Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-20 / 91. szám
2016. ÁPRILIS 20., SZERDA Qx O©aGam8C20 Aranyat hasznosítottak Cupertino, Nagyjából egy tonna aranyat sikerült kinyerni a kiselejtezett Apple-készülékekből az elmúlt üzleti évben, ez tízszázalékos emelkedést jelent az előző' évihez képest - olvasható a cég legfrissebb környezetvédelmi jelentésében. A régi gépekből kinyert alumíniumot szintén újrahasznosítja, új készülékeibe építi be az informatikai konszern. Ebből a fémből több mint kétezer tonnát sikerült újra felhasználni, ez is mintegy 10 százalékos emelkedés a jelentés szerint. A megújuló energia aránya a cég felhasználásában 87-ről 93 százalékra emelkedett. A szerverközpontokat már kizárólag megújuló energiával üzemeltetik. Az Apple teljes szén-dioxid-ki- bocsátása egy év alatt 32,2 millió tonnáról 38,4 millióra nőtt, ám gyártott készülékenként 122,1 kilogrammról 114,2-re csökkent. URAIM: ACCESSORIES TO MURDER Bap tfu. Cruel Ostrich father Állatvédők B ■■ 1 ■ I ¥ tuntetese Kartonból kivágott struccképekkel tiltakozik az Emberek az Állatokért Való Etikus Bánásmódért (PETA) állatvédő szervezet az állati bőr ruhaipari felhasználás ellen a struccbőrből készült kiegészítőket is forgalmazó Prada lususáruházlánc egyik üzlete előtt a malajziai Kuala Lumpurban 2016. április 19-én. A felíratok hozzávetőleges jelentése: „Prada, a gyilkosság eszköze” és „A struccbőr felhasználása kegyetlenkedés”. Nyomtatott madárműláb Háromdimenziós nyomtatással készült műlábat kapott egy kacsa, amely fagyás miatt veszítette el a végtagját. Cedarburg. A pórul járt kacsa megmentője, Vicki Rabe-Harrison az interneten látott egy videót a háromdimenziós nyomtatási eljárásról és rögtön a Wisconsin állambeli Oshkoshban működő South Park középiskola tanárához, Jason Jischke-hez fordult segítségéit A helyi WBAY-TV televíziónak nyilatkozva Rabe-Harrison elmondta, arra készült, hogy elaltatja az állatot, ám Jischke és osztálya hat hét kemény munkával elkészítette a tökéletes műlábat. Phillip, a kacsa, eleinte kissé nehézkesen mozgott a mesterséges végtaggal, ám mára hozzászokott új lábához és a többi madárral együtt tölti az időt egy Milwaukee-tól északra fekvő természetvédelmi területen. Korán olvad a jég Grönlandon A szezonális olvadás már a héten rekordszintet ért el Grönlandon - derült ki a Dán Meteorológia Intézet (DMI) adataiból. Koppenhága. „Utána kell néznünk, hogy az eddigi modelljeink még mindig megfelelőek-e” - hangsúlyozta Peter Langen klímakutató. Hétfőn már 12 százalékos volt a jégtakaró olvadása, ami rekordkorai időpontnak számít, hiszen az olvadásnak ez a mértéke csaknem egy hónappal korábban következett be, mint várták: az eddigi legkorábbi három időpont 2010. május 5., 1990. május 8. és 2006. május 8. volt. A rekord egybeesik az Arktiszon tapasztalt szokatlan meleggel, egyes időjárási állomásokon 10 Celsius-fokot is mértek. Egy délnyugat-grönlandi, 1840 méter magasban lévő időjárási állomáson 3,1 Celsius-fokot mutatott a hőmérő. A sziget nyugati partján, Kangerlussuaqban pedig az eddigi legmagasabb áprilisi grönlandi értékre, 17,8 Celsius fokra kúszott a hőmérő szála. „Ne izgasson az április, júliusban lesz igazán meleg!” - jelentette ki Robert Fausto, a dán Geológiai Kutatóintézet tudósa. Megvédenék a tigrisek élőhelyeit Többet kell tenni a vadon élő tigrisek élőhelyének védelméért, mert az erdőirtás és az urbanizáció miatt drámaian csökken a területe - olvasható 13 ázsiai ország pénteken kiadott szándéknyilatkozatában. UjdeM. Az országok képviselői, akik a héten Újdelhiben tanácskoztak, elismerték, hogy a tigriseknek otthont adó őserdők önmagukban is értékesek és meg kell óvni őket. A dzsungelek segíthetnek a gazdasági növekedés fenntartásában, mert őrzik a vízforrásokat, javítják a levegő minőségét és otthont adnak a tigriseken kívül más emlősöknek, madaraknak, hüllőknek is. „Korábban mindig konfliktus volt a gazdasági növekedés és a környezetvédelem között, mintha az országoknak választaniuk kellett volna. Ebben a nyilatkozatban világosan leszögezik, hogy a természetes tőke fontos a gazdaságnak és az országoknak. Megértették, hogy a tigrisek élőhelyének megóvása nem csökkenti a növekedést. Ez új és fontos elem” - mondta Szedzsal Vorah, a Természetvédelmi Világalap (WWF) indiai programigazgatója. 13 ázsiai országban - Bangladesben, Bhutánban, Kambodzsában, Kínában, Indiában, Indonéziában, Laoszban, Nepálban, Malajziában, Mianmarban, Oroszországban, Thaiföld- ön és Vietnamban - élnek vadon tigrisek. A legtöbb, 2226 egyed Indiában található, a többi állam egyikében sem él 500-nál több, egyes országokban csak néhány maradt belőlük. A legkevesebbre, 3200-ra 2010-ben becsülték a tigrisek számát A 13 ország ekkor döntötte el, hogy 2022-re megduplázza a populációt Állatvédő szervezetek hétfőn jelentették be, hogy először nőtt a világ vadon élő tigriseinek száma az elmúlt több mint száz évben: az utolsó számlálás 3890 példányt talált Az összeírás először mutat növekvő számot 1900 óta, akkor még több mint 100 ezer volt a nagymacskák létszáma. Bár Indiában, Oroszországban, Bhutánban és Nepálban több tigrist számoltak ösz- sze, mint az előző alkalommal, Délkelet- Ázsia országaiban nem tapasztalható növekedés. Kambodzsa a múlt héten jelentette be, hogy tigriseket készül betelepíteni erdőségeibe a környező országokból, mert a nagymacskák gyakorlatilag kipusztultak az országban az orvvadászat miatt. Indonéziában szintén gyorsan fogynak a tigrisek az őserdőirtás miatt. Pompás királylepke: a vándorút rejtélye .«Dk * % Üáfók . ÁÁÉÉí ... . • • •' Amerikai tudósok megfejtették a természet egyik leghíresebb utazásának, a pompás királylepke Kanadától Mexikóig tartó hosszú vándorlásának rejtélyét. Washington. A pompás királylepke (Danaus plexippus) az egyetlen rovar, amelyik ilyen hatalmas távolságot tesz meg - idézte a BBC News a Cell Report című szaklapban megjelent tanulmányt, amelyben biológusok és matematikusok modellezték, hogy működik a rovar belső iránytűje a hosszú úton. „A pompás királylepke hosz- ,szú vándorútját előre meghatározott, optimális útvonalon repüli: két hónap után egy bizonyos közép-mexikói helyre érkeznek, miközben takarékosan bánnak az energiával és csak néhány jelre hagyatkoznak" - mondta el a BBC-nek Eli Shlizerman, a Washingtoni Egyetem matematikusa, aki a rovar idegrendszerének működését modellezte. „Meghatároztuk azt, hogy a bemenő jelek kizárólag a Napból érkeznek. Az egyik féle jel a Nap elhelyezkedése a horizonton, a másik az idő múlása, a kettőből áll össze a rovar belső iránytűje, amellyel egész nap képes délnek tartani” - magyarázta Shlizerman. A belső iránytű bemenő jeleinek felderítése után Shlizerman elkészítette a rendszer szimulációs modelljét, amely egyrészt a csápoknak az idő múlását jelző „óraneuron- jain”, másrészt a szemekben lévő idegeken alapul, amelyek a Nap pozícióját figyelik. Á hálózatba beérkezik a kétféle jel, ezután a rendszer egyezteti őket, hogy jelezze, ha a rovar letért a helyes útról és korrekcióra van szükség - mondta a matematikus, aki igen izgalmasnak tartja a jelek integrációja által irányított viselkedést. „Ennek a mechanizmusnak az ismeretében elkészíthetjük a rendszer robotverzióját, amelynek az a lényege, hogy az energiát és a navigációt is a Nap biztosítja” - mutatott rá. Törpegalaxist fedeztek fel Egy négyszázezer fényévre, vagyis csillagászati léptékkel a közelben lévő törpegalaxist fedezték fel a csillagászok. ■ A Cambridge-i Egyetem csillagászai az Európai Déli Obszervatórium (ESŐ) Chilében lévő távcsövével végzett felmérés adatainak elemzésével fedezték fel az új törpegalaxist Kiss László csillagász az M1 műsorában elmondta: a felfedezés ugyan nem áttörő jellegű, de segíti a Tejútrendszer katalogizálásának és megismerésének folyamatát. Hozzátette: aCrater 2 jelzésű csü- lagképben másodikként beazonosított törpegalaxis a Ferdinánd Magellán portugál felfedező által az 1520-as évek elején megkezdett felfedezéssorozat legújabb állomása. A Tejútrendszerről úgy vélik, hogy kisebb galaktikus építőkockák összeolvadásával jött létre 10-12 milliárd évvel ezelőtt. Ezeknek az építőkockáknak a mai maradványai a törpegalaxisok, amelyeket nehéz észrevenni, mivel Tejútrendszerünkhöz viszonylag közeli, laza csillagfelhőkről van szó. Pusztul a Nagy-korallzátony Az ausztrál Nagy-korallzátony elveszítheti a túlzott melegedés elleni természetes védelmét - olvasható a Science tudományos lapban megjelent tanulmányban. Townsville. A Nagy-korallzátonyt alkotó korallo- kat eddig sajátos „hozzáedződési” mechanizmus védelmezte: a vízhőmérséklet átmeneti, kisebb emelkedéséhez kis időre alkalmazkodtak, ilyenkor ellenálló erejük erősödött, és átvészelték a nagyobb hőstresszt is. A tenger folyamatosan magas hőmérséklete miatt azonban ez a védelem veszélybe került - mutatta ki a townsville-i James Cook Egyetem kutatócsoportja. A klímaváltozás miatt a tengervíz egyre melegebb, a szakértők 2011-ig nagyjából 2 Celsius-fo- kos emelkedéssel számolnak az iparosodás korának átlaghőmérsékletéhez képest. A koraitok az algákkal élnek szimbiózisban, az algák látják el táplálékkal őket. Ha melegebb a víz, az algák méreganyagokat választanak ki, ekkor a koraitok kilökik őket. A korallzátonyok így elveszítik színűket, kifehérednek. Az El Nino légköri jelenség a világ legnagyobb korallzátonyán, az ausztrál Nagykorallzátonyon eddig példátlan kiterjedésű fehéredést okozott. Tracy Ainsworth és kutatótársai a Nagy-korall- zátony körüli vízhőmérsékleti adatokat elemezték 27 évre visszamenőleg, és 327 alkatommal állapítottak meg hőhullámot. Adataik alapján akkor fenyeget a korallfehére- dés, ha a vízhőmérséklet 2 Celsius-foknál többet emelkedik. Ha a 2 foknál nagyobb melegedés előtt egy kisebb melegedést, ezt követően lehűlést éltek meg a koraitok, akkor a nagyobb melegedés sokkal kevésbé viselte meg őket, mintegy hozzáedződtek a meleghez - állapították meg a kutatók. Ez a hozzáedződési mechanizmus azonban sokkal gyengébb, ha a vízhőmérséklet tartósan 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, ahogy ez a következő 40 évben a klímaváltozás miatt várható. A tanulmányozott koraitok a hőhullámok 75 százalékánál tudták hasznát venni a mechanizmusnak, míg a 2 fok körüli emelkedés esetében valószínűleg csak a hőhullámok 22 százalékánál védené meg őket. Ebben az esetben a korall- pusztulás veszélye jelentősen megnő - írták a kutatók. „Ha a koraitok belsejében néhány alga életben marad, még lehetséges a regeneráció, most éppen ezt teszteljük” - hangsúlyozta Ainsworth. Az ausztrál Nagy-korallzátony a megfigyelése óta tapasztalt eddigi legsúlyosabb korallfehéredé- sét éli át-jelentették márciusban természetvédők, akik ismét azt szorgalmazzák, hogy a koralltelep kerüljön fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára. A korallfehéredést nyomon követő ausztrál akciócsoport szerint a Cairns és Pápua Új-Gui- nea közötti zátonyok 95 százaléka súlyosan károsodott, 520 zátonyból mindössze négyen nem láthatóak a korallfehéredés jelei. Szeg«!. Robotot irányít egy érdeklődő az első alkatommal megrendezett Szakmák éjszakája rendezvénysorozat egyik helyszínén, a Szegedi Szakképzési Centrum Déri Miksa Szakképző Iskolájában 2016. április 15-én. Szakmák éjszakája
