Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-21 / 92. szám
„Európának tisztában kell lennie saját identitásával” Magyar-német baráti kapcsolatok A német-magyar barátság szimbólumának nevezte Orbán Viktor miniszterelnök Helmut Kohlt újságíróknak nyilatkozva azután, hogy a volt német kancellár fogadta őt ludwigshafen-oggersheimi otthonában. A találkozóról kiadott közös közleményben hangsúlyozták, hogy Európa nem lehet a világban szükséget szenvedő' emberek millióinak új hazája, és ebben az ügyben a sajtó beszámolóival szemben nem látnak ellentétet nézeteik és Angela Merkel német kancellár törekvései között. Angela Merkel egy berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva hasznosnak és értékesnek nevezte Orbán Viktor és Helmut Kohl találkozóját. Európának tisztában kell lennie saját identitásával annak érdekében, hogy megfelelő' módon tudja kezelni az aktuális kihívásokat - fogalmazott Strasbourgban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Totalitarizmus Kelet- és Közép-Európában címmel nyílt kiállítás megnyitóján kedden. Blüsszej/Strasbourg. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének eheti ülésének keretében nyílt tárlattal kapcsolatban a politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának totalitárius múltjával megfelelő formában szembesülnie kell. Mindehhez Európának tisztában kell lennie saját identitásával annak érdekében, hogy megfelelő módon tudja kezelni az aktuális kihívásokat - fogalmazott. A kérdéskörhöz kapcsolódóan arra emlékeztetett, hogy az Európai Parlament a múlt héten fogadta el az adatvédelmi szabályozás reformjára vonatkozó rendelkezését. Ennek egyik lényeAz Európai Uniónak nagyobb szüksége van Törökországra, mint fordítva - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden Ankarában, utalva a migrációs válság megoldását célzó március 18-i EU-török megállapodásra. Mara. Erdogan reagált az Európai Parlament (EP) múlt heti jelentésére, amely elmarasztalta Törökországot a demokrácia és a jogállamiság terén tapasztalható visszafejlődés miatt. A török államfő beszédében rosszindulatúnak nevezte a Törökországot érő nyugati kritikákat, valamint provokatívnak minősítette az EP-jelentést, miközben Ankara és Brüsszel viszonya jó úton halad. „Újságírónak mondják a kémet, a szólás szabadságának tekintik a ge az, hogy a totalitárius diktatúrák kutatását szabaddá kell tenni a személyiségi jogok védelmére való hivatkozás nélkül - mondta. Véleménye szerint a rendeletmódosítás látványos elmozdulást eredményezhet a kommunista múlt feltárásában. „Ez azzal a reménnyel tölthet el bennünket, hogy ha értékbázisát képes tisztázni Európa, akkor képes lesz megküzdeni az olyan súlyos kihívásokkal is, mint a migráció” - fogalmazott a politikus. Németh Zsolt arról tájékoztatott, hogy a kiállításon minden érintett ország esetében egy-egy tábla mutatja be a kommunizmus és a nácizmus időszakát, az akkori vezetőket valamint az egyes országok és polgárai sorsát befolyásoló rendelkezéseket. Pedro Agramunt, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének elnöke tájékoztatása szerint a magyar és a német delegáció által kezdeményezett és az Európai Lelkiismeret és Emlékezet Platform által rendezett kiállítás New York, Washington, számos európai főváros és Strasbourg után a közeljövőben Magyarországon is látható lesz. rágalmazást” - húzta alá a török elnök. Az EP múlt csütörtöki plenáris ülésén a képviselők aggodalmuknak adtak hangot a törökországi reformfolyamat lelassulásával kapcsolatban, és alapvető belpolitikai reformokra szólították fel az ankarai kormányt. Az elfogadott éves országjelentésben az szerepel, hogy sürgető szükség van az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok, illetve a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén végrehajtandó reformokra Törökországban. Erdogan felszólalásában kitért az 1984 óta tartó török-kurd konfliktus kérdésére is. Úgy vélte, „csődöt mondott” a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) azon terve, hogy városközpontokban hajt végre terrorakciókat. Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 júliusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. Berlin. Orbán Viktor a látogatás után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy a német-magyar barátság különös dolog Európában, mély lelki barátság van mögötte, és ennek a barátságnak a jelképe Helmut Kohl kancellár. Azt mondta, azért jött el, hogy a magyarok nevében nagyrabecsülését fejezze ki, és, megköszönje Helmut Kohlnajk mindazt, amit Magyarországért tett. „Nagy értéke Helmut Kohl egész Európának” - fogalmazott Orbán Viktor, arra kérve a sajtó képviselőit, ne „rángassák bele” az egykori kancellárt semmilyen aktuálpolitikai ügybe, „ő magasan fölöttünk áll, mai aktív politikusok fölött”. Orbán Viktor hozzátette: a találkozó emlékeztette arra, ami II. lános Pállal történt idősebb éveiben, amikor a pápa szellemileg még friss volt, de a testi állapota már megakadályozta abban, hogy mindent részletesen és világosan kifejezzen. „Egyszerre volt megtisztelő és felemelő az élmény a számomra. Éljen a német-magyar barátság! ” - zárta szavait a miniszterelnök. A látogatásról a berlini magyar nagykövetség és Helmut Kohl irodája által egyidejűleg közzétett nyilatkozat szerint a „menekülthullám egzisztenciális jelentőségű, történelmi kihívás” a szükséget szenvedők milliói és Európa jövője szempontjából is, de Európa csak az érintett emberek kisebb részének adhat átmenetileg menedéket vagy új hazát. Európának a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez kapcsolódva az érintett régiókban-kell<segítsé- get nyújtania, hogy minél több ember előtt a saját hazájában nyíljanak meg kilátások - mutatott rá a közlemény, amely szerint Helmut Kohl és Orbán Viktor a célokat tekintve teljes mértékben egyet Angela Merkellel. Az utóbbi napok sajtóbeszámolóira tekintettel Helmut Kohl és Orbán Viktor félreérthetetlenül világossá teszi, hogy a „politikai ellentétek konstruálása” a menekülthullám kezelésének és milliók sorsának fontos kérdésében nem használ az ügynek és az érintetteknek sem, az ellentétek konstruálásából fakadó „izgatottság” pedig érthetetlen és nem méltó a menekültkérdés összetettségéhez és jelentőségéhez - olvasható a közleményben. Orbán Viktor különleges ajándékkal érkezett, Helmut Kohlnak az Aggodalom Európáért című 2014-es munkája friss magyar kiadásának egy példányát adta át. A kötet Helmut Kohl új, aktuális előszavával és Orbán Viktor bevezetőjével jelenik meg a napokban. A könyv Helmut Kohl számára egyfajta „Európa-politikai hagyáték”, és csak az Éurópa iránti fokozódó aggodalmának tulajdonítható, hogy megromlott egészségi állapota ellenére e szövegen kívül is megszólal Európa ügyében. A beszélgetésen ennek megfelelően mindenekelőtt Európáról volt szó. Mindketten úgy vélték, hogy Európa 1945 óta az egyik legnehezebb korszakát éli, és örök érvényű, közös meggyőződésük, hogy az európai népek sorsa Európa politikai egyesülésétől függ. Mindketten aláhúzták, hogy „a politikailag egyesült Európának nincs alternatívája, ha tartósan meg akarjuk őrizni a békét és a szabadságot Európában, és ha Európa felelősséget akar vállalni a világban” - emelték ki a közleményben. Sajtójelentések szerűit Helmut Kohl otthona előtt nagyjából harmincán tiltakoztak a miniszter- elnök látogatása ellen, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt nyolc támogatója pedig Orbán Viktor melletti szimpátiatüntetést tartott. Észtország elutasítja Brüsszel javaslatait Észtország elutasítja az Európai Bizottság javaslatait a menekültrend- szer megreformálására, és ellenzi a dublini szabályok megváltoztatását is - közölte kedden Taavi Roivas észt miniszterelnök Tallinnban. Täte. „Nem támogatjuk az alapelvek megváltoztatását, sem a menekültek automatikus elosztását” - jelentette ki Roivas. „Ehelyett inkább a migránsválságra kellene összpontosítani, illetve a szükséget szenvedő embereken kellene segíteni” - írja a közlemény. A jelenleg érvényben lévő dublini szabályozás arra az országra hárítja a menedékkérők ellátását és kérelmük elbírálását, ahol az unió területére léptek. •Az Európai Bizottság két tervet mutatott be április elején az uniós menekültrendszer megreformálására, és az egyik értelmében lehetőség lenne a menedékkérők tagállamok közötti kvótaalapú elosztási mechanizmusának bevezetésére is. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyik javasolt terv megtartaná az érvényben lévő szabályozást, ugyanakkor lehetőséget biztosítana azoknak a tagállamoknak, amelyek nem tudnak megbirkózni a rájuk nehezedő migrációs nyomással, hogy segítséget kérjenek a többi tagállamtól a menekültek elosztásában. A másik javaslat szerint központilag, automatikusan osztanák el a menedékkérőket az uniós tagállamok között egy állandó mechanizmus alapján. Nagyobb szüksége van az EU-nak Törökországra, mint fordítva Nem ért még véget a migrációs válság! Az európai migrációs válság továbbra is fennáll, mindazonáltal a tavalyi évhez képest változott a helyzet, apad a menekülthullám - jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kedden Varsóban a lengyel kollégájával, Witold Waszczykowskival tartott közös sajtóértekezleten. Varsó A német diplomácia vezetője egynapos lengyelországi látogatásra érkezett aznap. A tárgyalások napirendjén a kétoldalú kapcsolatokon kívül a júliusi varsói NATCRsúcstalálkozó, az ukrán válság, valamint a közel-keleti és észak-afrikai helyzet is szerepelt. A migrációs válságra vonatkozó lengyel és német álláspontot tudakoló újságírói kérdésre válaszolva Waszczykowski azt válaszolta, hogy az ügyet az uniós tagállamok nem külön-külön oldják meg, a válság kezelése „egy szélesebb nemzetközi közösség feladata”. A lengyel külügyminiszter ismételten hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek elsősorban a válság forrásait kell kezelnie, elő kell segítenie a szíriai békefolyamatot, támogatnia kell az új líbiai kormány megalakítását és az iraki helyzet kezelését is. „A menekültválság továbbra is fennáll, nem küzdöttük le, nem minden kérdésre találtunk választ” - vélekedett Stelnmeier, hozzátéve: „mégis talán más helyzetben vagyunk a tavalyi évhez képest, amikor a görög szigetekre naponta 5 ezer ember áramlott be". „Ez nem zárja ki annak kockázatát, hogy a menekültek más, Európába vezető útvonalakat találnak” - jegyezte meg Steinmeier, hangsúlyozva a közös európai megoldások szükségességét a migrációs válság kezelésében. Az ukrán válságról szólva Steinmeier a minszki tűzszüneti megállapodás teljes megvalósításához kötötte az Oroszország elleni szankciók visszavonását. Mint mondta, Waszczykowskival együtt pozitívan értékelték az ukrán kormány- válság megoldását, és reményüket fejezték ki Nagyija Szavcsenko ukrán pilóta szabadon engedésére. A varsói NATO-csúcstalálkozót illetően Steinmeier úgy vélte: már most elmondható, hogy ez „sikerrel jár Varsó, Lengyel- ország számára”. Lengyelország a csúcs- találkozó előtt a szövetség keleti szárnyának megerősítését szorgalmazza, többek között a keleti szomszédságában zajló ukrajnai konfliktusra hivatkozva. Steinmeier a második világháború utáni német-lengyel megbékélés folytatásának fontosságát emelte ki, Waszczykowski pedig rámutatott: a keddi külügyminiszteri találkozó immár a harmadik az elmúlt félév folyamán. Kilátásba helyezte: a két kabinet másfél hónap múlva, júniusban együttes ülést tart, megünneplik a két ország alapszerződése aláírásának 25. évfordulóját is. Mindkét tárcavezető elhatárolódott azoktól a Németországot, illetve Lengyelországot bíráló írásoktól, melyek az utóbbi időben a két ország sajtójában helyet kaptak. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter (jobbra) és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter sajtóértekezletet tart Varsóban IA Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök I (középen) fejet hajt Konrad Adenauer szobránál a volt német kancellár halálának ! 49. évfordulója alkalmából az Adenauer-emiékházban tett látogatásán Bonn kö- | zelében. Mellette balról Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő, 1 jobbról Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere