Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-27 / 97. szám

FOTÓ: MTVEPA/IULIAN STRATENSCHULTF (I ^XIjűCipÍd 2016. ÁPRILIS 27., SZERDA £7 ö ö©QGűCB0fea Drónpincér a kávézóban Eindhoven. A világ első drónpincéreket alkalmazó pop­up kávézóját nyitották meg a hét végén az Eindhoveni Mű­szaki Egyetem diákjai. A spontán felállított kávézó az intézmény fennállásának 60. évfordulóját ünneplő fesz­tivál keretében várta az érdek­lődőket. A projektben részt ve­vő 20 diák kilenc hónapon át dolgozott a drón megtervezé­sén és megépítésén, hogy megmutassa, milyen fontos része lehet a modernkori min­dennapoknak egy ilyen apró, beltéri szerkezet. A Blue Jay-re, vagyis kék szajkóra keresztelt drón úgy fest, mint egy fehér színű re­pülő csészealj hatalmas vilá­gító szemekkel. A szerkezet odarepül az asztalhoz és fel­veszi a rendelést a vendégtől, aki' az étlapra mutatva jelzi, hogy mit szeretne fogyaszta­ni, majd egy másik drón ki­hozza a kért innivalót. A szenzoroknak és a hosz- szú életű elemeknek köszön­hetően a Blue Jay könnyedén elnavigál az emberekkel teli beltéri környezetben, szem­ben más drónokkal, amelyek GPS-rendszerre épülnek. A projekt az egyetem támoga­tásával valósult meg és min­den egyes drón megépítése nagyjából 2000 euróba (622 ezer forint) került. A hallgatók szerint a beltéri drónokat egy sor különböző módon lehetne alkalmazni, egyebek között tüzek eloltásá­ra, betolakodók jelzésére, vagy miniatűr házi pincérként.- Úgy hisszük, hogy a belté­ri drónok egy nap a társadal­munk részévé válnak. Egy nap a barátainak lehetnek - fogal­mazott az egyik diák a fejlesz­tésüket bemutató videóban. A Nagy-Britanniában működő Vak­vezető Kutyakiképző Iskolák Világ- szövetségének kezdeményezésére 1994. április 27-e óta világszerte ezen a napon hívják fel a figyelmet a vakvezető kutyák munkájának fontosságára. tandoq/Blldapest A jól képzett vakvezető kutya megóvja gazdáját a lépten-nyomon út­jába kerülő akadályoktól, sőt az utasítások ellenére sem tesz meg bizonyos dolgokat, ha úgy véli, ezzel veszélybe sodorja a rábízottat. Vakvezető kutyának elsősorban a labrador retriever, a golden retriever és a német ju­hász fajta vált be. (Az utóbbiak közül csak azok, amelyekből hiányzik a fajtára néha jel­lemző agresszió.). Mellettük sok keverék ku­tya is alkalmas e célra. Mivel a kutyák szín­vakok, a zebrához érve a vakvezető eb a gya­logosok mozgásából ítéli meg, hogy zöld-e a lámpa. A segítő kutyák általában 8-12 éves korukban „vonulnak nyugdíjba”. A vakvezető kutyák első iskoláját 1916-ban a németországi Oldenburgban ala­pították, az ebeket akkor a világháborúban megvakult katonák vezetésére képezték ki. Magyarországon Rithnovszky János volt az első, aki vakvezető kutyával közlekedett, majd 1978-ban létrehozta a csepeli vakveze­tő kutyákiképző iskolát, amelyet a hatóságok szinte azonnal be is zárattak. Csaknem egy évig tartó harc után, amelyben nagy szere­pet játszott Schüller Imre rendező-operatőr dokumentumfilmje, 1979-ben az iskola újra megnyithatta kapuit a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének kere­tei közt. A segítő kutyák kiképzését 2006 óta pályázati úton támogatják. Míg a világszövetség székhelyének is ott­hont adó Angliában évente 700 kutyát képez­nek ki vakvezetésre, addig Magyarországon az elmúlt időszakban mindössze évi 20-25 kutyát adtak át, s ez a szám is egyre csökken. Egy teljesen kiképzett kutyára a rászoruló­nak akár két évet is várnia kell. Egy eb neve­lése másfél, kiképzése fél évig tart, ennek költsége akár másfél millió forint is lehet. A Magyarországon élő körülbelül 20 ezer vak emberből mintegy 110-120 rendelkezik segítő kutyával. Sokan azért nem vállalhat­nak ilyen segítőtársat, mert nem tudják fe­dezni a havi minimum 5-8 ezer forintos tar­tási költséget. 2009 decemberében lépett ha­tályba a segítő kutya kiképzésének, vizsgáz­tatásának és alkalmazhatóságának szabá­lyairól szóló rendelet, amely szerint minden közszolgáltatási területre, egyebek mellett bevásárlóközpontokba, üzletekbe, piacra, egészségügyi intézményekbe, vendéglátóhe­lyekre, közművelődési és oktatási intézmé­nyekbe be kell engedni a hámmal és jelvény­nyel ellátott segítő kutyákat. A rohamosan fejlődő technika korában sem nélkülözhető a kutya sokirányú szolgálata, a vakvezető kutyát nem lehet technikai eszkö­zökkel helyettesíteni! Szakemberek szerint a vakvezető kutyák valamilyen módon szinte mindennap megmentik gazdáik életét. Luther végrendelete Budapest Luther Márton vagyonára, családjára vonat­kozó „magánvégrendeletét” és Julius Ludwig Grimm 1830-as évekből származó, felfújható fóldgömbjét állítja ki a Magyar Nemzeti Levél­tár Országos Levéltára. A két különleges kiállítási darab bemutatásával a Levél­tár az intézményben folyó munkába is bepillantást sze­retne adni - emelte ki Mikó Zsuzsanna, a Levéltár főigaz­gatója a kiállítás hétfői meg­nyitóján. Balog Zoltán, az emberi erő­források minisztere annak je­lentőségét hangsúlyozta, hogy a Magyar Evangélikus Egyház őrizheti a németek és az egész világ számára kiemelt jelen­tőségű történelmi. Ez is segít ráirányítani a figyelmet az „egymást megtermékenyítő kulturális és egyházi kapcso- • latokra” - mondta. Titokzatos etruszkok Firenze. Az ókor egyik leg­nagyobb rejtélyét jelentő et­ruszkok életéről szolgálhat izgalmas információkkal egy feliratos kőtábla, amelyet Fi­renze közelében tártak fel a régészek. Az etruszk kultúra 2500 évvel ezelőtt virágzott Itália középső részén. A művésze­téről, mezőgazdaságáról, fi­nom fémmunkáiról és keres­kedelméről ismert civilizáció hanyatlása az Krisztus-előtti. 5. században kezdődött, majd 300 és 100 között végül beol­vadtak a Római Birodalomba. Gazdagon dekorált sírokat, edényeket és szobrokat hagy­tak maguk után, ám kevés írott anyag és tárgyi bizonyí­ték árulkodik a mindennapi életükről. Csaknem kipusztult... Phnompen. A kihalás szélére került a kambodzsai királyi tek­nős: a déli Batagur-teknősnek (Batagur affinis) csak alig tíz példánya él vadon, mert a par­tokon egyre gyakoribb homok­kotrás és az elárasztott erdőte­rületek irtása miatt folyamato­san csökken a faj élettere. A New York-i központú Wildlife Conservation Society (WCS) közlése szerint hosszú évekig sikerült megőrizni a po­pulációt a Sre Ambel folyórend­szernél a szervezet és az illeté­kes kormányhatóság közremű­ködésével. Egyre nagyobb mér­tékben háborgatják azonban a folyórendszert Kohkong tarto­mányban, az egyetlen kambo­dzsai régióban, ahol a déli Batagur-teknős él. Emiatt egyre nagyobb veszély fenyegeti a fajt. A déli Batagur-teknős egyike a világ huszonöt legveszélyeztetet­tebb teknősfajának. Kambodzsai királyi teknősként is emlegetik, mivel a történelmi időkben csak a királyi család tagjai engedhet­ték meg maguknak a faj tojásai­nak fogyasztását. A déli Batagur- teknőst 2005-ben az ország nemzeti állatává nyilvánították. A WCS kutatócsoportja idén visszaesést tapasztalt az állat fészekrakásában: a tavalyi négyhez képest csupán egy fészket találtak.- Úgy véljük, ezt az okozza, hogy egyre több a homokkotrás, a fészekrakó területeken az el­árasztott erdők irtása és a fa el­szállítása zavarja a nőstényeket tojásrakás idején - fejtette ki In Hűl, a projekt koordinátora. Egy robot Rubik-kockát rak ki a hannoveri ipari és kereskedelmi vásár egyik standján 2016. április 25-én, az ötnapos rendezvény nyitónapján. A 2016-os nemzetközi szakvásár meghívott partner- országa az Egyesült Államok. Tutanhamon-tárlattal nyit az Egyiptomi Nagymúzeum A híres egyiptomi fáraóhoz, Tutanha- monhoz kötődő régészeti kincsek gar­madáját tárja a nagyközönség elé 2018- as részleges átadásakor az Egyiptomi Nagymúzeum. Kairó. - 2018 májusában nagyjából 4500 tel­jesen új és egyedülálló Tutanhamon-lelet, vala­mint további száz grándiózus szobor fog bemu­tatkozni az intézmény nyitóünnepségén - mond­ta Tarek Tavfik, a gízai piramisoktól mintegy két kilométerre épülő új múzeum igazgatója. Mint megjegyezte, a „Tutanhamon sírjából származó kincsek önmagukban kitesznek egy egész mú- zeumnyi látnivalót és legalább fél nap kell meg­tekintésükhöz”. Az igazgató szerint a legnagyobb érdeklődés vár­hatóan azt a mintegy kétezer, Tutanhamonhoz kötő­dő leletet fogja övezni, amelyek helyreállítási mun­kálataival a napokban végeznek a szakemberek. Az immár évek óta épülő Egyiptomi Nagymúze­um csak tízezer négyzetméternyi területet fog meg­nyitni a látogatók előtt 2018-bán. A világ legnagyobb régészeti múzeumának tervezett intézmény várha­tóan 2020-tól fog teljes gőzzel üzemelni. Gyűjteményében a fáraók korából, az ókori Gö­rögországból és az ókori Rómából származó mint­egy százezer műtárgy kap helyet. Tutanhamon kin­cseit nagyjából hétezer négyzetméteren állítják ki. Tavfik szerint a 800 millió amerikai dollárból megvalósuló múzeum évente várhatóan ötmillió látogatót fog vonzani. A múzeum átadását erede­tileg 2015-re tervezték, ám az elmúlt évek zűrza­varai miatt az építkezési munkálatokat rendszere­sen fel kellett függeszteni. Tutanhamon az egyiptomi Újbirodalom rendkí­vül zavaros időszakában élt, a 18. dinasztia tizen­kettedik fáraója volt. Vélhetőleg Krisztus előtt 1354-ben született, kilencévesen került a trónra, amelyen csak kilenc évet töltött. Annak ellenére, hogy politikai szempontból az egyik legjelentéktelenebb uralkodó volt, a sors fin­tora, hogy ma mégis ő az egyik legismertebb fáraó, mivel az ő szinte érintetlen sírját találta meg 1922- ben a dúsgazdag Lord Carnarvon és Howard Carter, brit régész, világszenzációt keltve a felfedezéssel. Vakvezető kutyák világnapja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom