Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-18 / 89. szám
Biztonságban vannak már a kétéltűek! „Virágszirmok, madárszárnyak" I A Dornyay Béla Múzeum japán kiállítását Blaskóné Majkó Katalin nyitotta meg. Középen Shah Gabriella intézményigazgató, jobbra Huszár Máté alpolgármester Múlt év december 22-én átadták 2-es számú főút Hont-Parassapuszta közötti szakaszán az új, ACO polimerbeton terelőfalból készült kétéltűvé- delmi terelőrendszert. A terelőfallal egyidejűleg 10 új békaalagút is beépítésre került. Hont Az elmúlt években az Intenzív mentés ellenére a területen sok volt volt az elütés,esős napokon az úttestnek voltak olyan részei,ahol az aszfalt nem látszott az elütött állatok maradványaitól. A Netlon háló nem jelentett akadályt a vonuló állatoknak,ott másztak át rajta,ahol akartak. A mentésre szóló felhívás a média segítségének köszönhetően idén is sok emberhez eljutott, jelentős létszámú csapat várta,hogy elinduljanak a békák és gőték. Már február 10-én, amikor esős, enyhe időjárás volt, elindultak a békák. Szokás szerint az erdei békák (Rana dalmatina) kezdték a vonulást. Az új terelőrendszer azonnal jól vizsgázott, megvédte őket. Azóta kiderült, a levelibékák (Hyla arborea) sem tudnak felkapaszkodni a polimerbeton terelőfalon. Mentés azért volt,de alaposan eltért a korábbi években meg-' szokottól! Az elmúlt években az volt a gyakorlat, hogy a gyerekek és a kezdő békamentők a terelőháló mellett, a gyakorlott, régóta Hontra járó felnőttek az úttest szélén, vagy éppen közepén szedték vödrökbe az állatokat és vitték le az ártérre. Idén a terelőfal mellett szedtük össze a békákat,gőtéket,de az ártér helyett csak az első, útbaeső béka- alagútig vittük őket, ahol el lettek engedve. Az alagutakon kellett lemenniük az ártérre. És szépen mentek. A segítségre azért volt szükség, mert az állatoknak még furcsa az új terelőfal. Úgyanúgy próbáltak rajta átmászni,mint a régi hálón. Ez most már nem sikerült nekik, tébláboltak a fal mellett. A vonulás alatt összesen két elütés volt azon a szakaszon,ahol megépült az új terelőrendszer. Az egyik a honti Pázmány utcánál történt, ahol a 40 centis, keskeny stopfolyókát az erdei béka könnyedén átugrotta. A másik áldozat egy hím barna varangy volt. Ő Parassapuszta közelében egy kivitelezési hiba miatt a terelőfal és az alagút közötti résen kijutott az útra. Szerencsére a hibát sikerült kijavítani, így több elütés nem volt. Az új terelőfalnak köszönhetően több dolog is kiderült. A Pázmány utca és a kamion parkoló közötti szakaszon jelentős erdei béka állomány vonul. A területen jelentős a pettyes gőte (Triturus vulgaris) állománya. Ezeket az apró kis állatokat korábban nehéz volt észrevenni,most viszont a terelőfalnak köszönhetően bebizonyosodott, hogy több száz él a területen. A békamentőknek egyébként ők voltak az egyik kedvencei. Az idei vonulásnak vége,az állatok biztonságosan lejutottak az ártérre, vannak,akik miután lerakták petéiket,már visz- sza is mentek állandó élőhelyükre,az erdőbe. Az utóbbi napokban több ilyen,visszafelé igyekvő állatot találtunk. A még az ártéren lévő brekik esténként csodálatos koncertet adnak. Ami pedig a békamentőket illeti, idén is akadtak újak, akik először jöttek, de a régiek közül is többen részt vettek a mentésben. Ami közös volt bennük: örültek,hogy segíthetnek az állatokon, az pedig külön öröm volt számukra, hogy olyan dolgokat tanulhattak meg a békákról,gőtékről, amiket a tankönyvekben nem találnak. Ezt különösen a gyerekes családok élvezték. Az idei vonulásnak vége,a petéiket lerakott állatok április 9- én elindultak vissza az erdős élőhelyekre. Szerencsére bebizonyosodott, a terelőrendszer az ártérről visszafelé menő állatokat is védi. Szükség van ugyan néhány szakaszon terelőhálóra is, de ha rendesen karban lesz tartva a létesítmény, Honton biztonságban lesznek a vonuló kétéltűek. Sámuel Zsuzsanna Kuriózum és bravúr a javából. Ugyanis eleve érdekességnek, unikális esetnek számít, hogy a Dornyay Béla Múzeumban a távol-keleti kultúrát képviselő kiállítás nyílt az elmúlt hét végén. Az pedig az intézmény kezdeményezőkészségének, jó kapcsolatainak tudható be, hogy a mei- dzsi-kori (a 19. század második felére és a 20. század elejére jellemző) japán fametszetek és fametszetes könyvek a Képzőművészeti Egyetem Könyvtárának gyűjteményéből Salgótarjánba kerülhettek. Salgótarján. Szólni kell még egy „ráadás-szempontról” is, nevezetesen arról, hogy a múzeum és az egyetem dicséretes együttműködése - a Japán Nagykövetség illetve Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap és a Demax Művek támogatásával - egy különlegesen szép, könyvszerű és -értékű katalógus megjelentetését is lehetővé tette. A „Virágszirmok, madárszárnyak’’ című, ötletesen leszűkített térben megrendezett kiállítás megnyitóján Kenéz László egyetemi adjunktus szó szerint megalapozta a keleti hangulatot a „Ráhangolás” című számmal, amelyet egy egzotikus, meditáci- ós hangszer, a japán bambuszfuvola (a szakuhacsl) megszólaltatásával adott elő. A megjelenteket Shah Gabriella múzeumigazgató üdvözölte, majd Huszár Máté, Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármestere mondott köszöntőt. Utalt arra, hogy a kultúrák találkozása mindig izgalmas pillanatokkal jár s ez Igaz erre a kiállításra is, amely abba az úgynevezett modernizációs korszakba vezeti vissza az érdeklődőket, amikor Japán a sóguni rendszer helyett a császárság mellett kötelezte el magát, s ez sajátos világképet, morált és persze művészetet is eredményezett. Ebbe a különleges, egyedi, sajátos kód- és szimbólumrendszerrel felvértezett világba engednek betekintést a korabeli famateszetek. Ezért az alpolgármester köszöntet mondott valamennyi szervezőnek, rendezőnek és arra invitálta a közönséget, hogy kilépve a rohanó nyugati univerzumból ismerkedjen meg a miénktől eltérő hagyományú kultúrán alapuló művészettel. A szakuhacsit, a bambuszfuvolát Kenéz László szólaltatta meg A kiállítást Blaskóné Majkó Katalin, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtár, Levéltár és Művészeti Gyűjtemény nyugalmazott igazgatója nyitotta meg. A beszéd nagyívű, igényes áttekintést adott két olyan párhuzamosan lezajlott eseménysorról, amely lehetővé tette a gyűjtemény létrejöttét. Felvázolta azokat e jelentős történelmi változásokat, amelyek az 1860-as éveket követően a mintegy két és fél évszázados elzárkózás után a meidzsi- restauráció gyanánt végbementek. Japán ismét felvette a kapcsolatot a nyugati kultúrával és e folyamatban valóságos áttörést jelentett az 1867-es párizsi világ- kiállítás. Az úgynevezett japoniz- mus hatása számos jelentős európai festő munkásságában is felfedezhető. Példaként hangzott el, hogy Székely Bertalannak is van egy „Japán nő” című alkotása. A másik - már Magyarországon belüli - történés a képzőművészeti képzés megteremtődése volt: 1871-ben Ferenc József aláírta az Országos Magyar Királyi Minta- rajztanoda és Rajztanárképezde alapító okiratát Ezzel nemcsak az oktatás, hanem a műtárgy-gyűjtés is megkezdődött. Azt nem tudni, hogy a japán anyag pontosan mikor és milyen körülmények között került Magyarországra, mindenesetre egy évszázadnyi Csipkerózsika-álom után jó két évtizeddel ezelőtt került felszínre a szekrények mélyéről s éppen Blaskóné Majkó Katalin ösztönzésére, szakemberek (köztük Koike Masanate professzor és Máté Zoltán a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és hallgatói) révén történt meg a metszetek formai és tartalmi leírása. A Salgótarjánban is látható alkotások állatokat és növényeket, többnyire madarakat (rigót, cinkét, verebet, galambot, pintyet, fecskét, fürjet, harkályt, kócsagot, vadludat, sast, héját, stb.) és' virágokat (magnóliát, hajnalkát, lótusztót, vadalmát, szőlőindát, repcét stb.) ábrázolnak és az újfajta színek használatával kellemes összhatást váltanak ki. A képek jelentéstartalmának mélyebb megismeréséhez nagy-segítséget jelent Bincsik Mónika japonológus művészettörténész által a kiállítás katalógusában publikált tanulmány. Shah Gabriella megköszönte kollégái segítségét a kiállítás megrendezésében és bejelentette, hogy a tárlat június 28-áig tekinthető meg a Dornyay Béla Múzeumban, majd „zárszóként” újra megszólalt a japán bambuszfuvola... CS. B. URDints_ LOMTALANITASI AKCIÓ SALGÓTARJÁNBAN A VGÜ NONPROFIT KFT. EZÚTON ÉRTESÍTI A TISZTELT LAKOSSÁGOT, HOGY TAVASZVÁRÓ LOMTALANÍTÁSI AKCIÓT SZERVEZ VÁROSUNKBAN. A lomtalanítási 11;ciö lebonyolítása a korábbi évek sikeres gyakorlatának megfelelői városrászonként más-más Időpontban történik Ahulladék összegyűjtését városrészekre bontott ütemezéssel nagykonténerek kihelyezésével biztosítjuk, a továbbiakban részletezett helyeken. Atomok elszállítását a megadott időszakban folyamatosan végezzük. Az időszak letelte után kérjük, hogy hulladékot már ne helyezzenek ki. Alomtalanítás nem terjed ki: veszélyes, építési-bontási, állati eredetű valamint ipari-termelési eredetű hulladékok elszállítására. A háztartásokban keletkezett: - veszélyes hulladék (pl: akkumulátor, használt étolaj, gyógyszer, permetezőszer stb.) ezen időszak alatta VGÜ NONPROFIT KFT telephelyén térítésmentesen leadható. A lomtalanítás teljes időszaka alatt az elektronikai hulladék a Térségi Hulladéklerakó telepen térité: intésén leadható. VÁROSUNK TISZTASÁ G A ÉRDEKÉBEN KÉRJÜK TEVÉKENY KÖZREMŰKÖDÉSÜKET! ELÉRHETŐSÉGEINK; 3100Salgótarján, K8ftészút2.-Telefon;06-32-440-366«Fax: 06-32-440-360• E-mail: vgu@vgu.hu• Pf.: 120 F n,-levételeikkel, bejelentéseikkel Szenográdi Zsolthoz fordulhatnak LOMTALANÍTÁSI AKCIÓ ÜTEMEZÉSE: III. ÜTEM: 2016.04.22.-2016.04.25. Bevont területek: . Somlyóbánya Forgáchtetep Baglyasalja Zagyvapálfalva falu Gorkij lakótelep Bányagépgyári rész Szécsényi út Kinizsi út HámánK. telep Kotyhaza A lakótelepek belső Konténer kihelyezése a lomtalanítási helyekre: 5 m3-es Rákóczi út, MÓL kúttal szemben 5 m’-es Rákóczi út, Nagyállomás mellett 15 m’-es Vasvári P. út ÉMÁSZ mögötti közterület 35 m’-es Forgách A. út-Kazári út kereszteződés 15 m’-es Baglyasalja, Petőfi út 11 /A. előtti közterület 15 m’-es Baglyasalja, Iskola előtt 35 m’-es Baglyasalja, buszforduló melletti közterület 15 m’-es Baglyasalja, Erkel út-Frankei út kereszteződése 15 m’-es Baglyasalja, Bóna K. út eleje 10 m’-es Baglyasalja, „Amigó" söröző előtt 35 m’-es Zagyvapálfalva, Sugár út-Nagymező út kereszteződés 35 m’-es Zagyvapálfalva, Csokonai út-Rózsafa út kereszteződés 5 m -es Míkóvölgyi út teteje 15 m’-es Zagyvapálfalva, Rózsafa út vége 15 m’-es Zagyvapálfalva, Csokonai út, volt BRG parkoló 15 m’-es Zagyvapálfalva, Szécsényi út-Csalogány út kereszteződése 15 m’-es Zagyvapálfalva, Frigyes krt. 1. sz. előtti közterület 35 m’-es Zagyvapálfalva, Makarenko út 60. sz. előtti közterület 10 m’-es Zagyvapálfalva, Hősök útja-Déryné út kereszteződés 15 m’-es Zagyvapálfalva, Kürtgyarmat út 4, sz. előtti közterület 10 m’-es Zagyvapálfalva, Haris köz 10 m’-es Kotyháza temetőhöz vezető út 10 m’-es Zagyvapáfalva, Bródy S. út területein a lomokat a lakossági konténerek mellé rendezett módon kell kirakni, de Igénybe lehet venni a fenti nagy konténereket is. •m mm. «BÄ*» mm, mm. mm mm mm mm mm mm mmm mmm mm mm» mm.mm. mm mm « l
