Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-25 / 95. szám
3 (Folytatás az 1. oldalról.) Salgótarján. A megnyitón Fekete Zsolt, Salgótarján Megyei Jogú Város polgármestere beszédében elmondta, hogy miért is fontosak az évfordulók egy város életében. Azért, mert emlékezve tanítanak, a múltunkra és az értékekre, amelyeket kedves elődeink létrehoztak. Az ünnepek formálnak és alakítanak minket. Egy város jelenét az határozza meg, hogy milyen eseményeket emel ki a múltjából. Mi az, amihez viszonyítja a jelenbeli cselekedeteket, amiből erőt merít, és amit átad a következő generációnak. A város jelene attól függ, hogy kik és hogyan munkálkodtak érte a múltban. Melyek azok a közösségek, amelyeknek a tartását, a büszkeségét köszönheti. A ferencesek története és a 80 éves ferences templom múltja összefonódik Salgótarján történelmével. Falai a ferences közösségek történetét mutatják be, az áldozatvállalást, az elkötelezettséget, a történelmi eseményeket, a korszak viszontagságait. Mindenekelőtt a templom az értékteremtést jelképezi, amely Salgótarján és mindannyiunk számára példaértékű. Ezek arra tanítanak, hogy mindig legyen számunkra kitűzött cél, érték, amit a magunkénak érezhetünk. Legyünk részei egy közösségnek, amiért tenni akarunk és tudunk is. Emlékezzünk és ünnepeljünk! - ezekkel a szavakkal zárta gondolatait a város első embere. A kiállítást Veszelovszki Balázs tanár, helytörténész emlékező Jubileumi püspöki mise a Szent József templomban gondolataival nyitotta meg. A jelenlévők figyelmébe ajánlotta a tárlatot, ami az egykoron Salgótarjánban működött ferencesek emlékét idézi meg. Továbbá említést tett arról, hogy 90 évvel ezelőtt született meg a gondolat, egy bölcs városlakó fejében. Kitalálta, hogy létesüljön egy új templom és plébánia a város északi részén. Ugyanis akkor már sokan voltak az egyetlen templomban, nem fértek be a napi többszöri szentmisékre, mert vidékről és a környező falvakból is oda jártak. Az ötlet tehát valamikor 1926- 27 tájékán született. Ezt aztán összefogás és tettek követték, de bános elmondta, hogy Zadravetz István tábori püspök szentelte fel 80 évvel ezelőtt, 1936. május 17-én, vasárnap délelőtt a templomot. Varga András hozzátette, hogy 80 éven keresztül tanította elődeinket és most bennünket is az igaz helytállásra, a hűségre és a hitre. Ezek után felkérte dr. Beer Miklós püspök atyát, hogy mutassa be a legszentebb áldozatot, és a-hálaadást ajánlja fel azokért, akik bármivel is hozzá járultak a templom létrejöttéhez. Továbbá, hogy kérje a jó Isten keahogy ez ilyenkor általában lenni szokott, a város lakossága megosztott lett a hír kapcsán. Voltak lelkes támogatók, de olyanok is, akik ellenezték mindezt. Akadtak, akik a ferences rend meghívását kezdeményezték, és akik Kálváriát építettek volna a városban található magas hegyre. A két tábor nehezen közeledett egymáshoz és a tisztviselők sem tudtak, vagy talán nem is akartak tenni a megoldás érdekében. Nem is kellett, mert a mag jó földbe hullott és százszoros termést hozott, ugyanis a mai napig fennáll a ferencesek temploma. A szentmisékről hazafelé menet pedig jobbra pillantva elénk magasodhat hazánk egyik legszebb Kálvária-hegye. A két esemény között több mint 10 év telt el. A ferencesek 1932-ben telepedtek le a városba, a Kálváriát pedig 1943-ban avatták fel. Réz Marián, ferences házfőnök mindkét történésben kulcsfontosságú szerepet játszott. Igazán határozott és következetes, mély hitről tanúságot tevő szerzetes volt. Veszelovszki Balázs beszédében elmondta, hogy az ünnep kapcsán azok is a középpontba kerülnek, akik a városért tettek, érte életek és az emberekért tevékenykedtek. Mindezt az ünnepi szentmise követte, ahol Varga András salgótarjáni esperes-pléfel. Megnyilvánulásaiban újra és újra az ő gondolatait, példáit hangsúlyozza. 2020-ban Magyar- országon rendezik meg a következő nemzetközi eucharisztikus világkongresszust. Püspökünk szerint, ez nem véletlen, mert véletlenek nincsenek. Ezáltal is ösz- szekapcsolódik a ferences és az eucharisztikus hagyomány. Az ünnepi szentmisén megköszönte a jelenlévőkkel együtt, hogy Jézus Krisztus az oltáriszentségben ma is köztünk és velünk van. Az ünnep végén a hívek közögyelmét mindenki számára, hogy élő kövek módjára igazi lelki házzá épüljünk. Dr. Beer Miklós megyéspüspök elmondta, hogy 80 évvel ezelőtti eseményekre emlékezünk. Fekete Zsolt mondatával élve, egy varos önmagát értékeli azzal, hogy milyen eseményeket emel ki. Salgótarjánban ezt a 80 évvel ezelőtti templomszentelést emelték a múltból vissza a jelenbe. Őseink szándékával, hitével akarnak a jelenben az Úristen szándéka szerint utat találni. Isten színe előtt állunk, hozzá fordulunk őseink Istenbe vetett bizalmával és imádságos lélekkel. Továbbá a püspök atya szent beszédében elmondta, hogy ma olyan pápa irányítja az egyházat, aki Assisi Szent Ferenc nevét az iránta való tisztelet jeléül vette sen mondták el a Szent Józsefhez szóló felajánló imát - ugyanis Salgótarján városát öt éve ajánlották az ő oltalmába - ami a következő volt: „Könyörögjünk! Kérünk, hallgasd meg hála telt szívünk felajánló imádságát ezért a templomért, annak szolgáiért és híveiért, Salgótarján városáért: kicsinyekért és nagyokért, betegekért és egészségesekért, buzgó híveiért és a távolabb lévőkért egyjaránt. Kérünk, adj jövőt számunkra: a szolgáló szeretetnek, az odaadásnak, a megbocsátásnak, a lelki békességnek számtalan megtapasztalását, a te Fiad a mi Urunk, Jézus Krisztus által, aki veled és a Szentlélekkel együtt él és uralkodik most és mindörökké! Ámen ” Az ünnepi szentmise dr. Beer Miklós püspök atyánk áldásával zárult. Gerhát Karina H.H. Síin enö. A múlt pénteken rendezett ünnepi eseményen először Végh József nyugat-nógrádi helytörténész elevenítette fel a kiegészítő emléktábla létrejöttének előzményeit. Elmondta, a község központjában található márványoszlopot 1922-ben állították, rajta hatvanhárom olyan személy kőbe vésett nevével, akik az első világháború során fegyvert fogó közel ötszáz diósjenői katona közül hősi halált haltak a harcmezőkön. Ám az utólagos kutatások során kiderült, hogy erről az oszlopról öt név lemaradt. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy annak idején ennek az öt bátor hazafinak nem élt hozzátartozója a faluban, másrészt a hivatalos adatbázisok sorra bővültek, így a források között később lehetett rábukkanni Adamek János, Dobrocsik János, Gere Gergely, Pintér Márton és Szabó Imre említésére. A község, történetét bemutató legújabb kiadványban már szerepelnek ezek a személyek, így született meg egy civil kezdeményezés, hogy az újabban fellelt hősök neveit is elhelyezzék a nagy világégés honvédéi előtt tisztelgő emlékművön. Ezt követően Gottfried Richárd reforElső világháborús emléktáblát avattak a közelmúltban Diósjenőn. Az 1914 és '18 között elesett helyi hősök turul szoborral ékesített márványoszlopára került fel újabb öt név. A turuios emlékoszlopra került az öt hős neve mátus lelkész szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta, fontos a név, mert csak azoknak a neve marad fenn mindörökre, akit az utókor emleget, akikre emlékeznek. Győry Csaba katolikus plébános pedig kiemelte, a négy betű, a „haza” szó iránti teljes elkötelezettség jellemezte ezeket a hősöket, és sok esetben éppen ez hiányzik az utókor emberének tudatából. Végül a kezdeményezők nevében Székely József Ede agrármérnök kifejtette, gyermekfejjel az ember még nem mérheti fel igazán az eszével, miért is tekinthetőek hősnek a világháborús közkatonák, de felnőtté érve már felismeri, akik szembesültek mindazokkal a fogalmakkal: vér, bűz, sár, szenvedés, éhezés, kilőtt szem, leégett ház, mustárgáz marta tüdő és srapnel tépte láb, azok mind-mind megérdemlik, hogy hősként emlékezzünk rájuk. Hozzátette, ez az öt helybéli katona nagyon sokat várt az utódok főhajtására, és azok közé tartoztak, akik rongyos ruhában, szétmállott papírbakancsban, élelem és lőszer nélkül, egy szál szuronnyal az utolsó pillanatig az országhatáron kívül tartották az ellenséget. Régi közös adósság teljesül ezzel. Kis civil csoportjuk folytatja az emlékezést: nemsokára a második világháborús diósjenői halottak névsorát egészítik ki, és már törik a fejüket, hogy jövőre az 1848-as eseményeknek is méltó emléket állítsanak a községben. Székely József Ede, az emléktábla egyik kezdeményezője HIRDETÉS **.V SALGÓTARJÁNI ifi M PROGRAMAJÁNLÓ JÓZSEF ATTILA MŰVI LÓDÉ51 KÖZPONT fél évszázad kultúra kiállítások: • 50 év - 50 plakát (Üvegcsarnok)- Színészarcok - Színháztörténelem a József Attila Művelődési Központ színpadán (Előtér Galéria) Április 27.16.30 Szerdatársaság • Dr. Beer Miklós interjú kötetének bemutatója. (Stécé Kávéház) Április 28.14.00 Fél évszázad kultúra - A tehetségért- Tanár és tanítványai - kiállításmegnyitó (Előtér Galéria, klubterem) APOLLÓ MOZI 13.30,14.30 Vad Kunság - A Puszta rejtett élete, 13.4S, 16.00 3D A dzsungel könyve, 15.45,3D 18.15,20.30 AVadász és a Jégkirálynő, 18.00 Aszóba, 20.15 Cloverfield Lane 10 VÁROSI MAJÁLIS A DÖUNKÁBAN május 1.10.00 Majális köszöntő, májusfa díszítés, interaktív mesekoncert, nóta, operett és nosztalgia slágerek, Mohamed Fatima koncert, táncbemutató és további színes programok. Esőhelyszín: Fő tér VÁROSI TELEVÍZIÓ 09.00 Mesél az ovi (Rigó Roland) 09.05 Hírfüzér 09.35 Élet a szobrok között 10.10 Budapest Bár 10.30 Hírfüzér 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.30 INFO TV 19.00 Mesél az ovi (Baranyi Rebeka) 19.05 Hírfüzér 19.35 Spanyol Est 20.30 Hírfüzér 21.00 INFO TV Aprefrmjinlta ialgatsvjíei torst *wsl#d«l HanprM Itt. ß«gjtisJtfii»0ä!Ä Szereplőket válogatnak Salgótarján. A Zenthe Ferenc Színház stúdiója április 28-án, csütörtökön 16.00 órától a Zenthe Szalonban (Fő tér 5. sz. alatt) meghallgatást tart egy, a nyár folyamán bemutatásra kerülő zenés előadáshoz. A társulat augusztusban a József Attila Művelődési Központ kertjében tervezi színre vinni Paul Armond - Paul Vanden- berghe „Fiúk, lányok, kutyák” című vígjátékát. A darabhoz elsősorban 14-20 év közötti, énekelni, táncolni tudó, a színjátszáshoz kedvet érző fiatalok jelentkezését várják. A meghallgatásra rövid bemutatkozással, írásban lehet jelentkezni, a mikrobusz8@gmail.com postafiókon. Újabb ot név a hosok emléktábláján wß W
