Nógrád Megyei Hírlap, 2016. április (27. évfolyam, 75-100. szám)
2016-04-02 / 76. szám
Rendhagyó óra Buják. A Glatz Oszkár Művelődési Központban a Balassi Bálint Megyei Könyvtár könyvtári szolgáltató rendszerének keretében rendhagyó természetismeret órát tartanak április 4-én, hétfőn 14 órától a helyi Szent-Györ- gyi Albert Általános Iskola felső tagozatosai részére. A résztvevők megtekinthetik a Novohrad-Nógrád Geopark „Ősi világ határok nélkül" című filmjét, valamint előadást tart Drexler Szilárd, a geopark munkatársa. Fraktálok Pásztó. A Teleki László Városi Könyvtár galériájában Babcsány József fraktál- készítő alkotásai április 4- től, hétfőtől egész hónapban megtekinthetők lesznek a könyvtár második emeletén. Szeretettel várnak minden érdeklődőt! „Üres a sír...” Salgótarján. Április 2-án, szombaton, azaz ma este 18.30 órától „Üres a sír..” rímmel húsvéti zenés áhítatot tartanak a Szent József-temp- lomban. A műsorban közreműködik Matuz Csilla orgonaművész, Simon Katalin magánének-tanár, valamint Csákiné Szabó Anita. A program tervezett időtartama 55 perc. A belépés díjtalan, de a templom orgonájának karbantartására adományokat köszönettel fogadnak. Segítsünk, hogy segíthessenek! Gerhát Karina ! az 1. oldalról.) algótarján. Fekete Zsolt lapunknak elmondta, hogy nagyon Gerhát Karinai. Ugyanis minden koro'sztályban vannak sajnos hátrányos helyzetűek, de főleg a gyermekek jobb ellátását fogják biztosítani az április 15-i jeles eseményen befolyt összegből. Ezért döntöttek úgy az alpolgármesterekkel együtt, hogy támogatói jegyeket vásárolnak, és természetesen a rendezvényen is részt vesznek. Az eseményen jelen volt még a támogatásban részesülő lakásotthon képviselője, valamint Lakatos Béla, a rendezvény ötletgazdája és szervezője is. Ő elmondta, hogy tavaly decemberben felkereste a salgótarjáni gyermekvédelmi intézetet és 350 doboz karácsonyi ajándékot adott át nekik. Ezek után hosz- szasan beszélgetett az igazgatónővel, aki magát az intézetet is bemutatta az adományozónak. Az ötletgazda szerint siralmas állapotok uralkodnak. Sok minden hiányzik ahhoz, hogy a gyermekek neveltetését megfelelően tudják biztosítani. Ezért döntött úgy, hogy egy éves koncertsorozatot indít, amelynek első állomása április 15-én (szombaton) Salgótarjánban lesz, ahol a TNT együttes fog élő koncertet adni. Ezen túlmenően, október 15- én szintén egy fellépés erejéig a városba látogat majd Demjén Ferenc és Horváth Károly, művésznevén Charlie. Az ország különböző pontjain eddig 4-5 helyszínt foglaltak már le a szervezők. Igyekeznek olyan nemes művészeket meghívni, akik a lehető legtöbb bevételt tudják kieszközölni, ezáltal pedig a szervezők a gyermekvédelmi központot minél több pénzzel támogatni. Jövő év decemberben ünnepélyes keretek között szeretnék majd átadni a remélhetőleg több milliós összeget, amelyből olyan dolgokat vásárolnak, amik a gyermekek hétköznapi életéhez nélkülözhetetlenek. Lakatos Béla reméli, hogy Salgótarján, a környékbeli települések, valamint az egész megye a továbbiakban is partner lesz ebben. Megyénk székhelyén kívül Veszprémben, Debrecenben és Szolnokon is lesznek állomásai a rendezvénynek, továbbá Pécsen és Szegeden is szeretnék majd mindezt megvalósítani. Folyamatosan keresik a helyszíneket, amelyek lehetőséget biztosítanak a koncertek lebonyolítására. A rendezvény ötletgazdája azt is elmondta, hogy a befolyó ősz- szeg 20 százalékát a megyei gyermekvédelmi központnak ajánlják fel. Esetleg, ha mindez még nem lenne elég, tovább lehet fokozni, hiszen maguk az előadók is támogatják a kezdeményezést és a művészi díjuk 20 százalékával ők is hozzájárulnak a cél sikerességéhez. A szervezők eddig még csak pozitív visszajelzéseket kaptak, remélik, hogy ez a továbbiakban is így marad. Ugyanis ez egy elmondhatatlanul szép kezdeményezés, gesztus volt Lakatos Béla részéről, aki igazán tudja, hogy mit is jelent gyermekotthonban nevelkedni, hiszen ő is 22 évet töltött el ott. Aki csak teheti támogassa ezt a rendkívül nemes célt, és segítse hozzá a gyermekeket ahhoz, hogy megfelelő körülmények között nőhessenek fel, valamint, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben!. Hiszen tudjuk, hogy adni jobb, mint kapni! Gazdálkodnunk kell, hogy unokáink is használhassák... A fa mint nyersanyag, alapanyag, a bölcsőtől a sírig kíséri az ember életét. S mivel behálózza a mindennapjainkat, ezért folyamatosan meg kell termelni, valamint meg kell adni a lehetőséget, hogy a jövő nemzedékei is használhassák. A témához kapcsolódóan utána jártunk, hogy az év folyamán mely erdőgazdálkodási feladatokat kell elvégezni, illetve a gazdálkodás kapcsán milyen tervek vannak a jövőre nézve az Ipoly Erdő Zrt-nél. NMH-informáciÓ. Az erdőgazdálkodás alapfeladatai közül két markáns elemet emelhetünk ki: a fakitermelés sokak számára a természet folyamataiba való durva beavatkozásnak tűnik, pedig ezeket az erdőket éppen emiatt is tartjuk fenn hosszú távon, hogy mindig legyen unokáinknak is megfelelő alapanyag, megújuló energia. Ilyenkor nemcsak összefüggő területek levágása történik meg, hanem különféle korokban gyérítéseket, tisztítást, vagy egészségügyi termelést is végeznek a jó előre tervezett erdőrészletekben. yA másik jelentős tevékenység az erdőművelés ilyenkor tavaszszal kezdődik, ami az erdők felújítására, a fiatal csemeték megsegítésére irányuló munkákat jelenti. Ebbe beletartozik a facsemeték ültetése, az elültetett kis fák környezetének ápolása, hogy azok minél jobban növekedhessenek, vagy éppen a nyesésük, ha ez szakmailag indokolt. Bármilyen furcsa, de ide tartozik, a csemeték felneveléseaz erre kialakított csemetekertekben, illetve a makkok, szaporítóanyagokösszegyűjtése, tárolása is. ■ Mára az erdőgazdálkodás igen szerteágazó lett, hiszen egy erdésznek természetvédelmi, élőhely megőrzési munkákat is el kell végeznie, mint például forrás,vagy rét karbantartás, invazív fajok irtása. Hangsúlyossá vált szakemberek számára az erdő közjóléti berendezéseinek építése, kivitelezése, fenntartása is. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok helyen találkozhatunkolyan erdei pihenőhellyel, tanösvénnyel, kirándulóközponttal, kilátóval, túra utakkal, amiket az erdészek készítettek, és tartanak fenn. A fák kitermeléséből származó bevétel adja a gazdasági alapot arra, hogy az erdeinket tartamosán használhassuk, sőt biológiai, természetvédelmi szempontból is jobb állapotúvá tehessük, mint ahogy elődeinktől kaptuk. Természetesen arról se feledkezzünk meg, hogy a fa, mint nyersanyag, alapanyag is, ésa bölcsőtől a sírig kíséri az ember életét. Tehát behálózza a mindennapjainkat, ezért folyamatosan meg kell termelni, s meg kell adni a lehetőséget, hogy unokáink is használhassák. A témához kapcsolódóan megkérdeztük a megyénkben található Ipoly Erdő Zrt-t, hogy milyen terveik vannak az idei esztendőben az erdőgazdálkodás kapcsán. Kérdéseinkre válaszolva Lengyel László közönségkapcsolati vezető elmondta:- Mivel mi nem rendelkezünk jelentős szántókkal, így új területeken nem telepítünk erdőt, hanem a korábban vágott erdőket újítjuk fel. Jelenleg a legnagyobb kihívást a korábban jégtörésekkel érintett erdők újra erdősítése jelenti. Sok esetben embertelen körülmények között, nagy meredekségű lejtőkön végezzük el az egyedi talaj-előkészítést, majd pedig szintén kézzel a csemeteültetést. Ez nagy odafigyelést igénylő feladat a meglevő egyéb erdősítési munkákon kívül. Ezen felül természetesen amegkezdett erdősítéseinket is ápoljuk folyamatosan, s ilyenkor tavasszal a sarjleveré- sektől, a nem oda illő fajok eltávolításáig sok mindent el kell végeznünk - fejtette ki. Hozzátette: s ha már szóba került az egyes fajok visszaszorítása, az egyes hírek szerint a magyar erdészek nem üldözik az akácot, ha az a neki megfelelő termőhelyen van. El kell ismerni az értékeit, hiszen kiváló mézelő, gyorsan nő még a rossz termőhelyi körülmények között is, fája pedig kemény, vízzel szemben ellenálló és jó tűzifa. Ugyanakkor, ahol megjelenik, ott az őshonos fajok életterét csökkentheti, esetenként gyors növekedésével ki is irtja a felnövekedő tölgy vagy egyéb értékes csemetéket. A védett területeken, illetve a jobb termőhelyi környezetben tehát nem preferálják, sőt megpróbálják visszaszorítani. Ezek lokális beavatkozások, néhány hektáros foltokat érintenek, amelyekben már vannak sikereik. Ilyenkor az előd állomány akácot teljesen levágjuk, s helyére valamilyen őshonos fafaj csemetéit ültetjük be, majd annyi évig ápoljuk kézzel, vegyszerrel, géppel, amíg az új erdőben már biztosan nem fog tudni elhatalmasodni az akác. Egyszerűnek hangzik, de rengeteg munkát igényel. Azért az biztos, hogy ott, ahol szakmai szempontok indokolják még sokáig helye lesz az akácnak, amit né- hányan az „Alföld aranyaként” is emlegetnek. Lengyel László zárásként kiemelte: korábban az erdő mellett élő embereknek nem kellett magyarázni, mire is való ez a „jószág”. Tudott élni, gazdálkodni vele, persze tudatosan leginkább onnan számítjuk mindezt, amikor kialakult az erdészeti szakképzés, a tartamos gazdálkodás alapjai. Mára különösen fontos lett még a vidéken felnövő generációknak is, hogy testközelből ismerhessék meg az erdész munkáját, az erdő- gazdálkodást az erdészeti erdei iskolákban. Az Ipoly Erdő Zrt-néla Pest megyei Bernecebarátiban a Domszky Pál Erdészház ilyen, de nagyon sok kiváló oktatási program helyszíne megyénkben található Katalinpusztai Kirándulóközpont és erdei iskola is.
