Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-09 / 57. szám

Különleges kövület Kínában A legrégibb ismert lágyszárú virágos növény kövületére bukkanhattak Észak-Kínában, a kis növény több mint 164 millió éve, a középső jura időszakában élt a Földön. Peking, a Juraherba bodae nevű növényt Belső-Mongólia autonóm tartomány délkeleti csücskében találta meg Han Kang, a Pohaji Egye­tem paleontológiái központjának kutatója. A négy centiméternél ki­sebb kövületen jól látszik a gyökér, a szár, a levelek és a gyümölcs.- A gyümölcs arra utal, hogy a növény már érett volt. A kifejlett növény kis mérete azt jelzi, hogy a Juraherba lágyszárú, magos, így valószínűleg virágos növény volt. A gyümölcsben lévő magvak is ezt igazolják - mondta Han, aki szerint ez lehet a legrégibb ismert lágy­szárú, magos növény.- A legtöbb nyugati botanikus úgy véli, a lágyszárú virágos növé­nyek a mintegy 125 millió évvel ezelőtti korai kréta időszakából szár­maznak, ám a Juraherba bodae felfedezése ezt az időpontot negy­ven millió évvel korábbra teszi - mutatott rá a kutató. Megtisztítanák az óceánokat Vízen úszó, önműködő szemetessel oldaná meg az óceánok szennyezettségének egyre súlyosbodó problé­máját két ausztrál szörfös. Sydney. A kikötők vizének megtisztítására szánt Seabin, vagyis ten­geri kuka nevű szerkezet egy hengeralakú tartályból, egy természe­tes anyagból készült „szemeteszsákból” és egy partról működtethető szivattyúból áll - írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál. A nap huszonnégy órájában üzemelő szerkezetet a kikötői dok­kokhoz lehet erősíteni. A szivattyú folyamatosan pumpálja a vizet a szemetesbe, amely felfogja a hulladékot és az olajat, majd a meg­szűrt víz visszakerül az óceánba. A világ tengereinek műanyagokkal és egyéb hulladékokkal való szennyezettsége egyre súlyosbodó problémát jelent. A kutatók becs­lései szerint 2010-ben 4,4-13,2 millió tonna közötti mennyiségben sodródott partra műanyag hulladék világszerte. A Seabin feltalálóit, Pete Ceglinskit és Andrew Turtont a vízi sportok iránti rajongásuk hozta össze. A fiúk az Indiegogo nevű közösségi finanszírozási oldalon gyűjtöttek pénzt közös projekt­jükre. A január elején véget ért kampányukkal több mint 267 ezer dollárt gyűjtöttek össze. A kikötők és vízi utak takarításának több módja is van: az egyik a hálókkal felszerelt hajók alkalmazása, a másik a dokkok sarkai­ban felgyülemlő szemétszigetek kimérésé. A hajók fenntartása és üzemelése azonban nagyon költséges, a kikötők dolgozói pedig nem tudnak lépést tartani a hulladékmennyiséggel. Északi fény Nagy-Britannia felett Az északi azaz aurora világítja be az égboltot az észak-angliai Northumberland felett Irány a Mars! Először indít közös expe­díciót a Marsra az európai és az orosz űrügynökség, az ESA és a Roszkozmosz. Az ExoMars űrszonda és a Schiaparelli landoló­egység március 14-én egy orosz Proton hordozóraké­ta fedélzetén indul útnak a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból. Bécs/Bajkonur. Az együttmű­ködés politikailag nehéz idő­szakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavat­kozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem ta­pasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kap­csolatot.- A földi krízisek idejében hi­dakat építhet az űrutazás - fo­galmazott Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyu­gat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósítá­sából. Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz további egymilli- árd euróval járult hozzá a meg­valósuláshoz. A program két részből áll: a márciusi után 2018-ban tervez­nek újabb rakétát indítani a Marsra. A márciusi kilövés után a TGO (Trace Gas Orbiter) szon­da hét hónapnyi utazást követő­en legalább 2022-ig fog keringe­ni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. Metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezett fel 2004- ben a bolygó légkörében. Radarvizsgálat London. Első alkalommal vetik alá radarvizsgálatnak William Shakespeare sírját, nem törődve a drámaíró vég­ső nyughelyének megboly­gatod fenyegető átokkal - ír­ja a Telegraph internetes ki­adásában. A világhírű angol költő és drámaíró állítólag maga fo­galmazta meg a sírja felett el­helyezett kőtáblába vésett fel­iratot, amely szerint átok sújtja azt, aki elmozdítja a Stratford-upon-Avonban lévő Szentháromság-templomban 1616-ban örök nyugalomra el­helyezett csontjait. Földrengés, majd feltárás Ankara. Az 1999-es izmiti földrengés romjainak eltaka­rítása közben felfedezett ókori város feltárását kezdik meg török és külföldi régé­szek áprilisban. Az északnyugat-törökor­szági Izmit egyik kerületé­ben bukkantak a föld alatt rejtőző ókori város marad­ványaira. Az első leletek egyike egy hatalmas, fej nél­küli Héraklész(Herkules)- szobor volt, amelyet 2001- ben találtak, és amely jelen­leg a város néprajzi múzeu­mában látható. Később egy fej- és lábnél­küli Paliasz Athéné-szobrot, egy Diocletianus és Constan­tinus római császárokat áb­rázoló táblát, valamint épí­tőelemeket és oszlopköveket is feltártak. Visszatérnek a vadlovak Jól érzik magukat és jól tűrik a kemény telet azok az ázsiai vadlovak, ame­lyeket egy dél-franciaor­szági rezervátumból tele­pítettek át tavaly az orosz- országi Orenburg körüli sztyeppékre a veszélyez­tetett faj visszatelepítési programja keretében. Moiikva. Az egykoron az Uraitól Mongóliáig élt ázsiai vad­ló (Przsevalszkij-ló, Equus ferus przewalskii), amely a vadló egyetlen máig «élő alfaja, az em­ber által történt befogása és kiir­tása miatt az 1950-es évek végé­re szinte teljesen kihalt termé­szetes élőhelyén. A fajnak 12 egyede maradt fenn. A fajmegőr­zési erőfeszítéseknek köszönhe­tőn mostanra már kétezer egye- det számlál a populáció, ame­lyek valamennyien e 12 egyed utódai. Többségük amerikai, eu­rópai rezervátumokban, állat­kertekben él. A prágai állatkert, a ritka állat első számú tenyész­tője a világon, 2015-ig már 19 ázsiai vadlovat telepített vissza természetes élőhelyére, a mon- góliai Gobi-sivatagba. Az orosz-kazah határ közelé­ben elterülő 16 ezer 500 hektá­ros orenburgi rezervátum vad- ló-visszatelepítési programja ke­retében 100 Przsevalszkij-ló fo­gadására készül.- Ez a legnagyobb, szigorúan őrzött érintetlen sztyeppe Orosz­országban - mondta el Tatyana Zsarkik, a program felelőse.- A térséget uraló zord időjá­rás, a januári rendkívüli havazás ellenére a hat ló boldog. Ha meg­kérdeznénk őket, azt mondanák, hogy egy meleg istállót, naponta zabot, friss füvet, esetleg epret tej­színnel kívánnának maguknak. De ezek vadon élő állatok, ame­lyeknek természetes környeze­tükben kell élni - tette hozzá. Az orosz program eredeti célja az volt, hogy teljesen szabadon en­gedik a sztyeppékén a visszatele­pített vadlovakat. A tudósok azon­ban elálltak az elképzeléstől, túlsá­gosan kockázatosnak tartva azt más visszatelepítési központok ta­pasztalatai alapján. A fiatal kan­cák ugyanis ha elkóborolnak a vé­dett vadvédelmi területekről, a kö­zeli falvak pásztorai ménesének egyedeivel párosodnak, és akkor hibrid egyedek jönnek a világra. Akárcsak néhány hibrid egyed lé­te alááshatja fajmegőrzési erőfeszí­téseinket - magyarázta Zsarkik.- Célunk, hogy genetikailag tiszta állatokat őrizzünk meg a rezervátumban. Most az elsőd­leges cél, hogy túléljék a kemény telet - fűzte hozzá Rafilija Baki­rova, a rezervátum igazgatója.- Messze vagyunk még attól, hogy a Przsevalszkij-lovat meg- mentettnek tekinthetjük a kiha­lástól. Még az érintetlennek tar­tott orosz és mongol sztyeppék sem mentesek teljesen az embe­ri tevékenységtől - mondta Frederic Joly, a francia Przse- valszkij-ló társaság (TAKH) elnö­ke, a szervezet biztosította az ál­latokat az oroszországi program megvalósításához. Az ázsiai vadló felfedezőjéről, Nyikolaj Przsevalszkij (1839- 1888) orosz Ázsia-kutatóról kap­ta nevét. Testfelépítése zömök, vastag nyakkal, erőteljes fejjel, rö­vid és álló sörénnyel. Testhossza eléri a 220-280 centimétert, mar­magassága 120-145 centiméter, testsúlya 200-300 kilogramm. Húsz-huszonöt évig is elélhet. HIRDETÉS r t Ilit

Next

/
Oldalképek
Tartalom