Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-31 / 74. szám
Sürgős változásokra szorul a hazai oktatás Az Együtt - a Korszak- váltók Pártja szerint sürgős változtatásokra szorul az oktatási rendszer, a tanároknak, az iskoláknak vissza kell kapni azokat a kompetenciákat, amelyek alapján érdemben felelősséget tudnak vállalni a rájuk bízott gyermekekért. Budapest. Szelényi Zsuzsanna szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, „felháborodott szülőként” több mint száz szülővel, tanárokkal és volt diákokkal együtt ő maga is demonstrált gyermekei iskolája előtt. A független képviselő, aki pártja támogatásáról biztosította a Tanítanék mozgalmat, az általa látott problémák közül elsőként azt említette, a tanároktól elvették annak lehetőségét, hogy szabadon döntsenek, hogyan szolgálják a diákok érdekeit. Göncz Árpád nevét városrész viseli majd Göncz Árpád egykori köztársasági elnökről neveznek el egy új városrészt a XIII. kerületben - döntött a Fővárosi Közgyűlés'szerdán. Az elfogadott előterjesztés szerint a XIII. kerületi önkormányzat kezdeményezte, hogy egy új városrészt Göncz Árpád városközpontnak hívjanak. A városrész Angyalföld és Vizafogó városrész területének átalakításával, a Váci út és a Róbert Károly körút kereszteződésének környékén jönne létre. A javaslat többi pontját visszavonták: ezek egyike arra irányult, hogy Mádl Ferencnek a Hegyalja út átnevezésével állítsanak emléket. Tarlós István főpolgármester azt mondta, a Hegyalja út elnevezését Mádl Ferencről olyan mértékben támadták, hogy az egykori államfő özvegye belebetegedett, és egyelőre hallani sem akar semmiféle elnevezésről. Polgári engedetlenségi akció a Tanítanék mozgalom felhívására A fővárosban és több vidéki iskolánál is tartottak polgári engedetlenségi akciót a Tanítanék mozgalom felhívására szerda reggel. Budapest/Miskolc. A mozgalom nevében Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója március 24-én hirdetett meg polgári engedetlenséget egyórás időtartamra. Azt kérte, hogy a pedagógusok és a velük szimpatizálók szerdán 8 és 9 óra között álljanak ki az iskolájuk elé, nyilvánítsák ki elégedetlenségüket, azt, hogy mindenképpen változást szeretnének a közoktatásban szeptembertől. A Fecebookon az "Egyórás tiltakozás az oktatás szabadságáért" címmel szereplő megmozdulás 2700 érdeklődőt és 3700 résztvevőt tüntet fel. Erese Kriszta, a polgári engedetlenséget támogató, a közoktatás átalakításáról szóló elképzelésit 12 pontban megfogalmazó civil közoktatási platform szóvivője kedden azt mondta, tudomásuk szerint mintegy 250 iskola csatlakozott a szerdai akcióhoz. A kormány oktatáspolitikája elleni tiltakozást nyílt levelükkel elindító miskolci Herman Ottó Gimnázium az akcióban részt vevő tanárai nyolc és kilenc óra között kertészkedtek, szemetet szedtek, fát ültettek. Az iskola többi tanárja a diákok felügyeletét vállalta, ők és a tanulók az iskola udvarát takarították. Az akcióban a tanárokon kívül szülők és szimpatizánsok is részt vették, de ott lehetett látni az MSZP és a DK néhány helyi politikusát, valamint szakszervezeti vezetőket is. Pilz Olivér, az iskola közalkalmazotti tanácsának elnöke újságíróknak azt mondta: bízik abban, hogy hamarosan elkezdődnek a tárgyalások a kormánnyal, "célunk nem az, hogy az utcára vonuljunk folyamatosan, hanem tárgyalni szeretnénk, most a legsürgetőbb a tizenkét pont lenne, a határidők itt vannak napokon belül". Ezzel kapcsolatban egyebek mellett a tankönyvrendelést, az érettségit említette. A zuglói Teleki Blanka Gimnázium körül élőláncot alkottak a polgári engedetlenségi akcióval szimpatizálók. Ezt megelőzően, a demonstráció elején az iskola kapuján reggel nyolckor kilépő igazgató azt mondta, hogy a gimnázium az egész oktatási rendszert szimbolizálja: az egykor gyönyörű épületről most hullik a vakolat. Pukli István ezután felolvasta a civil közoktatási platform 12 pontját. A rendőrség az akció idejére lezárta a Hungária körút és a Hermina út között az Ajtósi Dürer sort, amelynek több sávját, valamint a gimnázium előtti járdáját elfoglalták a szimpatizánsok a rendezvény elején és végén. Felelős a kormány a tanárok akciójáért ‘A lpesi Az LMP szerint kizárólag a kormányt terheli a felelősség a pedagógusok polgári engedetlenségéért, az ellenzéki párt ugyanis úgy látja: a sztrájkjoguktól megfosztott munkavállalóknak ez az egyetlen eszköze arra, hogy hangot adjanak véleményüknek. Ikotity István országgyűlési képviselő szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján pártja támogatásáról biztosította a tiltakozókat, hangsúlyozva: semmilyen retorzió nem érheti őket. A kormány csak az erő eszközéből ért - fogalmazott, azt követelve: a kabinet ne fenyegesse a munkavállalókat. Valódi egyeztetést sürgetett, mert szerinte a kormányzat csupán látszat- intézkedéseket tesz, és semmibe veszi a köznevelési kerekasztalt is. Utóbbiról kijelentette: kéthónapos munkája semmilyen érdemi eredményt nem hozott. Emlékeztetett pártja aláírás- gyűjtésére annak érdekében, hogy az iskolák fenntartása ismét az önkormányzatokhoz kerüljön. Támogatják a biztonsági kezdeményezéseket Az MSZP minden, a magyar emberek biztonságának és jogainak védelmét előmozdító kezdeményezést támogat, de ellenzi azokat, amelyek a terrorizmust csak ürügyként használják az állampolgári jogok, valamint a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének tovább rombolásához - közölte az ellenzéki párt országgyűlési frakciója szerdán. Í'9iii}a«;ssí A közleményben leszögezték: az MSZP elkötelezett a magyar emberek biztonságának szavatolása, a terrorizmus elleni küzdelem fokozása és az Európai Unió határainak védelme mellett. felezték, készek tárgyalni azokról a javaslatokról, amelyek a jogállami és az alkotmányos garanciák bizto- sítása mellett alkalmas ezen célok elérésére. A szocialisták szerint a mindenkori kormánytöbbségnek kell hatékony eszközöket biztosítania a hatóságok számára, de ez nem járhat a magyar emberek jogainak szükségtelen és aránytalan korlátozásával. Hozzátették: a törvényeknek nemcsak a nemzetközi terrorizmus ellen kell védeniük az embereket, hanem az állami szervek esetleges túlkapásaival, visszaélésszerű, önkényes intézkedéseivel szemben is. A Magyar Iszlám Közösség a századik évfordulóját ünnepelte szerdán Budapesten annak, hogy az iszlám törvényesen elismert vallás lett Magyarországon. Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára az ünnepségen mondott beszédében kiemelte: felelősen kell megnyilatkozni ma, Párizs, Brüsszel és Pakisztán után, különbséget kell tenni vallás és radikalizmus között, a hitüket gyakorlók és a szélsőségesek között, hogy továbbra is megelőzhető legyen az iszalmofóbla kialakulása. Ma az iszlám hívei nem szenvednek hátrányos megkülönböztetést Magyarországon - mondta. Hegyi László kiemelte: a hit mint érték elismerése egyfajta nyitottságot jelent. Ma Magyar- országon mindenkit megillet a vallásszabadság joga, ez törvényekben van rögzítve; 32 vallási közösséget tartanak nyilván bevett egyházként, és két iszlám közösség is bevett egyházi státust élvez. Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet hangsúlyozta: a terrorcselekmények félelmeket ébresztenek a társadalomban, arra késztetnek, hogy démonizáljunk egyes társadalmi csoportokat. Ha viszont engedünk e félelmeknek, a terroristák győznek, és ezt nem lehet hagyni - mondta. A diplomata kifejtette: komoly társadalmi és politikai változások közepette történt meg az iszlám vallás törvényes elismerése 1916-ban, és ma Európában és világszerte ismét történelmi horderejű társadalmi átalakulásnak lehetünk tanúi. Colleen Bell elmondta: Magyarországon a muszlimokkal szembeni ellenérzések először tavaly, a migrációs válsággal öszszefüggésben jelentkeztek, majd a párizsi támadást követően ismét felszínre kerültek. Egy újabb borzalmas támadás után ki kell jelenteni, hogy e „gyáva gyilkosságok elkövetői csak annyira képviselik a világ 1,6 milliárd muszlim hívőjét, mint amennyire egy rohadt alma az összes almát.” Colleen Bell amerikai nagykövet, Hásim el-Mahrúki, az Iszlám Világ Liga képviselője (középen) és Bólék Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke 2016. március 30-án a budapesti Hotel Aquincumbann Ha az NVB mégis kettős mércét alkalmaz majd, akkor a Kúriához fordul - mondta a PM politikusa. Jávor Benedek először - Szigetvári Viktorral, az Együtt - a Korszakváltók Pártja társelnökével közösen - 2014 januárjában nyújtott be népszavazási kérdést ebben a témában. Akkor előbb eljárási és formai szabálytalanságok miatt, az újbóli benyújtás után pedig az alaptörvényre hivatkozva utasították el a kérdés („Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyar- országon?”) hitelesítését. A paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvény 2014. január 12-én lépett hatályba. rintos kötelezettséget jelent a magyar költségvetésnek. A magyar embereknek alapvető joguk és érdekük, hogy véleményt nyilvánítsanak erről a „teljesen eszement” beruházásról, amely Magyarországot évtizedekre eladósítja, Oroszországhoz köti, ellentmond az unió számos előírásának és jogszabályának, ellenkezik az unió energia- politikai célkitűzéseivel, „de mindenekelőtt a józan ésszel, az ország érdekeivel, és meggyőződésem szerint a magyar állampolgárok többségének akaratával is” - mondta Jávor Benedek. Utalva arra, hogy két éve már nyújtott be népszavazási kérdést az ügyben, a politikus elmondta: miután az NVB hitelesítette a kormány kvótareferendum-kérdését, kíváncsian várja, kettős mércét alkalmaznak-e a nemzetközi kötelezettségvállalást érintő népszavazási kérdésekkel kapcsolatban. Ha ugyanis a kormány kérdése megállt ebből a szempontból is, akkor ennek is meg kell állnia - jelentette ki. Úgy folytatta: kifejezetten ezért fogalmazták át a kérdést is a kormányéhoz nagyon hasonlóra. Kérdésük így hangzik: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt a Magyarország kormánya és az Orosz Föderáció kormánya közötti nukleáris energia békés célú fel- használása terén folytatandó együttműködésről szóló egyezmény megszüntetésének a-kez- deményezésére?”. Új népszavazási kérdést nyiijtott be a paksi atomerőművi blokkok építése ügyében a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerdán Budapesten. Budapest. A politikus, miután benyújtotta a szükséges iratokat, elmondta: kezdeményezésük arra irányul, hogy Magyarország mondja fel az Oroszországgal kötött megállapodást. Véleménye szerint ez az ügy „minden magyar állampolgárt húsbavágóan érint”, hiszen évtizedeken keresztül évi sok száz milliárd foUj népszavazási kérdés Paks ügyében
