Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-03 / 52. szám
r-J r-J —I Sámuel Zsuzsanna békamentő egy békát gyűjt be a 2-es számú főút mellett épített terelőrendszernél 2016. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK Tájékoztató az építményadóról Salgótarján. Mint ismeretes, Salgótarján Megyei Jogú Város képviselő-testülete még 2015. novemberi rendes közgyűlésén döntött az építményadóról szóló 37/1993. (XD. 20.) számú önkormányzati rendeletmódosításáról. Ennek értelmében 2016. január 1-től az építményadó mértéke közel 54 százalékkal emelkedett Salgótarjánban. Az építményadóval kapcsolatban dr. Kerekes Andrea jegyző tájékoztatást adott ki. „A változás adózóink számára nem jelent többlet adminisztrációt, adóbevallási kötelezettség továbbra is csak az adó alapjában bekövetkezett változások esetén állt fenn. Az építményadó első félévi összegét már az ez évben hatályos adómértékek alapján kell megfizetni, amelyről az Adóhatósági Iroda (a napokban kipostázott) határozattal értesíti Önöket. A befizetést a határozatban foglaltak szerint, a jogerőre emelkedést követő 15 napon belül kell teljesíteni.” A jegyző kitér továbbá arra is, hogy a befizetési kötelezettségét az ügyfelek megtehetik bankkártyával az adóhatósági irodán elhelyezett POS terminálon keresztül, vagy okostelefonnal a csekken található QR-kód beolvasásával, internetes vásárlás segítségével is. „Városunk működtetésének színvonala nagymértékben függ a helyi adó, ezen belül az építményadó befizetésétől, ezért mindannyiunk számára fontos az adófizetési kötelezettség határidőben történő teljesítése” - olvasható a tájékoztató végén. A jellemzően a vállalkozások körében érvényesülő építményadó közel kettőezer adóalanyt érint a városban, az intézkedéssel 140 millió forint bevétel-növekedést várnak. Azok a boldog, szép Táncsics-napok... Salgótarján. Idén is megrendezik a már hagyománnyá vált Táncsics-napokat, amikor a kemény tanulási időszakot egy kis szórakozás, móka, kacagás váltja fel. A programsorozat március 3-án (szerdán) kezdődik és egészen március 11-ig (péntekig) tart Az ünnepélyes megnyitót csütörtök délelőtt, 10.30 órakor tartják meg, amellyel az iskola névadója - Táncsics Mihály - előtt tisztelegnek. Az ünnepi beszédet Juhászáé Janik Beatrix igazgató mondja. Ezt követően napokon keresztül játékos vetélkedőkön, színes programokon vehetnek részt az iskola diákjai. Kiemelkedő eseményként tekinthetünk a szerda délutáni Tán- csics-gálára, amely a József Attila Művelődési Központban (JAMK) lesz megtartva. Ezen az iskola diákjai mutathatják meg tehetségüket. A csütörtök délutáni Táncsics-kupa a programsorozat fénypontjának is tekinthető. Ekkor rendezik meg az osztályok közötti ügyességi vetélkedőket és játékos tudás- próbákat Ezt a hagyományokhoz híven Petimé Gál Ildikó tanár fogja vezetni. A program 11-én (pénteken), 11 órakor zárul, a JAMK-ban. Az emlékműsor után a tanulmányi versenyek és pályamunkák díjazottjait jutalmazzák meg. Kététtűmentés a Börzsöny és az Ipoly ártere között Folytatás az 1. oldalról) Hont. Hozzátette, hogy a különböző fajok állománycsökkenését a rendkívül nagy számú elütés mellett az időjárás változásai is közrejátszhattak. A múlt év decemberére 180 millió forintos költséggel megépített, csaknem két kilométer hosszú terelőrendszer, ami Hont és a parassapusztai határátkelő között húzódik - amellett, hogy most megmutatta előnyeit - egyáltalán nem tökéletes. „Ha nem történik sürgős intézkedés, több száz ebihal élete kerülhet veszélybe” - írta Sámuel Zsuzsanna lapunknak eljuttatott közleményében. Hozzáteszi: a 2015. december 22-én átadott új kétéltűvédelmi terelőrendszer terelőfalának elemei egyre jobban szétcsúsznak, sok helyen nem csatlakozik a fal az alagutakhoz, ahol pedig igen, ott is rések keletkeznek, illetve darabok esnek ki. Ezeken az unkák és a levelibékák könnyedén felmásznak, ki tudnak jutni a forgalmas 2-es számú főútra. Változatlanul szükség van a korábbi években megszokott mentésre is, ami szerencsére megoldott. „Van viszont valami, ami ellen a lelkes békaméhtők keveset, vagy szinte sein tudnak tenni. A terelőrendszer két szakaszán is pangó víz alakult ki. Az egyik ilyen rész a 78+171 és a 78+186 kilométerszelvény közötti szakasz. Itt egy erdészeti út alatt van ugyan egy nagyméretű cső, amelyen keresztül el tudna folyni a víz. Ez azonban a karbantartás hiánya miatt jelentősen felisza- polódott, nem vezeti el a vizet. Még rosszabb a helyzet a amikor a pangó víz teljesen el fog tűnni. Az átalakulóban lévő állatok víz nélkül elpusztulnak. „Többször jeleztem a problémát a terelőrendszer kezelőjének, a magyar közútnak. Érdemi intézkedés nem történt. Szerencsére azon a szakaszon, ahol a pangó vizek találhatók, még nem' kezdődött el az állati®: vonulása. Azonban a kétéltűek most már bármelyik nap elindulhatnak, lerakhatják petéiket ezekbe a vizekbe. Több száz ebihal kerülhet komoly életveszélybe.” - áll a közleményben. A pusztulásukért, kínhalálukért ki lesz felelős? - teszi fel a kérdést Sámuel Zsuzsanna, kifejtve: a békák világszerte a legveszélyeztetettebb állatok közé tartoznak, számos országában 78+307 kilométerszelvénynél található alagútnál. Itt az alagút bejárata nem látszik ki a pangó vízből, 50 centis magasságban áll előtte víz, a csatlakozó terelőfal is félig vízben áll” - írja Sámuel Zsuzsanna. Hozzáteszi: a vonuló békák közül több is ezekbe a pangó vizekbe rakja majd le a petéit, ami veszélyes ez az ebihalakra. Egyrészt erősebb lehűlés esetén a pangó víz befagyhat, az ebihalak pedig nem tudnak olyan rétegekbe húzódni, ahol átvészelhetik a hideg időszakot. Másrészt az ebihalak átalakulásának ideje alatt lehet hosz- szabb, csapadékmentes időszak, mindent elkövetnek a védelmükért, megmentésükért. Nálunk miért nincs így? Helyszíni tájékozódásunk során Sámuel Zsuzsanna elmondta: a terelőrendszernek köszönhetően a természetvédők most már tudják, hogy számos pettyes gőte is él a környéken. Idén már most ezrével jöttek elő ezek a kisarasznyi hosszúságú farkos kétéltűek. A jóval nagyobb termetű dunai gőte azonban ritka a környéken.- Az első erdei béka február 10-én mutatkozott, a hónap végéig ez a faj vonult a legnagyobb létszámban. Korán jöttek elő a zöld levelibékák, a vöröshasú 2-es számú főútra, illetve a nagyobb termetű fajok egyes helyeken, a terepadottságok miatt át is ugorhatják azt. Ezeken a szakaszokon az önkéntesek segítségével hálókat feszítettünk ki - mondta Sámuel Zsuzsanna. Hozzátette: az önkéntesek - zömmel budapesti, kisgyermekes családok, ugyanis környékbeli^; e- gítője alig van - segítségére folyamatosan számíthat a hét végéken. Máskor, hétköznapokon azon- ban egyedül végzi hajnalig tartó, az elképesztő kamionforgalom miatt nem is veszélytelen munkáját, aminek eredményeképpen akár egyetlen éjszaka is százával menti meg a kétéltűek életét. Azért, hogy minél több időt tölthessen kedvencei közelében, öt évvel ezelőtt Hontra költözött, ahonnan kezdetben naponta ingázott budapesti munkahelyére unkák és a barna ásóbékák is. Már február végén mutatkoztak az első barna varangyok is. Az önkéntes békamentő kifejtette, hogy előbbi fajok mellett a környéken él zöld varangy, gyepi béka, a három zöld békafaj egye- dei is, de sokkal kisebb az egyed- számuk. Az első kecskebéka megtalálása március 1-jén például valóságos eseményszámba ment. Ez év februárjától rendszeresen segítették munkáját önkéntesek is, mert a sok viszontagság után, az éppen egy éve elhunyt dr. Puky Miklós biológus, herpetológus és az ő kezdeményezésére megépített terelőfal, illetve az átjárók nem mindenütt biztonságosak.- Sajnos az állatok mellettük is kijuthatnak a nagy forgalmú- kórházi gyermekneurológián volt ápoló -, de egy ideje már alkalmi munkákból él, mert az utazás számos nehézséget okozott.- Szabadságra már akkor is úgy mentem, amikor a kétéltűek vonulása megkezdődött - mondja nevetve. - Más nyaralni jár, én békászni! Sámuel Zsuzsanna hozzátette: a terelőfal nem csak a kétéltűek, hanem a hüllőfajok túlélését is segíti. A vízisiklók rendkívül nagy számban kelnek át az út egyik oldaláról a másikra, de előfordul az erdei sikló, a lábatlan gyík, valamint több más gyíkfaj is. A kiépített terelőrendszer a visszaúton is védi az állatokat: a peték lerakása után az állatok jelentős része visszatér az erdős élőhelyekre.
