Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-02 / 76. szám
2016. ÁPRILIS 2., SZOMBAT Litjü. Köznevelési kerekasztal A köznevelési kerekasztal ülésein már eddig is fontos döntések születtek, a munkát folytatni kell - hangoztatta Palkovics László oktatási államtitkár pénteken egy szakmai fórumon. Budapest Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Magyar Tudományos Akadémia közös, A jövőért, gyermekeink oktatásáért elnevezésű konferenciáján a köznevelési kerekasztal munkáját felhasználva mutatják be az iskolaigazgatóknak a tervezett változtatásokat. Palkovics László ismertette a köznevelési kerekasztal munkáját, az eddig megfogalmazott javaslatokat Szólt arról is, hogy a munka folytatásában kiemelt szerepet kap a pedagógusképzés és - továbbképzés rendszerének átalakítása, a Nemzeti alaptanterv és a kerettan- tervek átalakítása, a tanulók terheinek csökkentése, az új intézményfenntartó kialakítása, valamint az infrastruktúra-fejlesztés. Politika az iskolákban Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint sikeres volt az iskolákban tartott szerdai tiltakozás, a politikát pedig a Fidesz vitte be az iskolákba a 2011-es központosítással. Budapest Tóbiás József pénteken Budapesten sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: folytatódik a háború az iskolákért. Azt mondta, ma a jó oldalon a pedagógusok, a diákok, a szülők és a szakszervezetek állnak. Hozzátette: tudomásul kell vennie a kormánynak, hogy a követelt rendszerszintű változásokat nem lehet „álkerekasztallal” megoldani. Az ellenzéki politikus sikeresnek tartotta a szerdai demonstrációt, amelyet szerinte az jelez, hogy ahhoz több mint háromszáz oktatási intézmény, köztük a tíz legnevesebb iskola is csatlakozott. Tóbiás József kitért arra is, hogy az Alkotmánybíróság „az MSZP kezdeményezésére” kimondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közpénzt kezel. Szerinte ezzel a selyemzsinórt küldték meg Matolcsy György MNB- elnöknek. Közölte: a Fidesznek be kell fejeznie „a közpénzek magánosítását”. A pártelnök azt követelte, a jegybank azonnal hozza nyilvánosságra, hogy alapítványai hogyan költötték el a 263 milliárd forintot. Erre a pénzre az egészségügy, az oktatás és a szociális területén lenne szükség - hangoztatta. Létfontosságú a magyar munkaerő megőrzése Az Országgyűlés elnöke szerint létfontosságú stratégiai ügy a magyar munkaerő megőrzése a Kárpát-medencében, különös tekintettel a külhoni magyar közösségekre. Budapest Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) pénteki, budapesti plenáris ülésén kiemelte: az elkövetkező esztendőkben a magyar államnak korábban nem tapasztalt nagyságrendű anyagi erőfeszítéseket kell tennie egy olyan integrált Kárpát-medencei magyar munkaerő-gazdálkodás érdekében, amelynek stabilizáló ereje és hatása van minden magyarra, amely minden magyar munkavállalót - akár Magyarországon, akár a külhonban - nemcsak érzelmi, hanem érdekalapon is megerősít a szülőföldön való maradásban. Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: a nemzetpolitika érdekérvényesítő ereje azon rások szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, és bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendű” gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani. Semjén Zsolt beszédet mond Tőkés László európai parlamenti képviselő (Fidesz-KDNP), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, volt királyhágó-melléki református püspök (elöl balra) és Balczó Zoltán, a Jobbik európai parlamenti (EP) képviselője múlik, hogy a legitim magyar törekvéseket a Kárpát-medencében a térségi stabilitást erősítő tényezőkként meg tudják- e védeni a nagyvilágban vagy politikai ellenfeleiknek sikerül meggyó'zniük a nagyvilágot, hogy a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencében instabilitási és kockázati tényező. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes a plenáris ülésen elmondta: eddig 825 ezren szerezték meg vagy kapták vissza magyar állampolgárságukat a külhoniak közül. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyar- ország területéről mentek el. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt. Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott forw Érdekházasságok miatt emeltek vádat Vádat emelt a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Kiskunhalason 36 nő és hét férfi ellen, aki pénzért érdekházasságokat kötött szerb állampolgárokkal, illetve megszervezte az „álházasságokat” 2013-ban és 2014-ben - tájékoztatta a megyei főügyész pénteken az MTI-t. Budapes^Kiskunhalas. Nánási László közölte: az érdekházasságok célja az volt, hogy szerb férfiak munkavállaláshoz szükséges tartózkodási engedélyeket szerezhessenek Németországban és Ausztriában. A bűncselekmény-sorozat fő szervezője egy Tompán élő szerb férfi és a felesége volt, a szervezésben hét magyar állampolgár is közreműködött. A szervezők hajadon, valamint élettársi kapcsolatban, szerény anyagi körülmények között élő magyar nőket kerestek meg ajánlatukkal: 150 ezer forint körüli összegeket ígértek nekik azért, hogy Szerbiában szerb férfiakkal házasságot kössenek, majd velük később Nyugat-Európába utazzanak, és segítséget nyújtsanak tartózkodási engedélyük megszerzésében. Az érdekházasságra jelentkező nők a családi állapotról szóló hivatalos igazolást, valamint a születési anyakönyvi kivonatot is beszerezték az önkormányzattól, ehhez az illeték összegét több esetben a szervezők adták. A házasságokat Szerbiában kötötték meg, majd a nőket a szervezők visszavitték Magyarországra, ahonnan Németországba vagy Ausztriába utaztatták őket, hogy a „házaspárok” ott közös lakcímre jelentkezzenek be, mert így a szerb férfiak már kérhettek tartózkodási engedélyt. A párok valójában nem ismerték korábban egymást, nem akartak együtt élni, nyelvtudás hiányában még beszélni sem tudtak egymással. Az érdekházasságokat kötő nők egyedüli célja az ígért pénz megszerzése volt. A szervező és segítő vádlottak a családi kapcsolatok létesítésével visz- szaélés vétségének felbujtói és bűnsegédjei, míg az érdekházasságokra vállalkozó nők ugyanezen bűncselekmény tettesei a vád szerint. Egy szervezőre végrehajtandó fogház- büntetés és közügyektől eltiltás, a többi szervezőre és segítőre felfüggesztett fogházat, illetve pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség. Az érdekházasságokra vállalkozó nők esetében pedig próbára bocsátást és vagyonelkobzást lát szükségesnek. A 43 vádlotton kívül még 41 embert gyanúsítanak az ügyben: három esetben bűn- cselekmény, kettőben bizonyítékok hiányában megszüntették a nyomozást. További 36, érdekházasságra vállalkozó női gyanúsítottat pedig megrovásban részesített az ügyész büntetlen előélete, beismerő vallomása és egyéb személyi körülményei miatt - olvasható a közleményben. Feudális rendszer a mezőgazdaságban Az LMP szerint a Fidesz feudális rendszert épít a mezőgazdaságban, politikai hatalmát pedig gazdasági hatalommá alakítja át az által, hogy a termőterületek jelentős része néhány kézbe kerül. Budapest Lengyel Szilvia, a párt vidékfejlesztési szakszóvivője pénteken sajtótájékoztatón értékelte az állami földprivatizáció első körének eredményét, hangsúlyozva: a területek majdnem 60 százaléka a vásárlók 13 százalékának kezébe került. Bírálta, hogy a kabinet az árverések második körének lezárta után még további értékesítést tervez, mint fogalmazott, a gyümölcsösöket és a halastavakat mindenképpen dobra verik. A politikus a Széli Kálmán téren tartott sajtótájékoztatóján - ahol pártja aláírásokat gyűjtött a földprivatizáció elleni népszavazás érdekében - beszámolt arról is: egy petíció aláírását is kérik az emberektől annak elérése érdekében, hogy a 300 hektáros birtokmaximumot háztartásonként írják elő a jogszabályok, és ne természetes személyenként. A Miniszterelnökséget vezető Lázár János csütörtökön azt mondta: az árverések második ütemében 47 ezer hektár földet értékesítettek 64 milliárd forintért. így a két földárverési fordulóban összesen 180 ezer hektár „korábbi állami földterületre volt igény”, és mintegy 10 ezer család jutott földhöz. Klik és válság Budapest A Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke szerint a kormány látszategyeztetésbe kezdett az oktatás területén, azonban ha a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) megmarad, akkor marad a közoktatás válsága is. Niedermüller Péter A jövőért, gyermekeink oktatásáért című országos igazgatói konferenciára reagálva azt írta az MTI-hez eljuttatott közleményében, hogy szerint a kormány azt a látszatot kívánja kelteni, hogy valóban tárgyalások vannak az oktatás jövőjéről, ezért szükségtelen tiltakozni. Értékelése szerint ugyanakkor a kormány ragaszkodik az elmúlt 6 év „bukott oktatás- politikájához” és megszüntetés helyett csak ámevezné a Küket. Az ellenzéki politikus a szervezet megszüntetése mellett foglalt állást. Egyetértés körvonalazódik a terrorellenes akciótervről Ötpárti egyeztetést tartottak pénteken a Belügyminisztériumban (BM) a kormány terrorellenes akciótervéről, amelyet hétfőn tárgyal a kabinet, ezt követően pedig újabb megbeszélés lesz róla a parlamenti pártokkal. A pénteki tárgyalás után Kovács Zoltán kormány- szóvivő úgy nyilatkozott: alapvető szakmai nézeteltérés nem volt, körvonalazódik az egyetértés lehetősége. Budapest Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára a részletekről szólva elmondta: fontos része volt a megbeszélésnek a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemzőközponttal kapcsolatos kérdések megvitatása. A tervek szerint a szervezet - amely a nemzetbiztonsági szolgálatok által begyűjtött adatokat összegezné, elemezné, és ennek alapján döntene - július 1-jén jönne létre, és mintegy 130 ember tartozna a személyi állományába. Az intézmény - amelynek a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ lenne a jogelődje-információgyűjtést nem végezne, nyomozati hatásköre és hálózata nem lenne - fejtette ki. Kontrát Károly értékelése szerint megvan az esély a központ ötpárti támogatására. A lehallgatásokkal kapcsolatos szabályozásról azt mondta, az a cél, hogy senki ne kerülhesse ki a törvényeket az új technikai lehetőségek segítségével. Ebben is egyetértés mutatkozott a jelenléKontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára (balra) és Kovács Zoltán kormányszóvivő sajtótájékoztatójukra érkezik az ötpárti egyeztetést követően a Belügyminisztériumban 2016. április 1-jén vők részéről - közölte. Kovács Zoltán kormányszóvivő kérdésre megjegyezte: a tervezett törvénymódosítás a kérdéses alkalmazások használatát lehetővé tevő cégekre, illetve forgalmazókra vonatkozó szabályozásra lesz várhatóan kihegyezve. A BM parlamenti államtitkára hangsúlyozta: azt tapasztalták az ötpárti egyeztetésen, hogy a megjelent parlamenti pártok képviselői szakmai módon, felelősen álltak a Pintér Sándor belügyminiszter által előterjesztett tervezethez. EZ nem tartalmaz többletjogosítványokat a Nyu- gat-Európában már működő szabályokhoz képest-jegyezte meg. Kontrát Károly elmondta, az ellenzék is tett javaslatokat, például a büntető törvénykönyv szigorítására. A belügyminiszter úgy nyilatkozott - idézte szavait -, hogy a kormány nyitott ezek megtárgyalására. A kormányszóvivő a tájékoztatón hangsúlyozta: a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás következtében megnőtt a terrorfenyegetettség mértéke Európában, és felelőtlenség lenne, ha Magyarország nem készülne fel az ebből fakadó aktuális kihívásokra. A hatékony fellépéshez viszont biztosítani kell a hatóságoknak a szükséges eszközöket - tette hozzá. Kovács Zoltán kiemelte, a közös célban, a magyar emberek biztonságának növelésében egyetértés volt a kormány és a pártok között. Az akcióterv hétfői kormányzati megvitatása előtt tárgyal róla a nemzetbiztonsági kabinet, és a BM egyeztetni fog Péterfalvi Attilával, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökével is - közölte a szóvivő.
