Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-05 / 54. szám

FOTÓ: MH Job b kulon-kulon csele­kedni, mint együtt tétlen­nek maradni - fogalma­zott az illegális bevándor­lás európai uniós kezelé­séről szólva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Budapest A kormányfő - akit „a nemzeti különutakat” bíráló Angela Merkel német kancellár szavairól kérdeztek - hangsú­lyozta: Magyarország volt az első nemzetállam, amely önállóan cselekedett, ezért ma Magyaror­szág a legvédettebb állama az EU- nak, amely viszont tétlen. Szerin­te egyébként a migránshelyzet és Brüsszel tehetetlensége a jobb jö­vőt, a fejlődés lehetőségét veszé­lyezteti. Megjegyezte azt is, hogy a migránsokkal szembeni hazai védekezés teljes költségét Ma­gyarország állja, az EU nem segít. Nyomatékosította: Magyaror­szág nem enged be a területére senkit ellenőrzés nélkül. Közölte, arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy ha ilyesminek akárcsak a jelét látják, akkor azt csírájában el kell fojtani, meg kell torolni. „Eb­ből a szempontból nem csiná­lunk Európát Magyarországból, ez egy biztonságos hely marad” - mondta. A magyar határzárról szólva a jelenlegi fizikai akadályokat eredményesnek minősítette, de jelezte: „fizikailag” meg kell erő­síteni a kerítésrendszert, hogy szélesebb szakaszokban is véd­hető legyen. Arra is fel kell ké­szülni, hogy ha a magyar-román határszakaszon baj van, akkor 2-3 hét alatt a teljes magyar-ro­mán határt „fizikailag meg kell tudnunk védeni” - tette hozzá. A miniszterelnök az interjú­ban érthetetlennek nevezte, hogy Görögország miért tűrte el, hogy Törökország felől milliószám lépjenek át a terüle­tére ellenőrzés nélkül, és hogy a szigetekre érkezőket a görögök miért szállították tovább állami­lag a szárazföldre. Úgy összegzett: Görögország megsértette a schengeni megál­lapodást, „beengedte és a nya­kunkra küldte a menekülteket”, mégis „valakik” - például a né­metek, de „vannak a függöny mögött mások is” - állandóan megvédték. Kitért Törökország és az EU viszonyára is, így például a törö­kök vízummentes utazásának kérdésére. Erre a magyar kor­mány azt mondja: „ha bárkinek meg fogjuk adni a jövőben mi, magyarok a vízummentes belé­pést, első Ukrajna kell, hogy le­gyen”. A magyar külpolitika tá­mogatja, hogy az EÜ megálla­podjon Törökországgal, de ez ön­magában kevés, nem váltja ki a saját védekezést - közölte. Arra a felvetésre, hogy a NA­TO európai erőinek főparancs­noka szerint Oroszország szíriai bombázása okozza az európai menekültválságot, Orbán Viktor úgy reagált: Oroszország szíriai bombázása előtt is özönlöttek a migránsok Európa felé, ezért „ezt az oroszok nyakába varrni a logika egyszerű szabályai sze­rint sem tűnik értelmes állás­pontnak”. A kormány által kezdeménye­zett kvótareferendumról szólva, Martin Schulz európai parlamen­ti elnök kritikus szavaira reagál­va a kormányfő úgy fogalmazott: „Schulz úr is úgy tesz, mintha nem tudná, amit egyébként min­denhol elmondtunk”, hogy Ma­gyarország a betelepítési kvótá­ról - a 120 ezer ember szétosz­tásáról - szóló korábbi döntés el­len bírósághoz fordult. A népsza­vazás a jövőről szól - magyaráz­ta -, a március közepi EU- csúcson ugyanis egy folyamatos, állandó, kötelező migránsszétosztási rendszert akarnak előterjeszteni. Ezért nem a jövő hétfői, hanem a hó­nap közepi csúcstalálkozót tart­ja az igazi nagy kihívásnak. „Nem írtam alá semmit, és nem is fogok aláírni semmit, ami kötelező kvótára vonatkozik, le­gyen az állandó vagy egyszeri” - tette egyértelművé. A miniszterélnök arról az el­képzelésről is beszélt, amely sze­rint az eurózónához tartozó álla­mok egy csak rájuk vonatkozó közös politikát alakítanának is. Ez szerinte nem a holnap prob­lémája, de még az idén komoly döntések várhatók, amelyek a közös pénzt nem használó tagál­lamok, így Magyarország elé is megválaszolandó kérdéseket ál­lítanak. Jelezte, az euróövezeti csatlakozáshoz Magyarországon az alkotmány értelmében két­harmados parlamenti támogatás kellene. A rádióinterjúban szóba ke­rült a hétvégi szlovákiai parla­menti választás is, amelyről Or­bán Viktor - kérve a felvidéki magyarokat a választási részvé­telre - úgy foglalt állást: egy sta­bil, kiegyensúlyozott Szlovákia, amellyel Magyarország szövet­ségben lehet - mint az elmúlt években -, az európai színtéren való közös fellépés lehetőségét adhatja meg. Megjegyezte, az el­múlt hónapokban tartott más európai választások „nem vidíta­nak fel”, mert instabil helyzetek alakultak ki. Szerinte mindez Európát is gyengítette. Végül az Oscar-díjas Saul fia című filmről beszélt, felidézve: a kormány 2010-ben „teljes jogi és pénzügyi káoszt” vett át a film­finanszírozás területén. Nehéz volt rendet tenni, „Andy Vájná nevét nem tudjuk megkerülni, aki az egyik legbátrabb magyar, aki vállalta azt a munkát, hogy ebben a darázsfészekben meg­próbál békét, igazságosságot és alkotó légkört teremteni” - fogal­mazott, majd közölte: az új rend­szerben készült magyar filmek az elmúlt években 130 elisme­rést kaptak a világban. Nagyobb probléma a nővérhiány Több türelmet és toleran­ciát kér a lakosságtól Svébis Mihály, a Magyar Kórházszövetség új elnö­ke, aki beszélt arról is, hogy ápolók ezrei hiá­nyoznak az egészségügy­ből. Budapest Van olyan ország­rész, ahol kritikus, húsz-huszon­öt százalékos a nővérhiány, ezért jelenleg a legnagyobb problémát már nem az orvoselvándorlás je­lenti az egészségügyben - nyi­latkozta lapunknak Svébis Mi­hály, a Bács-Kiskun Megyei Kór­ház főigazgatója, a Magyar Kór­házszövetség (MKSZ) frissen megválasztott elnöke, aki a sió­foki szakmai kongresszus leg­fontosabb témáiról is beszélt. Hangsúlyozta, több ezer nő­vérre lenne szükség, azért is, mert a jelenleg dolgozó ápolók nagy része nyugdíjkorhatár előtt áll, így kritikussá válhat a helyzet, amikor ők is kilépnek a munkából. Egy korábbi, sajtó­ban elterjedt felvetésről - amely szerint olyan szakápolókat ké­peznének, akik egyes orvosi fel­adatokat is elvégezhetnének - azt nyilatkozta, nagyon jó irány­nak tartja, hogy átvegyük a nyugati modellt, ám előbb az alapvető emberi erőforráshi­ányt kell megoldani, s csak azu­tán következhet a speciális szakképzés kialakítása. Az MKSZ kiadta a kongresz- szus idején szokásos állásfogla­lását is, amelyben kijelentik, az egészségügy helyzetének javulá­sához a „társadalom részéről fo­kozott áldozatvállalás szüksé­ges”. Svébis Mihály szerint ez annyit jelent, hogy a lakosságtól több toleranciát remélnek, hiszen „nagyon nehéz körülmények kö­zött dolgoznak a kollégák”, tehát elsősorban türelmet kérnek ah­hoz, ha a finanszírozási gondok miatt egyes ellátások csúsznak, vagy ha a beteg jelzése után nem tud az egyébként huszonöt-har­minc betegre felügyelő nővér azonnal rendelkezésre állni. A tisztújítással kapcsolatban az új elnök megfogalmazta, az el­nökség előző tagjait jóformán tel­jes egészében újraválasztották, csupán három új, ám rendkívül felkészült kolléga csatlakozott, így „az eddig elvégzett munka folytonossága megmarad”. Hoz­záfűzte, rengeteg a probléma, így azokon állandóan van mit javíta­ni, az MKSZ pedig továbbra is el­sősorban szakmai munkát kíván végezni, az érdek-képviseleti fel­adatok csak ezek után következ­hetnek. Svébis Mihály helyetteseinek a korábbi elnököt, Velkey Györ­gyöt, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját és Ficzere Andreát, az Uzsoki Utcai Kórház vezetőjét választották. Nem hagyja a Jobbik Budapest. A Jobbik nem hagy­ja, hogy a kormánypártok 2018 előtt széthordhassák a rájuk bí­zott közvagyont - jelentette ki Volner János, az ellenzéki párt alelnöke pénteki budapesti saj­tótájékoztatóján. A politikus szerint Magyaror­szágon évente több mint 400 mil­liárd forint kárt okoz a korrupció, és Orbán Viktor miniszterelnök gondoskodik arról, hogy a köz­pénzek felhasználásának eltitko­lásával újabb lehetőségeket te­remtsen a Fidesz gazdasági és po­litikai holdudvarának. Orbán Viktor személyes felelős­ségének nevezte, hogy kormányzá­sa alatt nőtt a korrupció mértéke. A jobbikos politikus értékelé­se szerint Lázár János Miniszter- elnökséget vezető miniszter sza­vai előrevetítik, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása után újabb vállala­toknál növelhetik a közpénzek eltitkolhatóságának lehetőségét. Volner János szerint a kor­mányfő az MNB-törvény ügyé­ben elkerülheti a személyes ve­reséget, ha megbeszéli Ader Já­nos köztársasági elnökkel, hogy ne írja alá a jogszabályt. Kérdés­re azt is elmondta: ő is levelet ír az államfőnek, amelyben a tör­vény elutasítása mellett érvel. Időközi választás lesz Dunaújváros. Június 5-re tűzött ki időközi önkormányzati képvi­selő választást Dunaújváros he­lyi választási bizottsága a válasz­tási eljárásról szóló törvény alap­ján, miután a 4. számú egyéni vá­lasztókerületben lemondás miatt megüresedett a mandátum. Az önkormányzat az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményé­ben emlékeztetett arra, hogy az érintett választókerületben meg­választott önkormányzati képvi­selő kedden lemondott képvise­lői megbízatásáról. A dunaújvárosi önkormány­zat csütörtökön tájékoztatta az MTI-t arról, hogy lemondott a gyilkossággal gyanúsított Gál Roland (Fidesz-KDNP). Dunaújváros közgyűlése múlt hétfői rendkívüli nyílt ülésén va­lamennyi bizottsági tagságából, tanácsnoki és felügyelőbizottsági tisztségéből visszahívta Gál Rolandot. A Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság február 11-én közölte, hogy egy dunaföldvári férfi több mint két évvel ezelőtti eltűnése ügyében január 5-én emberölés gyanúja miatt rendeltek el nyo­mozást. Két gyanúsítottat a bíró­ság előzetes letartóztatásba he­lyezett; Sz. J. és G. R. ellen em­berölés megalapozott gyanúja miatt folyik eljárás. Utóbbiról ki­derült, ő Gál Roland önkormány­zati képviselő. Február 14-én egy harmadik férfit is őrizetbe vettek, ő is előzetes letartóztatás­ban van. „Jobb külön cselekedni, mint együtt tétlenkedni”

Next

/
Oldalképek
Tartalom