasznú Alapítvány, Civil Információs Centrum, Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete). A kerekasztal tagjai egész évben arra törekedtek, hogy kapcsolatuk a civil szervezetekkel folyamatos legyen. Ezt a kölcsönös információcsere, programok elküldése, egymás rendezvényeinek meglátogatása jellemezte. A civilek a bőség kosarával rendelkeztek 2015-ben a programokat illetően. Sokszor torlódtak is ezek a rendezvények, s hatásuk, vonzásuk ezért nem könnyen mérhető. TájékoElismerések átadása is okot adott a tapsra zódásukat segítették a meghívók nyomtatott és elektronikus formában, a „Tarjáni Műsor”, illetve a civil szervezetek honlapjai. A SCK arra is törekedett, Bódi Györgyné, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal elnöke hogy képviseltesse magát jelentős önkormányzati rendezvényeken, nemzeti és egyben városi ünnepségeken. Zárásként Bódi Györgyné kitért arra, hogy természetesen gondjaik is vannak. Ugyanis küszködnek a kapcsolattartás nehézségeivel, a civilek bezárkózásával, a civileket érintő rengeteg adminisztrációs teher elkedvetlenítő hatásával, az idősödés problémájával, a Nemzeti Együttműködési Alap pályázati nyerteseinek szűk körével, az egy százalék merítési lehetőségeinek beszűkülésével, illetve a szponzorok és támogatók csökkenésével. Összegezve munkájukat, eredményesnek értékelik azonban a tavalyi esztendőt, s egyben látják az előrelépés további lehetőségeit is - zárta szavait. Sz. A. a pápáról Mátraverebély-Szentkút. Nemzeti kegyhelyünkön, a Ferences Galériában május 2-ig, hétfőig látogatható a Szent II. János Pál pápáról szóló kiállítás, amely a néhai egyházfő magyarországi, szlovákiai és lengyelországi látogatásainak emlékeit, személyesen használt tárgyait mutatja be. A gyermekrajzok segítségével pedig azt is végigkísérhetik a látogatók, hogy a kisgyermekek hogyan gondolkodnak a 20. század nagy szentjéről. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! Felújítanák a rendelőt Dorogháza. A település ön- kormányzata a közeljövőben több beruházást is szeretne megvalósítani, ezek közül az egyik a helyi orvosi rendelő felújítása, amelynek kivitelezése jelenleg a tervezési fázisban tart. Sikeres pályázat esetén a szakemberek elvégeznék az ablakok cseréjét, a külső szigetelést és a színezést, az épület akadálymentesítését, valamint a villamos hálózat korszerűsítését. Ezen túlmenően kialakítanának egy parkolót, valamint a tetőre napelemeket is szerelnének, amelyekkel csökkentenék a fenntartási költségeket. Mindezek mellett a beruházás tartalmazná a rendelő berendezési tárgyainak cseréjét, valamint orvosi és védőnői eszközök beszerzését is. Kővári Lászlóné polgármestertől azt is megtudtuk, hogy a kivitelezés kapcsán 33 millió forintra pályáznak majd. „A múlt iskolájában nem lehet a jövő emberét nevelni” A címben szereplő gondolat Kiss Árpád híres magyar pedagógus-tudóstól származik, akinek nevét harminc éve vette fel a balassagyarmati Bajcsy úton lévő általános iskola. Az intézményben ezt, illetve az állami iskola megalakulásának hetvenedik jubileumát ünnepelték. H. H. Balassagyarmat szépen zengő furulyaszó hangjai szűrődtek ki a balassagyarmati Kiss Árpád Általános Iskola aulájából. A kislányok hangszeres-énekes műsorát - amelyből természetesen nem maradhatott ki a „Tavaszi szél vizet áraszt” című dal sem - a Pörgettyű gyermek-néptánccsoport fellépése követte, majd Csach Gábor, a város alpolgárGörög Imréné igazgató felidézte a névadás körülményeit is mestere méltatta néhány szóban az intézményt, illetve az aula falain látható, a harmincéves múltat bemutató kiállítást. Ebben kiemelte, hogy kevés iskola akad az országban, amelyet kiváló pedagógus szpmélyiA furulyás-énekes kislányok előadása ségről neveztek el, ráadásul akkor, amikor a névadás még egyáltalán nem volt szokás. Kiss Árpád alakjára kitérve megjegyezte, hogy abban az időszakban állt ő a magyar oktatásügy egyik él-pozíciójában, amikor a második világháború után nagyon komoly átszervezés zajlott az iskolahálózatban, az állami és egyházi iskolák központi irányításának összevonása komoly feladatokat rótt a képzett szakemberekre, akik közül kiemelkedett Kiss Árpád. Az alpolgármester hozzátette, a különböző dokumentumokból és fotókból, emlékezésekből gondosan összeállított tárlat hűen adja vissza a névadó szellemiségét, és ennek a szellemiségnek tökéletesen meg is felel a mai iskola. A negyedikes kisdiákok vastapsot „fakasztóan” adták elő a Muzsika hangja című filmből ismert, szolmizálós betétdalt, ami után Görög Imréné, az intézmény igazgatója köszöntőjében elmondta, a névadás 1986. április 19-én történt meg, azóta is mindig ehhez az időponthoz kapcsolódva tartják az iskolanapokat. Kifejtette, a név kiemeli az iskolát a névtelenek közül, de egyben kötelezi is arra, hogy folyamatosan korszerűsödjön, állandóan újuljon, igazodva a kor követelményeihez. Kiss Árpád élet- - műve kijelölte azt az utat, amelyen az utódoknak haladniuk kell, és ezt a feladatot becsülettel teljesítik is. A Kiss Árpád Általános Iskola nevelőiből alakult Csalogató együttes néhány megzenésített versét követően szakmai konferenciával folytatódott az ünnepség. Ezen előbb Kiss Endre, a Magyar Pedagógiai Társaság Kiss Árpád Műhelyének vezetője tekintett vissza a jeles neveléstudós pályájának fontosabb mozzanataira, hangsúlyozva, hogy még a közvetlen munkatársai sem tudták egyértelműen megfogalmazni, ki is volt ő valójában, annyira sokrétű, szerteágazó volt a személyisége és az érdeklődése. Ezt követően Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke és Hudra Árpád újságíró társaságában bemutatták az „Abszolút pedagógusok" című könyvet, amely szakmai műhelybeszélgetéseket tartalmaz kiemelkedő pedagógus egyéniségre emlékezve. Selmeczi Zoltán, a salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ főosztályvezetője a pedagógiai szolgáltatásokról tartott előadást, végül a „Tanulói részvétel az iskolában” című projektet Trencsényi László, Révész György filozófus, és a házigazda iskola tanítója, Zércziné Schummer Eleonóra mutatta be. Kiss Endre (középen) visszaemlékezett a kiváló pedagógusra
