Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-25 / 70. szám

Népszokásokat elevenítenek fel Salgótarján. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár gyermekrész­legében rendezik meg az Edit né­ni könyvespolca rendezvényso­rozat soron következő állomását, a vidám felolvasó mesedélelőttel egybekötött kézműves foglalko­zást március 26-án, szombaton délelőtt, 10 órától. A résztvevők P. Kerner Edit előadóművész köz­reműködésével eleveníthetnek fel húsvéti népszokásokat Ezen túlmenően a könyvtárosok segít­ségével húsvéti dekorációkat is készíthetnek, különböző techni­kák használatával. Tojásfestés, díszkészítés KaratlCSSág. A közösségi ház­ban március 26-án, szomba­ton, délelőtt 10 órától déli 12 óráig a gyermekeknek kézmű­ves foglalkozást szerveznek. Az ünnepre készülve tojások festésére és húsvéti ajtódísz ké­szítésére is lesz lehetőség. Aki tud vigyen magával kifújt to­jást! Minden érdeklődőt szere­tettel várnak! Családi délután Szécsény-Pösténypuszta. a pösténypusztai városrész mű­velődési házában március 26- án, szombaton vidám családi délutánra, kézműves foglalko­zásra várják a játékos kedvű gyermekeket. Mikronógrád: a tudomány is lehet szép! Várhatóan szeptemberig látogatható a Pásztói Mú­zeum új időszaki tárlata, amely az átfoghatatlan gazdagságú mikrovilág­ból nyújt ízelítőt az ér­deklődők számára Pásztó. Mi, emberek hajlamo­sak vagyunk, hogy csak arra fi­gyeljünk, ami jól látható, feltűnő, vagy éppenséggel bombaszti­kus, netán szenzációs. Esetleg, ha az őslénytan szóba kerül, ak­kor többségünknek a jégkori óri­ások, a mamut és a gyapjas orr­szarvú jut eszébe, netán a föld­történeti középidő kihalt „retten­tő gyíkjai”: a már Szinte bulváro- sodott dinoszauruszok. Márpedig az őslénytanban az utóbbi fél évszázad során a leg­rohamosabb fejlődés a millimé­teres és annál kisebb nagyság- rendű maradványok vizsgálata terén zajlik. A kőolajkutatás ma már elképzelhetetlen lenne a fú­rásmagokba zárt apró likacsos házú egysejtűek, vagy a kagylósrákok házainak elemzé­séből levont következtetések nél­kül. Ugyancsak bajban lennénk a sokáig „ősmaradványmentesnek” tartott üledékes kőzetek korának megállapításában a sugárállatkák, a kovamoszatok vagy éppen a kis- emlősök nélkül. A kemény mész­kövekből savas maratással kiold­ható conodontákról Sokáig nem is tudták, hogy miféle éló'lénycso­már a 19. században a kovamo­szatok szakértői is észrevették. A kiállítás fő célja, hogy ebből az egyes ember számára már átfog­hatatlan gazdagságú mikrovi­lágból ízelítőt nyújtson. A tárlat első terme a kőzetmikroszkópia és az ásványok világába vezet be, míg a második terem az ős­maradványoké. Nemcsak a posztereket és a kiállított tárgya­kat lehet szemlélni, hanem ki lehet próbálni a kőzetmikro- szkóp és a sztereomikroszkóp, valamint az egyszerű kézi­nagyító használatát is. A várhatóan szeptemberig lá­togatható kiállítás megvalósítá­sát a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatta. porthoz sorolhatók. Ma már bizo­nyítottnak tekinthető, hogy előge­rinchúrosok rágószervei voltak. Ugyanígy centiméteres-deci- méteres nagyságú kristálycso­dák, drágakövek jelentik szá­munkra az ásványokat, és nem is gondolunk arra, hogy a körü­löttünk levő, naponta használt kőzeteink is ásványokból állnak, csak legtöbbször szabad szem­mel láthatatlanok. Ebben a mik­rovilágban csak úgy lehetett eredményeket elérni, hogy az utóbbi fél évszázadban egyre jobban fejlődött a mikroszkópi képalkotó technika. A parányőslénytan úttörői a 19. század második felében még csak egyszerű fénymikroszkópokkal dolgozhattak. Ugyanekkor kezd­ték használni a polárszűrők segít­ségével működő kőzettani fény­mikroszkópokat is. Később jelent meg a 3D képalkotást lehetővé te­vő fénymikroszkóp, a sztereo­mikroszkóp. A huszadik század második felétől hatalmas újítás­ként terjedtek el a fény helyett elektronokkal képet alkotó elekt­ronmikroszkópok. Ezekkel a pa­rányi ősmaradványok és ásványok egyre finomabb alaki részletei vál­tak tanulmányozhatóvá. Ezek az apró ásványok és ős­maradványok nemcsak érdeke­sek és tanulságosak, de esztéti­kai élményt is nyújtanak. Ezt Cél: a betegség megelőzése Szenográdi Ferenc Szécsény. Tegyük mindjárt hozzá: az ötlet és annak megva­lósítása is szép és nemes dolog, annál is inkább, mert azt egy kulturális intézmény vállalta feí. Sáriné Borik Melinda művelő­désszervező lapunknak elmond­ta, hogy mindazok, akiket felke­restek - a korábbi évekhez ha­sonlóan - azonosultak elképze­lésükkel. Többek között így tett a Magyar Vöröskereszt helyi szervezete, a szécsényi diabetes klub, valamint a Szécsény és Térsége Egészségügyi Centrum Járóbeteg Szakrendelő Intézet. A rendezvényen termékbemu­tatóval képviseltette magát a Há­Sok minden van, ami az ember életében fontos, de az egészségnél nincs fon­tosabb. Akkor kell rá vi­gyázni, amikor még meg­van. A betegségeket jobb megelőzni, mint gyógyíta­ni. Figyeljünk oda egész­ségünk megóvására, ala­kítsunk ki helyes életvi­telt! Hasonló gondolatok jegyében szervezte meg a Szécsényi Közművelődési Nonprofit Kft. az immár sokadik városi egészség­napot a közelmúltban, Szécsényben, a művelődé­si házban. zi Bolt és a Gazduram Sajtbolt, de pilinyi és szécsényi méhészek is. Meg lehetett kóstolni a külön­böző gyógyteákat, egyéb készít­ményeket, emellett volt szépség- ápolási tanácsadás. Jelen volt az eMulti Coop Szociális Szövetke­zet és a szécsényi Vitái Klub is. Az egészségügyi centrum szakemberei vérnyomást, ko­leszterin- és vércukorszintet mértek, valamint a vér oxigén­szintjét is vizsgálták. Csampa Zsófia arról tájékozta­tott, hogy azokat a személyeket, akinél a mérés során rendelle­nességet tapasztaltak, szakellá­tásra behívják az egészségügyi centrumba. Szakember jóvoltá­ból frissítő masszáson is részt lehetett venni. Dr. Dávid Tamás professzor, nemzetközileg elis­mert rákkutató a rákkutatás nemzetközi eredményeiről, a da­ganatos és azzal összefüggő be­tegségek gyógyításáról, illetve megelőzéséről tartott előadást. Heizer Lászlóné lapunknak el­mondta, hogy a maga részéről nagyon jó kezdeményezésnek tartja a városi egészségnapot, amelyen korábban is részt vett, mert fontos, hogy odafigyeljünk az egészségünk megóvására. Tárlat a kettős évfordulón fkas András pályafutásáról Negyedszázada annak, hogy a tavasz első napján elhunyt Farkas András balassagyarmati festőmű­vész. Az alkotó ötven év­vel ezelőtt készítette el Madách Imre Az ember tragédiája című drámájá­hoz az első illusztrációs sorozatát. Ez utóbbi anya­gából, a kettős évforduló alkalmából nyílt kiállítás néhány napja a balassa­gyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola galériá­jában. Szenográdi F. Balassagyarmat a megnyitón ott volt Farkas András özvegye, a 94 éves Nelli néni és két gyer­meke. Emellett az egykori tanít­ványai közül is sokan tiszteletü­ket tették az iskolában, s azon al­kotók közül is jó néhányan kép­viseltették magukat, akiket a ba­lassagyarmati festőművész indí­tott el a művészet útján. A kiállítás kurátora, Kovács Fe­renc nyugalmazott középiskolai tanár, Balassagyarmat díszpol­gára - a művész egykori tanítvá­nya - áttekintést adott az alkotó pályafutásáról. Elmondta, hogy Kassán érettségizett, 1939-ben felvételt nyert a budapesti képző- művészeti főiskolára. Egy alka­lommal a végzős főiskolai hallga­tók tárlatán a kiállítók megkér­dezték mesterüket, hogy ki a leg­tehetségesebb közöttük. A vá­lasz az volt: az alsóbb évfolyamon tanuló Farkas And­rás. , „ Következett a háború, majd a hadifogság és az első munkahe­lye Nagykállón, ahonnan 1947- ben a feleségével Balassagyar­matra kerültek tanítani. Kovács Ferenc kiemelte; a művészeti ok­tatás embert formáló hatását, amely Farkas András óráin min­dig jelen volt. Alkotói munkássá­ga kapcsán elhangzott az idézet: „az én képeim azoknak készül­nek, akik nem tárlatot látogat­nak: ha az alkotásaimmal örö­met szereztem, akkor munkám már nem volt hiábavaló”. A balassagyarmati festő rea­lista művésznek tekintette ma­gát, igaz, a kubizmus szele is megérintette. Jó időben a termé­szet volt a „műterme”. A tájké­pek mellett ábrázolta a földet művelő embereket, de készített portrét és aktképeket is. Igazi önmagát az illusztrációk készí­tésében találta meg; Az ember tragédiája című műhöz is több sorozata készült. Szeretet olvas­ni, könyvvel a kezében halt meg. Végezetül Kovács Ferenc filo­zófiai gondolatokkal, a műből vett idézetekkel részletesen ele­mezte a kiállításon látható alko­tásokat. A megnyitó ünnepségen közreműködtek az iskola tanu­lói, Cseman Tamás, Kovács Eszter és Kiss Péter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom