Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-22 / 93. szám

Ismét vetélkednek a böllérek Immár második alkalom­mal rendezik meg szom­baton, Héhalomban a „Böllér Bajnokok Ligája” elnevezésű rendezvényt, amelyen az előző évhez hasonlóan a vetélkedő csapatok versenye mel­lett számos programmal és sztárfellépőkkel is ké­szülnek. iféhafoit!. A település önkor­mányzata tavaly hagyományte­remtő céllal rendezte meg a „Böllér Bajnokok Ligája” elne­vezésű rendezvényt A nagy si­kert aratott eseményt idén már másodszor tartják meg április 23-án, szombaton a községi fo­cipálya szomszédságában. A programok a csapatok számá­ra már pénteken elkezdődnek, ugyanis az érkezést követően felépítik saját udvarukat, ahol másnap, a versenyen készítik majd el a fogásokat és dolgoz­zák fel az állatokat. A kapukat szombat reggel 6 órakor nyitják ki a vendégek számára, majd a rendezvény megnyitása után megkezdődik a disznószúrás, azaz elindul az egész napos megmérettetés. A versenyző csapatok munkájá­nak nyomon követése mellett más programokkal is készülnek a szervezők, ugyanis délelőtt 10- kor színpadra lépnek a helyi és környékbeli népdalkörök, nép­táncosok és színjátszósok. Az összejövetel hivatalos megnyi­tója délben lesz, amit a polgár- mesteri értekezlet követ, amely a termelői közösségeket helyezi középpontjába. Délután, 14 órától Böjté Csa­ba ferences testvér köszönti a résztvevőket, akik egy órával később találkozhatnak az Irigy Hónaljmirigy tagjaival. A tom­bolahúzás után színpadra lép a szécsényi 8th Pub, illetve kihir­detik a verseny eredményeit és kiosztják a díjakat is. A progra­mok végül a Skarabeus Superheroes együttes, az Irigy Hónaljmirigy és a Szabad Élet koncertjei után a böllérpartival fejeződnek be. Mindezek mel­lett egész nap lesz még kóstoló az udvarokban és népművésze­ti kirakodó vásár is. A versenyző csapatokra ezút­tal sem vár könnyű feladat, ugyanis a szakmai zsűri számos szempontot fog figyelembe ven­ni a végeredménynél. Pontozzák a szakszerű szúrást, perzselést, bontást, az udvar szépségét, a csapatmunkát és a hangulatot, valamint a nyersanyagok (son­ka, szalonna, karaj, tarja, oldalas, dagadó, szűzpecsenye) formázá­sát is. Ezen felül beleszámítanak a végeredménybe a készétkek - sült hurka és kolbász, tepertő, abált szalonna, toros leves és ká­poszta, a csapat fantáziájára bí­zott ételkülönlegesség, pogácsa vagy hájas sütemény, fogópálin­ka - pontszámai is. A nap- sztár műsorvezetője Rákóczi Ferenc, a Morning Show csapatának tagja lesz. A jóté­konysági rendezvény bevételét a Dévai Szent Ferenc Alapítvány ' részére ajánlják fel a szervezők. Az eseményre minden érdeklő­dőt szeretettel várnak! (SzA) két, felvázolva a közép - és hosszútávú elképzeléseiket, hoz­zátéve, hogy szívesen csatlakoz­nak ilyen hasznos és előremuta­tó kezdeményezésekhez. Az iskola tanulóinak kis mű­sorát követően a szervezők nevé­ben Selmeczi Zoltán, a salgótar­jáni POK főosztályvezetője mon­dott rövid beszédet, kiemelve a művészeti nevelést, mint kiváló eszközt a cigány kultúra értéke­inek feltárásában, és a POK sze­repvállalását ebben a témában. F. Nógrády Ildikó pedig az érsekvadkerti Petőfi Sándor Ál­talános Iskolában működő roma művészeti csoportok tevékeny­ségébe avatta be kollégáit, bemu­tatva az erre az alkalomra kiál­lított munkákat is. A konferencia során először Somody Beáta, a fentebb már „Együtt, de hogyan? - Út­keresés a cigány-magyar együttéléshez” címmel rendeztek a közelmúltban konferenciát Érsekvad- kerten, a Petőfi Sándor Általános Iskolában. A Salgótarjáni Pedagógiai Oktatási Központ (POK) és a KLIK salgótarjáni tankerülete által közösen szervezett tanácskozás fő témája a művészeti neve­lés volt. Hegedűs Henrik Roma felzárkóztatás művészeti neveléssel Ersekvadkert A konferencia cél­ja a Nógrád megyében több he­lyen, de egymástól eléggé elszige­telten működő roma diák-felzár- kóztatási programok bemutatása volt, mintául pedig a fővárosi La­katos Menyhért Általános Iskola és Gimnáziumban már hosszú idő óta sikeres program szolgált, ahol szintén a művészeti nevelés fontosságát helyezik előtérbe, hi­szen a cigány fiatalok számára ezen a területen adódnak a leg­jobb lehetőségek tehetségük ki­bontakoztatására. A mostani rendezvényen előbb a házigazda intézmény igazgatója, Fábián Attila köszön­tötte a megjelent szakembere­A roma gyerekek színes műsorral kedveskedtek a vendégeknek említett budapesti-józsefvárosi, Lakatos Menyhért nevét viselő intézmény rajztanára bemutat­ta, miként varázsoltak a semmi­ből értéket, amikor kreatív mű­vészeti tevékenység során diák­jaival közösen átalakították az osztálytermüket, és ebből a fo­lyamatból egy mese és egy ani­mációs film is született. Elsősor­ban arra Irányította rá a figyel­met, hogy a veszélyes környé­ken, bizonytalan környezetben élő fiatalok számára hogyan te­hető az iskola otthonná, ahol nyugalmat és kibontakozási le­hetőséget lehet találni. Magyarosáé Temela Mária, az érsekvadkerti iskola szakmai ve­zető tanára a 2010-ben indított „A roma kultúra nyomában” cí­mű programjukat ismertette, benne olyanokkal, mint például a Szaffi meseszakkör. Minderre egyfajta ráerősítésképpen Virág Rudolf, az intézmény roma szár­mazású pedagógusa hozzátette, saját élettörténetében is igazolva látja, hogy az önismeret és a má­sik megismerésének igénye-vá- gya révén mennyivel könnyebb egymás elfogadása. Tőzsér Péter, a karancssági I. István Általános Iskola igazgató- helyettese is saját programjukat ecsetelve, kiemelve milyen rész­elemekből tevődik össze a felzár­kóztatáson és a hátrányok csök­kentésén túlmutató, az esélyek kiegyenlítésén alapuló tehetség- gondozás, benne öko-táborokkal, Fábián Attila, a házigazda iskola igazgatója köszöntője sportolással, művészed oktatás­sal, erdei iskolával és egészségfej­lesztéssel, hogy minél hatéko­nyabban kapcsolatba kerüljön a motiváció-szorgalom-szülői hát­tér hármas pillére. A továbbiakban EszterágIldikó a Móra Feren^Könyvkiadó részé­ről a roma felzárkóztatásban a szépirodalom szerepét hangsú­lyozta, az Országos Roma Önkor­mányzat által fenntartott Teleki József Általános Iskola és Szakis­kola növendékei verses-dalos­táncos bemutatót tartottak, míg Szabóné Győri Magdolna az endrefalvai Móra Ferenc Általá­nos Iskolából, a harmonikusabb cigány-magyar együttélést szol­gáló Cinka Panna Programot mu­tatta be egy összefoglaló-rövid- film segítségével. A rendezvény szünetében gasztronómiai különlegessége­ket szolgáltak fel a szervezők: sokféle feltéttel kínált, kemencé­ben sült cigány-bodagot fo­gyaszthattak a résztvevők. Sokoldalú mintatanár kerek évfordulója Sokoldalú mintatanár. Ha fel­tesszük Balassagyarmaton a kér­dést, vajon kire vonatkozhat leg­inkább ez a kifejezés, rengete­gen említenék azonnal Kovács Ferenc nevét. A hetvenötödik születésnapját ezekben a napok­ban ünneplő közkedvelt pedagó­gus a történelem és földrajz fő csapásirányáról előszeretettel tér ki irodalmi és képzőművészeti mellékösvényekre, ahol a „renge­tegben” kitartóan keresi az elrej­tett tárgyakat, hiszen évtizede­ken keresztül volt a város tájfutó sportéletének meghatározó alak­ja. Hegedűs Henrik __________________ Ba lassagyarmat Kovács Ferenc félárván nőtt fel. Megszületését követően nem sok­kal édesapját a frontra vezényelték, ahol orosz hadifogságba esett, és soha többé nem tért vissza. A pataki gyermekkor nagy szegénységben, de felhőtlen élmé­nyekkel telt. A jól tanuló kisdiák a balas­sagyarmati Állami Tanítóképzőbe került, ahol elmélyíthette tudásvágyát mind a humán, mind a reál tárgyakban. A család nehéz anyagi helyzete miatt eleinte nem gondolt, nem gondolhatott arra, hogy egyetemre jelentkezzen, így hát feleskü­dött tanítónak, és kis híján állásba is lé­pett Szandán. Csakhogy közbeszólt a sors: Környei József, a jó hírű tanítóképző intézmény igazgatója társadalmi ösztön­díjat ajánlott fel a tehetséges és sokra hi­vatott ifjúnak, hogy ennek segítségével továbbtanulhasson. Hosszú beszélgetés következett édesanyjával, de a döntés egyértelmű volt: elfogadta az ajánlatot. Debreceni egyetemi évek következtek. Amelyek nem csupán azért maradtak meg csodás emlékként, mert a történelem és a földrajz tanulása mellett a diák szakmai életben is elismeréseket szerzett, hanem itt ismerkedett meg későbbi feleségével, Máriával, akivel aztán három fiúgyerme­ket neveltek fel közösen. A két tanári szak mellett egy harmadikat is kitanult: a nép­művelést. Debrecen hozta el számára egy újabb szenvedélyben való elmerülést, a fényképezésben. Saját elmondása szerint sokszor egyedül bitorolta a fotólabort, és a kollégiumi szobájának falait is teleaggatta a fényképeivel. Bár a diploma után maradhatott volna a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, őt hazavonzotta a nógrádi táj, és 1964 őszén Salgótarjánba került, mint a megye egyet­len egyetemi végzettségű népművelő szakembere. A József Attila Művelődési Központ akkoriban épült, ebbe a gárdába kerülve művészeti ismeretterjesztő elő­adásokat tartott, később az' ő irányítása alá került Nógrád megye összes mozija. Hetente járt fel a fővárosba, hogy megte­kintse a még szinkronizálatlan nemzet­közi filmalkotásokat, amelyeket bő fél év múlva láthatott a nagyközönség. Az ál­landó nyomást és feszültséget azonban nem bírta a szervezete, megbetegedett, és felgyógyulását követően azonnal fel­mondott a munkahelyén. A Kovács-házaspár mellé ekkor a sze­rencse is odapártolt. Balassagyarmaton éppen megüresedett két, történelem-föld­rajz szakos tanári állás, egy a Balassi Bá­lint Gimnáziumban, egy a Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskolá­ban, ráadásul a munkához lakás is járt, csinált, teljes beleéléssel tette - itt a cikk­ben említett Ady-szavalat közben nem is volt kérdés, hogy az Ipoly-partjá- ra költöznek. Kovács Ferenc pályája visz- szakanyarodott a kiindulópontra. Nyugal- mazásáig több mint négy évtizeden ke­resztül oktatott a Balassiban, hamarosan szakfelügyelő lett, 1985-től pedig néhány éven keresztül a gimnázium igazgatója­ként is tevékenykedett, de ezt a megbíza­tást nem igazán szerette. Az ok természe­tes: a direktor kevesebb óraszámot kap, őt pedig a tanítás éltette, nem az intézmény irányítása. Visszatért tehát aktívan a ka­tedrára, és az iskola diákönkormányzatá­nak segítő tanári feladatát is ellátta. A munka mellett a természet szeretete J egy különleges sportág felé vezette, ami ele­inte nem tűnt annak, ami lett: kései, szép szerelem. Tanítványaival sokat kirándult, részt vettek az országjáró diákok különbö­ző találkozóin, ahol megismerkedett a tájfu­tás élményével, ahogy ő maga fogalmazott egy korábbi interjúban: „az ember mindig szeret eldugott tárgyakat megkeresni, ez az egész varázsa, és az a tisztaság, ami ebben a pénz által nem átjárt sportágban ma is megvan”. Megalakították a Balassagyarma­ti Medosz SE tájfutó szakosztályát, később mindhárom fiúgyermek, Gábor, Péter és Zol­tán, és kedveseik, aztán az unokák is ebben a sportágban nőttek fel, mi több, országos bajnoki címek sorát szállították Balassa­gyarmatra, nemzetközi rangú versenyeket szerveztek és szerveznek, sőt, elismert táj­futó térképeket készítenek-szerkesztenek. Kovács Ferenc nyugalmazását követően is aktív életet él. Bár az állandó sportolás­sal felhagyott már, a város kulturális éle­tének állandó szereplője. Rendszeresen nyit meg kiállításokat, irodalmi esteken különös megvilágításba helyez költői élet­műveket, például Ady Endréét, József Atti­láét, rengeteg költeményt máig fejből el­mond, és bár váltig hangoztatja, hogy ami­kor a zenei hallást osztogatták, nagyon a sor végén állhatott, nem lehet őt zavarba hozni, ha az operaklasszikusokat, vagy a hatvanas évek beat- és tánczenéjét emle­getik köreiben. Legutóbb a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola hatvanöt éves jubileumi ünnepségén ta­lálkozhattunk vele, amikor - mint egyko­ri tanítóképzős - Ady Endre csodálatos so­rait szavalta: „bár zord a harc, megéri a vi­lág, ha az ember az marad, ami volt: ne­mes, küzdő, szabadlelkű diák”. Akik ismerik Kovács Ferencet, egyet- érthetnek ezzel: máig ez maradt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom