Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-23 / 94. szám

Optimista történelem A történelem megismerése optimizmussal is eltölthet, hiszen Magyarországon min­den elnyomó rendszer meg­bukott végül - mondta Rétvá­ri Bence, az Emberi Erőfor­rások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtit­kára pénteken Budapesten a Gulágkutatók VII. Nemzetkö­zi Konferenciáján. Budapest Rétvári Bence az Orszá­gos Széchenyi Könyvtárban meg­rendezett tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte: aki az embe­ri jellem rossz oldalára épített, az együttműködés helyett a besúgásra, az igazság kimondása helyett az el­hallgatására és a hazugságra, az mindig elbukott, afölött végül min­dig diadalmaskodott az élet és az igazság. Az államtitkár kitért arra: azért kell hetven év múltán is emlékezni és emlékeztetni azokra, akiket a Gulágra hurcoltak, hogy a valódi em­beri kiállás legyen a példakép a fia­talok előtt. Hozzátette: csak amelyik ország tiszteli a hőseit, annak lesz­nek új hősei. Délvidéki diákutazás Budapest. Mintegy száz délvidé­ki és magyarországi középiskolás indul útnak a hétvégén felfedezni a Délvidék történelmi és kulturális kincseit a Rákóczi Szövetség szer­vezésében - közölte a szervezet az MTI-vel. Közleményük szerint pén­tektől vasárnapig ötödik alkalom­mal valósulhat meg a középiskolá­sokat megszólító délvidéki utazás, a Rákóczi Szövetség diákutazatási programjai keretében. Mintegy száz magyarországi és délvidéki középiskolás kapcsolódik be a programba, tíz dél-magyarországi és négy délvidéki középiskolából. A program fő célja, hogy a határ két oldalán élő középiskolás diákok megismerjék egymást, valamint a Délvidék magyar vonatkozású kul­turális és történelmi helyszíneit, emlékeit. A kirándulás programja érinti Sza­badkát, a bácsi és a nándorfehérvári várat, Újvidéket, Temerint, Csúrogot, Nagybecskereket és Elemért. Benkő László, az Omega billentyűse, zeneszerző (középen), Debreczeni Ferenc, az együttes dobosa (balra) és Hanó Miklós (Fidesz-KDNP), Békéscsaba alpolgármestere csabai kolbászt kóstol a békési megyeszékhely és a zenekar együttműködési meg­állapodása aláírása után Budapesten 2016. április 20-án. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas együttes lett a hungarikum csabai kolbász nagykövete a megállapodás szerint. Fejlesztenék a magyarországi natúrparkokat Elfogadták a magyarországi na­túrparkok 2015. és 2030. közötti időszakra szóló fejlesztési kon­cepcióját - jelentette be Rácz András, a Földművelésügyi Mi­nisztérium (FM) környezet­ügyért felelős helyettes államtit­kára konferencián csütörtökön Budapesten. Budapest Hozzátette: a fejlesztési kon­cepció mellett az azt aláíró négy együtt­működő országos hatáskörű partner - FM, Herman Ottó Intézet, Magyar Natúrpark Szövetség, Magyar Nemzeti Vidéki Háló­zat, és a magyarországi natúrparkok rész­vételével - létrehozzák a natúrparkok koor­dinációs hálózatát, amely a dokumentum­ban rögzítettek megvalósítását segítheti. A natúrparkok tervszerű és széleskörű fejlesztéséért még 2013-ban kötöttek meg­állapodást az aláírók az akkori vidékfej­lesztési tárcával, majd ezt követően ké­szült el a magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója. A natúrparkok a természet és tájvédelem mellett környeze­ti neveléssel, turizmus-ökoturizmussal és vidékfejlesztéssel foglalkoznak kiemel­ten. A natúrpark cím használatához a ter­mészetvédelemért felelős miniszter ad­hat hozzájárulást. Kitért arra, hogy a na­túrparkok fejlesztési koncepciójának cél­ja, hogy a névhasználattal rendelkező na­túrparkok, és az azt tervező szervezetek számára a 2015-2030-as tervezési idő­szakra fejlesztési irányokat, ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek összhangban vannak a természetvédelmi, vidékfejlesz­tési, kulturálisörökség-védelmi prioritá­sokkal, és javaslatot tegyen a megvalósí­táshoz szükséges eszközrendszerre. Je­lenleg Magyarországon kilenc, a termé­szetvédelemért felelős miniszter által el­ismert natúrpark működik, amely az ország területének 4,1 százalékára terjed ki, a települések 6,5 százaléka - köztük 19 város - natúrparki település - sorolta. Az elmúlt években számos további térség­ben merült fel natúrpark alapításának gondolata, a közeljövőben tucatnyi natúr­park kezdeményezés szerezheti meg a névhasználati címet. Ezek közül a Budakörnyéki, a Tápió mente, a Szigetkö­zi, a Vasi-Hegyhát, a Balaton-Közép-Zalai, és az Észak-Bácskai Natúrparkok elisme­rési folyamata indult el - ismertette. Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szö­vetség elnöke elmondta: a natúrparkok a fejlesztési időszak végére olyan érték­őrző és értékteremtő mintatérségekké válnak, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések való­sulnak meg. Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a helyzetelemzés alapján meghatározott általános fejlesztési szükségletek között kiemelt szerepet kap a tagság aktivizá­lása, új tagok bevonása, a meglévő térsé­gi együttműködések elmélyítése, és to­vábbi együttműködések kialakítása. Ismét magyar az év európai fája Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége, á Szent Orbán kápolna mel­letti molyhos tölgy lett a 2016-os év európai fája. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott eredmény szerint az idén februárban meghirde­tett versenyen a legtöbb, 72 ezer 653 szavazatot a bátaszéki fa kapta. Bátaszék. A szervezők reménye szerint Az év európai fája kezdemé­nyezés néhány éven belül páneuró­pai mozgalommá válik, amely je­lentősen és mérhetően foga erősíte­ni a helyi közösségeket és a környe­zettudatos életmódot. Idén 15 euró­pai ország 15 fája versengett. Az idei nyertes, az öreg molyhos tölgy a Bátaszék feletti dombon áll. „Az évszázadok óta őrködő tölgy sze- retetét, tiszteletét bizonyítja, hogy minden évben május 25-én, Orbán napján a környék lakosai szívesen elevenítik fel a hagyományt, amely szerint a tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a követke­ző évben is bőséges szőlő és bor te­remjen a vidéken” - olvasható a ver­seny magyar nyelvű honlapján. Sümegi József diakónus, a város önkormányzati képviselője (Fidesz- KDNP) az MTI-nek elmondta, hogy a díj példaértékű összefogás ered­ménye, minden bátaszéki magáé­nak érezte a tölgy népszerűsítését. Hozzátette, hogy a négyszáz éves fa egyházi területen áll, és azért is maradhatott meg, mert védte az Or- bán-kápolnát. A környék ősnövény­takarójához tartozik, tisztelet és megbecsülés övezi. A bátaszékiek régóta gondozzák, levágott száraz ágainak helyét begyógyították, ez­zel óvva meg a betegségektől. A bátaszéki molyhos tölgy a békés, szeretetteljes együttélésnek, a sok­gyökerű bátaszéki közösségnek a szimbóluma - mondta a képviselő. Az év európai fája díjat idén má­jus 25-én, Orbán napon ünnepük meg Bátaszéken, amikor egy moly- hostölgy-csemetét is ültetnek az öreg tölgy mellé, jelezve az utókor­nak, hogy van folytatása a hagyo­mányoknak. Norvég íróé Budapest Nagydíja Jostein Gaarder norvég író vette át a Budapest Nagydíjat Szalay- Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes­től és Kocsis András Sán­dortól, a Magyar Könyv­kiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülése (MKKE) elnökétől a Budapesti Nemzetközi Könyvfeszti­vál csütörtöki nyitónap­ján. Budapest A környezetvédelem fontos része Jostein Gaarder mun­kásságának, tudatának. Ő a köny­veivel tudja felhívni erre a prob­lémára a figyelmet, egy város a saját eszközeivel, Budapest pél­dául tavaly csatlakozott a globális klímavédelem területén változást elérni kívánó világméretű kezde­ményezéshez - mondta Szalay- Bobrovniczky Alexandra. A főpolgármester-helyettes fel­idézte, hogy amikor Jostein Gaarder néhány évvel ezelőtt Ma­gyarországon járt, azt mondta, az emberiség legégetőbb feladatának azt tekinti, miként lehet hosszú tá­von fenntartani a földi élethez c szükséges körülményeket. Dragomán György laudáció- jában hangsúlyozta, hogy Gaarder könyvei emlékeztetik és figyelmeztetik a felnőtteket: szülőnek lenni annyit jelent, hogy minden eszközzel és mindennek ellenére, saját fe­lelősségünkre is megpróbálha­tunk szabad embereket nevel­ni. „Kamasznak és filozófusnak lenni Gaarder világában ugyan­az, mint lázadónak lenni”. A magyar író kitért arra, hogy Jostein Gaarder könyveiben a fi­lozófia a világ és önmagunk meg­értésére irányuló, komoly téttel bíró gondolatkísérletek sora. „Kamasz hősei, Sofie, Hilde, Anna és a többiek mind önma­gukat keresik. A kezdeti bizony­talan gyerekekből a történetek végére valóságos szuperhősök válnak, akik az elme, a képzelet és a tudás erejétől hajtva bármi­re képesek. Szülőként, olvasó­ként és emberként is hálával tar­tozunk neki” - hangsúlyozta Dra­gomán György. Jostein Gaarder a díj átvétele után azt mondta, örökre megőr­zi ezt a pillanatot magában. „Az irodalom és a filozófia az embe­ri tudat ünnepe, az írók és a filo­zófusok a fő emberi kötelessége­kért harcolnak”. Az idei, 23. Budapesti Nemzet­közi Könyvfesztiválon több mint négyszáz programmal, mintegy kétszáz új kötettel és hatszáz résztvevő szerzővel, tudóssal és művésszel várják vasárnapig az érdeklődőket. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyet­tes és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke (balra) át­adja a Budapest Nagydíjat Jostein Gaardernek Egyiptom kincsei Egerben Fiatal nő Hathor istennő jelvényével szobortöredékével „Az újjászü­letés kapujában - Remekművek a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből" című, az ókori Egyiptom kincseit bemutató kiállítás megnyitóján az egri Dobó István Vármúzeumban 2016. április 15-én. Csabai kolbász: az Omega a nagykövete

Next

/
Oldalképek
Tartalom