Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-26 / 96. szám

20 éve debütált az autós világ egyik legsikeresebb modellsoro- zata: a SKODA AUTO 1996-ban mutatta be az Octavia szedánt a nemzetközi média képviselőinek. Az ezt követő két évtizedben a SKODA Octavia világsikerré vált, és máig a nagy hagyo­mányú cseh autógyár leg­keresettebb szériája. A kompakt modell nagyban hozzájá­rult a SKODA már­ka fejlődéséhez és sikeréhez. Az Octavia fontos év­fordulót ünnepel. A kom­pakt sikerautó lenyűgöző eladási adatai azt mutatják, hogy az első bemutatása óta már ötmillió vásárló döntött világszerte az Octavia család széles modellkínálatának valamelyik tagja mellett. Az átlagosnál tágasabb belső tér, a modern motorok és biztonsági berendezések, valamint a von­zó árak páratlan együttese az, ami a már­ka későbbi modellszériáit és modellgene- rációit is inspirálja. Nagyjából egV évvel azután, hogy a cseh márka csatlakozott a Volkswagen Csoport­hoz, 1992-ben megindult az Octavia új mo- dellszériájának fejlesztése. Ez a csoport szá­mára akkoriban tervezett vadonatúj plat­formra épült, amit az új koncepció kidolgo­zásával párhuzamosan fejlesztettek. Míg a mérnökök CAD (Computer Aided Design) technológiával a merev platformon dolgoz­tak, a Mladá Boleslav-i fejlesztőközpontjá­ban Dirk van Braeckel vezetésével egy ha­sonlóan időtálló, összetéveszthetetlen for­májú karosszériát alkottak meg. A fejlesztőmérnökök nagy figyelmet fordítottak az aktív és passzív biztonság­ra. Az első légzsákokon túl a márka elő­ször kínált akkor még újdonságnak szá­mító oldallégzsákokat is. Az új kompakt autó nagy, felnyíló hátsó ajtaja kiváló hozzáférést biztosított az 528 literes cso­magtérhez, amit a hátsó ülések lehajlá­sával nem kevesebb, mint 1 328 literes­re lehetett bővíteni. 1996-ban, amikor a modell először je­lent meg a piacon, a vásárlók kétféle négyhengeres benzinmotor és egy turbódízel hajtáslánc közül választhat­tak. A belépő szintű 1.6-os MPI (henge­renként! befecskendezéses) motor telje­sítménye 55 kW (75 LE) volt, az eggyel nagyobb, 1.8 20 V (húsz szelepes) vál­tozat pedig 92 kW-ot (125 LE) adott le. A modern 1.9 TDI közvetlen be­fecskendezéses turbódízel motor 66 kW (90 LE) teljesítményű volt, átlagfogyasztása 5,1 literre adó­dott 100 kilométerenként. A SKODA a későbbiekben a különö­sen gazdaságos, 50 kW-os (68 LE) 1.9 SDI motorral és a 110 kW-os (150 LE) 1.8 20V turbós motorral szélesítette a motorkínálatát. Az első Octavia Combi 1998 márciusá­ban, a Genfi Autószalonon tartotta világ­premierjét, és májusban már átvehették az első ügyfelek. Ez a karosszéria-változat hamarosan bestseller lett, különösen Eu­rópában. 1999-ben az Octavia Combi összkerékhajtásos változata debütált. Az Octavia/ Octavia Combi tí­puselnevezés arra a sikeres modellre utal vissza, amiből a SKODA 1959 és 1964 között 364 000 darabot gyártott Mladá Boleslav-ban és Kvasiny-ben. A la­tin „octavia” szó je­lentése „a nyolcadik” - utalva a „modern korszak” nyolcadik SKODA automobiljára, ami a technológia 1933-as bevezetését követően már füg­getlen felfüggesztéssel készült. Az új Octavia széria számára új gyár­tósort építettek, amelynek 37 500 négy­zetméteres csarnoka a Mladá Boleslav-i üzemben helyezkedik el. Ezt követte egy új festőüzem, amelynek kapacitása 1 800 jármű naponta. Az új gyártósor 1996. áp­rilis 3-án kezdte meg működését. A központi üzem termelőkapacitása évi 90 ezerről 350 ezer darabra növekedett, amivel a SKODA lett a legnagyobb iparvál­lalat a Cseh Köztársaságban. Az első szé­ria utolsó darabja végül a Vrchlabí-i szere­lőszalagról gördült le 2010 novemberében. 1996-tól 2010-ig a SKODA összesen 970 000 szedánt és több mint 470 000 kombit szállított le a fogyasztóknak világszerte. A második generációs Octavia töretle­nül folytatta elődje sikerét. A gyár össze­sen 1,6 millió szedánt és 900 000 kombit adott el 2004 és 2013 között. Az újabb technológiai fejlesztések - mint a közvet­len befecskendezéses benzinmotorok és a kettős kapcsolású sebességváltók (DSG) - az Octavia Il-ben jelentek meg először. A harmadik generációs Octavia, a SKODA egyik kiemelkedő fontosságú gyártmánya, 2012 novemberétől gördül le a szerelőszalagokról. 2016 márciusának végén elkészült e modellgeneráció egymilliomodik tagja is a központi gyár­egységében. A hagyományos cseh márka összesen ötmillió Octaviát állított elő a tí­pus 1996-os bemutatkozása óta. A cseh gyár mellett Kínában, Indiában, Oroszor­szágban és Kazahsztánban is gyártanak Oc­taviát. Hibrid vonalon erősít a Honda Továbbfejlesztett hib­rid hajtást kap az új Accord, a Clarity a tüzeló'anyagcellás- mellett akkumulátoros elektromos hajtással, vagy plug-in hibrid­ként is megvásárolha­tó lesz. Egy év szünet után tér visz- sza az Egyesült Államok pia­cára a Honda Accord Hybrid, amely immár 212 lóerős rendszerteljesítményű hibrid hajtást kap. A 2,0 literes, Atkinson-ciklus szerint mű­ködő négyhengeres szívómo­tort csak átfésülték, új a két villanymotor, a lítium-ion ak­kumulátor-csomag a raktár­ból rabolja a teret. Ennek a bejelentésével egy időben árulták el azt is, hogy a Clarity nevű imázs- autó nem csak tüzelőanyag- cellás hajtással készül majd, hiszen annak a változatnak földrajzilag meglehetősen korlátozott a piaca a hiányzó töltőállomás-infrastruktúra miatt. Világszerte a két má­sik változattól remél ko­molyabb) darabszámokat a japán gyártó, az egyik egy akkumulátoros-elektromos változat lesz, a másik pedig egy hálózatról tölthető hib­rid hajtást kap. Utóbbival kapcsolatban annyit árultak el, hogy .akkora kapacitású akkumulátort kap, amivel mintegy 54 km-t tud meg­tenni helyi károsanyag- kibocsájtás nélkül. Amíg a tüzelőanyagcellás Honda Clarity forgalmazását már 2016 végén megindítják Kaliforniában (a havi lízing­díj 500 dollár alatt lesz, a kezdőrészlet nagysága nem ismert), az akkumulátoros változat 2017 első felében csatlakozik hozzá, a benzin­elektromos hibridre pedig 2017 végégig kell várnia a vásárlóknak. Megállapodás dízelbotrány ügyben Elvi megállapodást kötött a Volkswagen (VW) az Egyesült Államokban a dí­zelbotrány rendezéséről - közölte csütörtökön a né­met járműipari társaság. A közlemény szerint a válla­lat megerősíti, hogy a „dízelté­mával összefüggésben” a szö­vetségi kereskedelmi felügye­let (FTC) közreműködésével el­vi megállapodásra jutott az igazságügyi minisztériummal, a szövetségi környezetvédelmi hatósággal (EPÁ) és a Kalifor­nia állami környezetvédelmi hatósággal (CARB). Ezt a meg­egyezést a következő hetekben az igazságügyi tárcával és az FTC-vel közösen olyan megálla­podásokká formálják, amelyek­ben a társaság kötelezettsége­ket vállal az ügy lezárásáért cserébe, de nem Ismeri el, hogy hibázott (Consent decrees). A szűkszavú közleményben hozzátették, hogy a társaság az ellene egy San Francisco-i bíró­ságon indított gyűjtőper ügyé­ben egyetértésre jutott az érde­kelt felekkel egy peren kívüli megállapodás „fő vonalairól”. Ezt a megállapodást is a követke­ző hetekben konkretizálják majd. Hozzátették, hogy az ille­tékes bíró, Charles Breyer üdvö­zölte a fejleményt. Az Egyesült Államokban for­málódó megállapodásoknak nincsenek jogi következményei az Egyesült Államokon kívül - áll a közleményben. Német sajtójelentések szerint Charles Breyer szövetségi bíró kö­zölte, hogy a tervezett megállapo­dás alapján a VW a tulajdonos igé­nye szerint vagy megjavítja, vagy visszavásárolja a dízelbotrányban érintett autókat, és számottevő kártérítést ad a tulajdonosnak. A VW továbbá a csalás révén kelet­kezett környezeti károk ellensú­lyozására befizet majd egy kör­nyezetvédelmi alapba. A részlete­ket június 21-ig kell kidolgozni, így azt is, hogy miként lehet meg­javítani az érintett 580 ezer autót. Azt még nem tudni, hogy a megállapodás mennyi pénzbe kerül majd a VW-nak. A Die Welt című német lap szerdán azt írta, hogy a VW autónként 5 ezer dollárt fizet a tulajdono­soknak. A cég ezt nem erősítet­te meg, és a ZDF német orszá­gos köztelevízió szerint más összegekről is hallani. Egyelőre az sem világos, hogy az Amerikában kidolgo­zandó megállapodás alkalmaz­ható-e majd máshol. Minden­esetre a német fogyasztóvédel­mi szervezetek országos szö­vetsége (VZBV) az elvi egyez­ség hírére reagálva közölte, hogy nem lenne elfogadható, ha a VW nagyvonalúbb lenne az amerikai vásárlókkal, mint a németekkel. A dízelbotrány azzal kezdő­dött, hogy az EPA tavaTy szep­temberben megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátsz- hatóak a károsanyag-kfbocsá- tásról szóló amerikai előírások. A VW elismerte a csalást. Az ügy világszerte mintegy 11 mil­lió gépjárművet érint, ezek kö­zül 8,5 milliót az Európai Uni­óban adtak el. • • 'S Wm 1 • ■’W- "••"'••"••••''*' ;'" ^ ®B • I® HW * > T «•' g( ;■)'■' ■;• , a«***. «*»•«* _ UM fp'l^w! v x V(llj WjMAIilMJ _ __..... mm \ mim ■ «HMS

Next

/
Oldalképek
Tartalom