Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)

2016-04-14 / 86. szám

Európának „sajat iszlám” kell Németországban törvényt kell alkotni a muszlint vallás gyakorlásáról, a jogszabályban rendelkez­ni kell a többi között ar­ról, hogy tilos a muszlim közösségek anyagi támo­gatása külföldről - mond­ta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) főtitkára egy szer­dai lapinterjúban. Berlin. Andreas Scheuer a Die Welt című lapban megjelent in­terjúban kiemelte, hogy a „poli­tikai iszlám” hátráltatja a muszlimok társadalmi beillesz­kedését, ezért „határozottabban és kritikusabb hozzáállással” kell foglalkozni a témával. Meg kell alkotni egy „iszlám­törvényt”, amely véget vet annak a gyakorlatnak, hogy külföldről, főleg Törökországból és Szaúd­Arábiából finanszíroznak me­cseteket és egyéb muszlim intéz­ményeket, például óvodákat. A jogszabályban rendelkezni kell arról is, hogy a hitszónoki ál­lás betöltésének feltétele a Né­metországban szerzett szakirá­nyú végzettség és a német társa­dalom alapértékeinek tisztelete, az igehirdetés nyelve pedig a né­met - mondta az Angela Merkel kancellár vezette Keresztényde­mokrata Unió testvér pártjának főtitkára. Hangsúlyozta: a „felvilágosult Európának saját iszlámra” van szüksége, és meg kell akadályoz­nia „más, részben szélsőséges értékrendek importját”. A 82 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. Ta­valy a menekülthullám miatt va­lószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az or­szágban. Honvédségi toborzó futás Budapest. Az egész országon átívelő toborzó futást szervezett a Magyar Honvédség Hadkiegé­szítő és Központi Nyilvántartó Parancsnokság annak érdeké­ben, hogy közelebb vigye az em­berekhez a honvédelem ügyét. A Toborzó Országfutás 2016 szerdán reggel rajtolt a fővárosban, a Budapesti Honvéd Sportegyesü­let területéről. A futók a 2016 kilo­méteres útvonalon több mint 200 települést érintenek, végül május 20-án futnak célba Budapesten. A futás ünnepélyes indításával egybekötött sajtótájékoztatón Var­gha Tamás, a Honvédelmi Minisz­térium (HM) parlamenti államtit­kára azt hangsúlyozta: napjaink­ban új típusú kihívásokkal is szembe kell nézni, ehhez szüksé­günk van képességeinkre, tarta­lékainkra, azok megújítására és kibővítésére, illetve a társadalom támogatására is. Céljuk a honvédség köteleké­be való toborzás, a honvédelem ügyének népszerűsítése, a Ma­gyar Honvédség és a társadalom kapcsolatának erősítése. Délvidéki kapcsolatok Pásztor István, a Vajdasági Magyar szövetség (VMSZ) elnöke üdvözli Or­bán Viktor miniszterelnököt Szabadkán, a VMSZ székháza előtt A nemzetépítés egyik fontos állomá­sának voltunk szemtanúi - hangsú­lyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az Orbán Viktor miniszterelnökkel szer­dán Szabadkán közösen tartott sajtó- tájékoztatóján, amelyet megelőzően aláírták a magyar kormány által tá­mogatott vajdasági terület- és gazda­ságfejlesztési program első sikeres pályázatának szerződését. Szabadka. A program a 2016-2018-as időszak­ra vonatkozik, a keret nagy részét, közel 30 milliárd forintot egy hitelprogram teszi ki, a maradék húszmilliárd vissza nem térítendő ál­lami támogatás. A program lebonyolítását az erre a célra létrehozott Prosperitati Alapítvány végzi. Az első pályázatokat január 31-én írták ki, az első szerződést pedig szerdán Orbán Vik tor jelenlétében Rekettye Gyöngyi bácskertesi vállalkozóval írták alá, aki jégvédelmi háló ki­építésére pályázott. Pásztor István kiemelte, hogy az első pályá­zati körben 2413-an pályáztak, főleg 25 és 40 év közötti vállalkozók, és már a második pályázati kört is kiírták. A gazdaságfejlesztési programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazda­ságra, a turizmusra, vala­mint a kis- és közepes vál­lalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig az, hogy megállítsák, illetve visszafordítsák a fiatalok külföldre vándorlását. Pásztor István emlékez­tetett arra, hogy a magyar kormány és a VMSZ között partneri viszony áll fel, amely a tisztességen és az ígéretek betartásán alapul, és közös céljuk a magyar közösség építése, a Vajda­ságban élők támogatása. 2010 óta ennek a partner­ségnek köszönhetően lehetővé vált a magyar ál­lampolgárság felvétele a vajdasági magyarok számára, valamint szavazati jogot is kaptak az itt élők, emellett viszont a helyi célokat is támo­gatni tudták. A VMSZ elnöke itt a vajdasági ma­gyar fiatalokat támogató ösztöndíjprogramot, az oktatási-nevelési támogatás létrehozását, a sza­badkai zsinagóga felújítását, a szabadkai Kosz­tolányi Dezső-szobor felállítását, vagy egy falu- gondnoki rendszer kiépítését említette. Az április 24-i előre hozott szerb parlamen­ti választásokkal kapcsolatban a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke hangsúlyozta, hogy a választás egy kisebbségi közösség szá­mára mindig nagy kihívás, és jelen esetben akkor dől majd el, hogy „milyen érdekérvé­nyesítő erővel fog rendelkezni a vajdasági ma­gyar közösség”. A VMSZ kohéziós erő szeret­ne lenni a közösségen belül, ezért összefogott két kisebb vajdasági magyar párttal a közös­ség érdekében. Mint mondta: a VMSZ több mint húsz éven át bizonyította, hogy tisztes­ségesen és megbízhatóan szolgálja a közössé­get. „Ebből a pozícióból partnerkapcsolatokat tudunk építeni, és továbbra is a közösséget kí­vánjuk szolgálni” - tette hozzá. Egy nap, három támadás A délkelet-törökországi Sírnak, Nusaybin és Daglica településeken kedden össze­sen 4 katona vesztette életét és további 9 megsérült a biz­tonsági erők és a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) között zajló összecsa­pásokban - számolt be róla az Ihlas török hírügynökség. Ankara. Simákban egy katona meg­halt, három pedig megsebesült a kiala­kult tűzpárbajban. Itt március 14. óta kijárási tilalom van érvényben, hogy - mint a hivatalos szervek állítják - az ál­lampolgárok védelme és a közrend helyreállítása érdekében felszámolják a PKK barikádjait és lövészárkait Mardin tartomány Nusaybin városá­ban, ahol szintén március közepe óta van kijárási tilalont, kurd mesterlövész végzett 2 török katonával, további 2-őt pedig súlyosan megsebesített A Hakkari tartományban fekvő Daglica településen pokolgép rob­bant. 1 katona meghalt, 4 katona megsérült, egyikük állapota válságos. Múlt héten Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta: eljárt az idő a PKK-val való megbékélés felett, a láza­dók vagy megadják magukat, vagy „ár­talmatlanítják” őket, harmadik út nincs. Az államfő akkor megfogadta, hogy pontot tesz a kurdok 1984 óta zajló fegyveres felkelésének végére. „Talán a török biztonsági erők tagja­iból is életét veszti egy-egy, de legalább tízen, húszán vagy harmincán halnak meg a másik oldalon” - hangoztatta. Törökország délkeleti részében két és fél évi fegyverszünet után 2015 jú­liusában újultak ki a harcok a kurd milíciák és a biztonsági erők között. Az összecsapások során július óta a biztonsági erők több mint 350 tagja vesztette életét és a PKK mintegy 5400 lázadóját „tették ártalmatlan­ná”. A három évtizedes konfliktus­ban már mintegy 40 ezren vesztették életüket. Drónokra cserélnék a Sínai-félsziget békefenntartóit A Pentagon közölte kedden, hogy csökkenteni akarja a sínai-félszige- ti békefenntartó misszió keretében Egyiptomban szolgáló amerikai ka­tonák számát, és drónokkal akarja helyettesíteni őket, többek között az Iszlám Állam jelentette fenyege­tés miatt. Washington. Az amerikai fegyveres erők 700 katonája vesz részt az ENSZ égisze alatt működő, Többnemzeti Erők és Megfigyelők (MFO) elnevezésű misszióban, amelyet az 1979-ben Camp Davidben kötött izraeli­egyiptomi békemegállapodás értelmében hoztak létre. Az összesen 1700 fős békefenntartó erő kez­dettől fogva igen visszafogottan tevékenyke­dett, az utóbbi hónapokat azonban folyamatos riadókészültségben töltötték a katonák az Isz­lám Állam dzsihadista harcosai által végrehaj­tott támadások sorozata miatt. Tavaly szeptem­berben például hat kéksisakost, köztük egy amerikait sebesített meg egy út mentén elhe­lyezett, házilagosan készített pokolgép. A Pentagon továbbra is „teljes mértékben elkötelezett” az MFO missziója mellett, de drónokat és más technológiai eszközöket szán­dékozik használni a legkockázatosabb felada­tok végrehajtására - mondta el Washington­ban Jeff Davis, a Pentagon szóvivője. Davis hangsúlyozta, hogy nincs szó nagy arányú csapatkivonásról, s hozzátette, hogy Ashton Carter védelmi miniszter és más amerikai vezetők „hivatalos megbeszélése­ket” kezdtek Izraellel és Egyiptommal a Pen­tagon elképzeléséről. Az amerikai kormányzat emellett azt ter­vezi, hogy katonái egy részét, akiknek bázi­sa jelenleg északon, a Gázai övezet közelé­ben van, áttelepíti egy délebbre lévő sínai-fél- szigeti táborba. A Muzulmán Testvériség szervezete által tá­mogatott Mohamed Murszi elnök 2013-as eltá­volítása óta Egyiptom dzsihadista fegyveres csoportok felkelésével szembesült a Sínai-fél- szigeten. Ráadásul az ottani dzsihadisták egy része 2014 novemberében hűséget esküdött az Irak és Szíria jelentős területeit uralma alá hajtó Iszlám Állam szervezetének. Célirányos hatékonyság Posztemergens kukorica HIRDETÉS Capreno Széles hatásspektrum Levél és talaj hatás Szezonhosszú hatástartam II. torgalmi kategória Információ: Sasvári Enikő 30/456*2834 rálnl ____Ja olvassa ef Én& tati útmutatót!" Szíriái választások: csak kedvezőtlen lehet Szíriái katona voksol egy damaszkuszi szavazóhelység­ben 2016. április 13-án, a kormányerők uralta tartomá­nyokban tartott szíriai parlamenti választások napján. A szavazóbizottság mögött a polgárháború dúlta ország Az öt éve polgárháború dúlta Szíriában szerdán tartanak parlamenti választásokat: Herencsár Lajos biztonságpolitikai szakértő szerint a vok­solás mindkét lehetséges kimenetele kedvezőt­len, ezért sok változást nem hozhat. Budapest A szakértő az Ml aktuális csatorna reggeli mű­sorában arról beszélt, hogy csak a zűrzavar fokozódhat, mi­vel ha meglesz a jelenlegi elnök, Bassár el-Aszad többsége, akkor csalást fognak emlegetni, és felerősödnek az egyéb­ként is feszülő indulatok, ha pedig Aszad nem győz, akkor klientúrája mindent meg fog tenni azért, hogy valahogyan elismertesse a győzelmet. Herencsár Lajos szerint jellemző a térségre, hogy dik­tatúrák vannak, de ha ezeket megrepesztik vagy össze­törik, akkor nincs megfelelő bázis vagy utód, mert a demokráciafelfogásuk nem azonos az európaival. De­mokratikus ellenzék nincs, a pártok kultúrája nem ala­kulhatott ki, ezekben a társadalmakban átmenetet kell biztosítani, mert a hirtelen változásból megfelelő alapok nélkül csak anarchia lehet, amibe belezuhan az egész ország - mondta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom