Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-25 / 95. szám
Rackanyájat hajtanak a Szent György-napi kihajtási ünnepen a hortobágyi vásártér felé Egy pár évvel ezelőtt valami műsorvezetőcske - tényleg nem emlékszik jelen sorok írója, hogy ki volt a jómadár, - széles mosollyal a képén dicsérte adásban a Hortobá- gyot és marketingjét. A végén kilyukadt oda, hogy valóban vezető látványosság a magyar puszta, merthogy eladjuk - a semmit... Valami megrögzött aszfaltkoptató lehetett az illető, mert az is biztos, hogy nem sok fogalma lehetett arról, mit is rejt valójában a délibábosnak a kikiáltott, pásztorromantikával megfűszerezett, gulyásfő- zős-ostorpattogtató nagy magyar - semmi... Valójában millió természeti értéket rejt ez a táj, itt még megtalálható a hagyományosnak tekinthető állattartás és a hozzá kapcsolódó, szerteágazó tudás is él. Az elmúlt hét végén tartották a hagyományos Szent György-napi kihajtást, ami a Néprajzi Lexikon szerint Európa nagy részén ismert, tavaszkezdő időpont. „A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, maguk háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be, majd kezet mostak a reggeli harmatban. Az egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a napra. A hiedelmek és a népszokások azonban nem a szentre, hanem a római pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban - zöld ággal történt, a hit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja. A jószág tűzön át hajtásának, füstölésének elsősorban rontáselhárító célja volt.” „A magyar népi hitvilágban Szent György napjára elsősorban a boszorkányok és más rontok felfokozott tevékenysége jellemző, amely elsősorban a tehénre, illetve a tejre irányul. Kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket (gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével - például kakukkfűvel, úrnapi sátorfűvel. Sok helyen e napon állítottak új köcsögfát. A boszorkánynak tulajdonított tehénrontó műveletek közül elsősorban az ágas megfe- jése és a harmatszedés kapcsolódik Szent György napjához." Az állatok behajtásának legfontosabb időpontja szeptember 29-e, Szent Mihály-napja, amivel azonban nem ér véget a legeltetési szezon, mert időjárástól függően még kinn lehetett tartani a jószágot a szabad ég alatt. A történelmi Magyarországon ilyen jeles nap még Szent Vendel október 20-án, Szent Dömötör október 26án és Szent Márton november 11-én. Aki tehát lemaradt a hét végi programról, legközelebb szeptember végén láthat hasonló pásztorünnepet. A Hortobágynak a hagyományos állattartás mellett gadag az élővilága is. Madárfotózásra például egészen kiválók a lehetőségek, például a halastavaknál, ahol a szárnyasok valamennyire megszokták az embere^ jelenlétét, még csak csúcs- technika sem kell hozzá. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrár- fejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára furulyázik a Szent György-napi kihajtási ünnep megnyitóján Bivalyfogat a Szent György-napi kihajtási ünnepen IBII ■lie M ff i I I tr H * A ! I 3^ S Á Ily 11 i lii f fv | f : j M W í tiki wri H í 1 v4
