Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-26 / 71. szám

A nagyszombat csendjét, a nagy kővel lezárt szentsírt, a kereszten meghalt Jézust figyeljük a mai napon. A sötétség, ami Jézus halálakor beborította a földet, úrrá lett nemcsak az apostolokon, de a Jeruzsálemben élőkön egyaránt. Valami nagy dolog történhetett, ha ilyen csoda kísérte. Valaki nagy ember lehetett közöttünk, ha mindenki róla és a történtekről beszél Valami nagyszerű csoda lehet itt, mert az emberek jámak-kelnek, beszélgetnek a pénteki eseményekről A tömeg, aki keresztre feszíttette, szemlesütve szétszéledt a Golgota hegyéről, és beszélt a történtekről.

Nem sejtik és nem gondolják még a vasárnap fényét A húsvét- vasámap hajnala csendesen ragyog rájuk. Ahogyan Jézus halálát a sötétség jelezte, a húsvétvasámap hajnalát nem harsonaszó vagy dob zengi, hanem reggeli napsütés. A tanítványok a kősírhoz sietnek, szinte futóversenyt rendeznek: János nyer, ő ér oda előbb, ő hallja meg a feltámadás hírét. Elviszik a tanítványoknak a hírt, de talán az egész világba elvinnék: Jézus feltámadt! Valóban feltámadt!

A másik evangélium a két asszony történetét írja le, akik kenetét vittek a sírhoz, azonban a sír üres volt. Az angyal hírül adta nekik: Jézus feltámadt és Galileába megy előttük ríz úton, siessenek, találkozzanak vele. Úgy tesznek, ahogyan az angyal mondja, találkoznak vele, a többieknek sietve elmondják a történteket, hogy ők is részesülhessenek az örömben.

Ha örömünk van, igyekszünk megosztani másokkal. A jó jegyet örömmel mutatja a diák, a rosszat már kevésbé. A jó dolgozatot, a sikeres vizsga eredményét szívesen posztolják a közösségi oldalakon, a megszületett kisbaba híre pillanatok alatt eléri az ismerősöket, az esküvői fotók megosztásából látjuk: öröm van a családban, együtt örülünk hát velük (ezt lájkolásunkkal ki is fejezzük). A modem eszközök gyorsabb, szélesebb utat engednek az örömhír terjesztésének, terjedésének, az asszonyoknak és a tanítványoknak ilyen lehetőségeik nem voltak.

Egyazonban közös a múlttal és a mai korral-az örömhírt azonnal továbbadták, hadd tudja meg az ismerősi kör, a város, az egész világ. És az igazán tiszta lelkű ember együtt tud örülni a másikkal Együtt tudott örülni a régmúltban is és a jelenben is. Jézus feltámadásakor és a vele való találkozáskor együtt örültek a tanítványok a többiekkel. „Amint megmondotta vala, feltámadott, allelu- ja!” - hangzik az ének, amelyet talán a tanítványok is elmondtak.

De nem volt egységes az öröm: az ellenzék mozgolódott. Pénzt adtak a katonáknak, hogy hazugságot terjesszenek, hátha ezzel tompítják a dolgot. Hátha kisebbedik az öröm, hátha nem hiszik el, hogy ez történhetett. A társadalom akkor sem volt egységes, megosztottak voltak, nem mindenkit érintett meg az angyal örömhíre. Mindig volt egy, kettő, sok száz olyan ember, aki nem tudott örülni az örömnek, nem tudott osztozni a sikerben, nem tudott összefogni a jóért, hanem azt a képzeletbeli árkot még mélyebbre ásta. Ahogyan a tegnapi történetben a tömeg kapcsán, úgy most a megosztottság kapcsán is gondolhatunk saját korunkra, saját társadalmunkra. Nemde így van ez ma is?

Az ünnepen inkább meghajtjuk a fejünket, mintsem hogy válaszoljunk. Jézus pontosan tudja, hogy ez így van, nemcsak most, már kétezer év óta. Azonban nem tétlenül nézi, hiszen feladatul adta az apostoloknak: tegyetek tanítványommá minden népet! Nekünk is feladatot adott: szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket! A szeretet a legfőbb parancs. Ha megfogadjuk, megértettük Jézus tanítását és az ünnep üzenetét. Ha hisszük a húsvéti eseményeket, ha át akarjuk élni azokat, akkor megértettük Jézus tanítását. Ha újra megkeressük őt, akkor megértettük az ünnep üzenetét. Ha megértettük, kisebbedhet a megosztottság. Kívánjuk, hogy a feltámadás hajnali fénye ragyogja be mindannyiunk szívét, hogy úrrá legyen rajtunk a hit, a remény és a szeretet, ne csak az ünnepen, ne csak húsvét táján, hanem mindennapjainkban és életünkben is! Áldott húsvétot kívánunk! Veszelavszki Balázs

Szebbnél szebb tojások

a versenyen

Immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a salgótarjáni Baglyaskő Idősek Otthonában a megyei tojásfestő és -díszítő versenyt, amelynek két fontos célja van: a hagyományok ápolása, illetve az, hogy az ellátottak ezáltal is hasznosnak érezzék magukat a társadalomban.

Szigeti András

Salgótarján. - Az otthon megnyitásakor fogalmazódott meg a dolgozókban, hogy így, húsvét környékén jó lenne feleleveníteni az ünnephez kapcsolódó hagyományokat. Ennek kapcsán találta ki az akkori személyzet a tojásfestő versenyt, ahová a megye intézményeit hívjuk meg. Ennek két fontos célja van: egyrészt a hagyományápolás, másrészt az, hogy az intézményekben élő ellátottaknak egyfajta foglalkoztatást tudjunk biztosítani, s ezáltal is hasznosnak érezhessék magukat a társadalomban - fejtette ki Holecz Istvánná, a Baglyaskő Idősek Otthona igazgatója.

Hozzátette: idén immár nyolcadik alkalommal tartották meg a megyei szintű eseményt, amelynek idei különlegessége az volt, hogy már a határon túlról, az Újbásti Idősek Otthonából is érkeztek nevezések. Részt vettek továbbá a megmérettetésen a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság megyei intézményei is.- Eddig minden alkalommal csodálatos művek érkeztek a versenyre, s nem volt ez másképp ez évben sem. Az összes intézménynek megvan a maga sajátossága és minden egyes ellátási típusnál - legyen szó gyermekvédelmi ellátottakról, fogyatékkal élőkről, vagy idősek otthona lakóiról - más és más jelleget öltenek a díszítések - hangsúlyozta az intézményvezető.

A rendezvény Holecz Istvánná köszöntőjével kezdődött, amelyben röviden ismertette a húsvét történetét, jelképeit és szimbólumait (barka, bárány, nyúl, tojás), gondolatai zárásaként pedig felolvasta Lőrinc Pál „Három Füles” című versét. A megnyitó

után a szakmai zsűri megkezdte a remekművek értékelését. Ez alatt a házigazda intézmény lakói prózai-énekes műsorokkal szórakoztatták a vendégeket, majd mindenki közösen megtekintette a versenyre benevezett alkotásokat.

Az esemény végül áz eredményhirdetéssel fejeződött be. A zsűri döntése értelmében az idei győztes a bátonyterenyei Ezüstfenyő Idősek Otthona lett. A képzeletbeli dobogó második fokára a Cered Idősek Otthona és Idősek Klubja állhatott fel, a harmadik helyen pedig a salgótarjáni Családok Átmeneti Otthona végzett. Különdíjat ítéltek meg a salgótarjáni Baglyaskő Idősek Otthonának, amelynek Füleki úti telephelye pedig Szentpéteri Ildikó tojásfestő népi iparművész különdíját vehette át.

Az alkotásokat az érdeklődők még néhány hétig megtekinthetik az intézmény aulájában.

NMH-infoimáciÓ. Nagy sikerű alkotó napon vehettek részt az érdeklődők a Nógrád Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház, valamint a COGITO Általános Művelődési Központ közös munkájának eredményeként. Utóbbi salgótarjáni központjában közel száz gyermek és felnőtt szorgoskodott négy különböző helyszínen, ahol képzőművészeti és kézműves technikákkal ismerkedhettek meg. Készültek kis kosárkák, virágdíszek és kopogtatók vesszőből és peddignádból, állatfigurás sípok agyagból, tavaszi motívumos üvegfestmények és tetszetős gyöngyékszerek. A mesterek - a COGITO ÁMK Hibó Tamás Alapfokú Művészeti Iskolájának tanárai - nagy türelemmel és szakértelemmel segítették az ifjú kezeket, de nem maradtak ki a munkából a kísérő szülők, nagyszülők sem. Igazán jó hangulatú, tartalmas munkával eltöltött napot zártak a szervezők.

Jó hangulatú alkotói nap a Hibóban