Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-29 / 72. szám
2016. MÁRCIUS 29., KEDD & taaibselk® Orónokkal gyorsítanák Johannesburg. Drónok bevonásával gyorsítaná a csecsemők HIV-tesztelését Malawi és az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF). MahimboMdoe, az UNICEF malawi illetékese szerint a pilóta nélküli repülőgépek a dél-afrikai ország azon távol eső területeire is könnyedén eljutnának, amelyek felkeresése jelenleg komoly kihívást jelent az egészségügyi dolgozók számára. Mdoe szerint évente tízezer gyermek hal meg Malawiban az AIDS-et is okozó HIV- vírussal összefüggő betegségek miatt, és 2014-ben csaknem 40 ezer gyermek született HIV-pozitív anyától az országban. Angela Travis, az UNICEF malawi szóvivője elmondta, hogy a drónok első tesztjét már be is fejezték. A gépek 5-10 kilométeres távo- kat tettek meg ál-vérmintákkal. A fiatalok vérmintáit jelenleg motorkerékpárral, vagy mentőautókkal szállítják, s a szállítmányok gyakran késnek. Miskolc. Munkatársak a Sentinel-2 műhold VNIR radiátorának precíziós összeszerelését és méretellenőrzését végzik a tisztaszobában a miskolci ADMATIS Kft.-nél. A magyar cég ismét jelentős megrendelést kapott Európa legnagyobb űripari cégétől, az Airbus Defence&Space multinacionális vállalkozástól. Helyreállítják Jézus sírját Dinamikusan fejlődik Budapest. Magyarországon az agykutatás dinamikusan fejlődik és nemzetközi szinten is versenyképes, bár az infrastruktúra nem mindenhol ugyanolyan szintű - mondta Farkas Eszter, a Szegedi Tudományegyetem agyi keringést kutató orvosa- az Ml aktuális csatorna szombat esti műsorában. A kutató azok után nyilatkozott a csatornának, hogy pénteken átvette az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a L'Oréal nők számára létrehozott nemzetközi tudományos díja fiatal tehetségeknek szóló elismerését. Farkas Eszter és csapata a stroke utáni állapotot vizsgálja, elmondása szerint sokan nem tudják, hogy a stroke után a beteg állapota napokig, hetekig romlik. Kutatásaikkal azt figyelik, hogy az agysejtek működése miként változik meg. Ez egy alapkutatás, jelenségeket figyelnek meg, amelyekre majd terápiát lehet fejleszteni. Egy lépéssel közelebb... Washington. A végletekig lecsupaszított, kevesebb mint 500 génnel működő félig szintetikus baktériumot hoztak létre laboratóriumi körülmények között amerikai kutatók, még egy lépéssel közelebb kerülve annak megértéséhez, hogy melyek azok a genetikai feltételek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az élethez. „Hosszú távú elképzelésünk az, hogy olyan igény szerinti szintetikus organizmusokat tervezzünk és alkossunk, amelyekhez hozzá tudunk adni bizonyos funkciókat és előre tudjuk, milyen eredményt kapunk” - idézte a BBC News Daniel Gíbsont, a Science című tudományos fo- . lyóiratban közölt tanulmány társszerzőjét. Mint hozzátette, kollégáival úgy vélik, hogy a technológiával kereskedelmi és tudományos célokra is hasznosítható mikrobákat tudnak majd előállítani. Eb nevel gepárdikreket Cincinnati Ausztrál juhászkutya segíti azt az öt, árván maradt gepárdkölyköt, melyek anyja, Willow a vemhes- ség és a császármetszés okozta traumákban elpusztult. A császármetszéssel világra jött koraszülött kölykök a Cincinnati Állat- és Botanikus kertben élnek. Nevelésükben Blakeley, az ausztrál juhászkutya segíti az intézmény dolgozóit. Az eb már több alkalommal állt helyt „anyapótlóként”. Ezúttal a kutya a meleget és biztonságot adó test, amelyre a kicsik felmászhatnak. A három hím és két nőstény folyamatos ellátást kap, háromóránként etetik őket a gondozók. A Cincinnati Állat- és Botanikuskert munkatársa, Mark Campbell korábban elmondta, az öt kölyök immunrendszere gyenge, nem képes védekezni a fertőzések ellen. Életben maradásuk szempontjából az első hetek és hónapok a döntőek. A szentföldi egyházak néhány héten belül megkezdik a leromlott állapotban lévő Jézus Sírja szentély helyreállítását a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában - jelentették be a ferences rendhez tartozó Szentföld őrzője kolostorban. Jeruzsálem. A sírhely szerkezete és márványtömbjei alaposan tönkrementek az idők során, már évüzedek óta egy vasból készült támasztószerkezet tartja meg a bazilika belsejében lévő több méter magas márványból épített szentélyt, amelyet azon kő fölé emeltek, amelyen a hagyomány szerint keresztre feszítése után jézus Krisztus testét egy sziklasírban elhelyezték. Már csak a külső vastámaszték tartja öszsze a márványoszlopokat és -táblákat, amelyeket kikezdték az időjárás viszontagságai, a napi több ezer zarándok és turista látogatása. A görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végzi el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítenek. Március elején Athénban konferenciát rendeztek a kérdésről, ahol a szentélyt felmérő több görög tudós is ismertette véleményét az építmény állapotáról. Szerintük a márványépület romlásához legnagyobb mértékben a nedvesség, a nagyszámú látogató járult hozzá, de káros hatása van az égő gyertyáknak is, amelyek olaj- és faggyúlerakódásokat okoznak. Görög szakemberek segítségével néhány hét múlva kezdik meg a helyreállítást, amely várhatóan nyolc hónapig fog tartam, és 2017 elején fejeződik be. A munkálatok idején folyamatosan nyitva lesz és látogatható marad a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye. Az első templomot Jézus sírhelye fölé I. (Nagy) Konstantin császár emeltette a negyedik század elején. Ezt az évezredek során többször lerombolták majd újjáépítették. Krisztus sírjának jelenlegi márvány szentélyét 1809 és 1810 között húzták fel török-barokk stílusban a bazilika hatalmas kupolája alá, egy az egész hatalmas épületnek súlyos károkat okozó tűzvészt követően. Noha a bazilika belsejében lévő szentély az építészek szerint statikailag eleve sérülékeny volt, mégis kiállta az idők próbáját, és még az 1927-es Richter-skála szerinti ó,2-es erejű földrengésben sem omlott össze. London. Egy atlaszlepkét (Attacus atlas) mutat Blanco Huertas, a Londoni Természettudományi Múzeum pillangó-kiállításának kurátora a múzeum lepkeházában tartott sajtófotózáson. Az időszaki kiállítás szeptember 11-ig tekinthető meg. Újrahasznosítja az okostelefonokat A már kiselejtezett iPhone-ok szétszerelésére és az újrahasznosítható , részeik kiválogatására képes robot- izált rendszert hozott létre az Apple, amelyet már régóta kritizálnak a természetvédők amiatt, hogy termékei nem elég környezetbarátok. New York. A vállalat tavaszi termékbemutatóján ismertetett Liam nevű rendszert három évig fejlesztették. A robot egyelőre csak az iPhone 6 készülékeket tudja szétszerelni és felkutatni a bennük lévő újrahasznosítható - alumínium, réz, ón, volfrám, ezüst és arany - részeket. A február óta teljes gőzzel niűködő rendszer tizenegy másodpercenként végez egy telefonnal. Ez azonban még így is csak évente néhány millió készülék szétszerelését jelenti, ami elenyésző szám a cég által tavaly eladott több mint 231 millió telefonhoz viszonyítva. A Liam az Apple kaliforniai főhadiszállásának szomszédságában kezdte meg működését és első körben az Egyesült Államokban eladott telefonok lebontását fogja végezni. A cég tervei szerint a jövőben tovább bővítik a rendszer repertoárját, hogy másfajta készülékek lebontására és több újrahasznosítható anyag kiválogatására legyen képes. A vállalat Európába is telepít egy Liamot. A természetvédők már régóta kritizálják a vállalatot amiatt, hogy letisztult dizájnú termékeit nehéz szétszerelni és újrahasznosítani. Az új rendszerrel a kiselejtezett készülékek kiválogatott részei most eladhatók és az Apple is egyre nagyobb arányban szeretné felhasználni őket az új termékeiben. „Elrabolják" a vizet... HamSuig. Egymilliárd ember számára elegendő vizet használnak el a világ szénerőművei a Greenpeace környezetvédelmi szervezet számításai szerint. Bizonyos térségekben a már meglévő és a tervezett erőművek növelik a vízhiányt - olvasható a szervezet jelentésében, amely a világ 8359 szénerőművének hatását vizsgálta a jelenlegi és jövőbeli vízkészletre. A Greenpeace szerint a szénenergia a rendelkezésre álló víz hét százalékának elhasználásáért felelős világszerte. A szükséges hűtővízen kívül hatalmas mennyiséget használnak el a szénbányákban, valamint a szén mosásához. „A szénerőművek nemcsak hozzájárulnak a klíma- változáshoz, hanem az egyik legfontosabb energiaforrásunkat, a vizet is elrabolják tőlünk” - fogalmazott Karsten Smid, a Greenpeace energiaszakértője. „Betehet” a bornak... Párizs. Az emberi tevékenység okozta klímaváltozás megváltoztatja Franciaországban a jó bor termeléséhez szükséges időjárási körülményeket egy tanulmány szerint. Míg évszázadokon át a legjobb évjáratok a szőlő érésének végén jelentkező szárazabb időszakban születtek, jelenleg a korai és jó termés eléréséhez a megfelelő hőmérséklet mellett már nincs szükség szárazságra. „Ez csak a legújabb jele annak, hogy a globális felmelegedés a növényekre és a mezőgazdaságra is hatással van” - közölte az amerikai Columbiai Egyetem. A legrosszabb hír, hogy ha a Föld tovább melegszik, fordulóponthoz érkezünk - figyelmeztetett a veszélyre Elizabeth Wolkovich. A Harvard Egyetem kutatójának becslése szerint abban az esetben a magasabb hőmérsékletek az eddigiekkel ellentétben már nem vezetnek jobb borminőséghez.--------- -----------^ Mí aigyaoratrészek a míiholMban
