Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-21 / 66. szám

FOTÓK: Mű szerbeszerzést -K támogattak a fogvatartottak II. II. (Folytatás az 1. oldalról.) Batassagyarmat a telt ház előtt megrendezett eseményt megelő­zően, miközben a közönség sorra érkezett a terembe, a büntetés­végrehajtási intézet fogvatartott- jaiból alakult színjátszó csoport javában próbálta még az Időuta­zók című zenés mesejátékot, amit - mint megtudtuk - ők maguk ál­lítottak össze, illetve hangszerel­tek, beleszőve saját élményeiket, mintegy tanulságként életükre, így tehát a népes publikum zenei aláfestéssel foglalhatta el helyét. Az esemény kezdetén dr. Cson­ka Csaba, a.dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet traumato­lógiai osztályának vezető-főorvo­sa ecsetelte, miért is jött létre ez a jótékonysági kezdeményezés. Elmondta, a magyar egészségügy jelenlegi, igen szorult finanszíro­zási helyzetében minden lehető­séget meg kell ragadni, hogy a be­tegellátás feltételeit javítsák. Ezek sorában elengedhetetlen a mű­szerbeszerzés. Külön örömét fe­jezte ki, hogy a fegyház és börtön lakói, jóvátételi programjukkal csatlakoztak az akcióhoz, és egy színvonalas produkcióval járul­nak hozzá a Palóc Traumatológi­ai Sérültekért Alapítvány számlá­jának gyarapodásához. A jótékonysági rendezvény so­rán árverést is tartottak, ezen a fogvatartottak által készített és felajánlott tárgyakráj aJRÖtások- ra lehetett licitálni. A pillanat kétségkívül rendkívül magasztos volt. Nagy Iván nemesúr, hor- pácsi földbirtokos, egyko­ri ’48-as honvédtiszt és családfakutató, címertani szakember nem véletle­nül, hazafiúi tiszteletből időzítette az 1891-es esz­tendő márciusának idusá­ra a Nógrádvármegyei Múzeumi Társulat megla- pítását. Erre a százhu­szonöt évvel ezelőtti jeles eseményre emlékeztek az utódok pénteken Balassa­gyarmaton, a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumában. Hegedűs Henrik Balassagyarmat. „Felkutatni és egybegyűjteni mindazt, ami történelmi, régészeti, termé­szet- vagy néprajzi tekintetben kiváltképen Nógrád vármegyé­re vonatkozik” - ez a mondat, amely annak idején a múzeumi társulat alapszabályában cél­ként megfogalmazódott, a nap folyamán többször elhangzott a felszólalók, szakemberek szájá­ból. Felvezetésként Vojnits Kin­cső pompás palóc népviselet­ben lépett a Farkas András fes­tőművész képeivel díszített má­sodik emeleti díszterem közön­sége elé, és a mi kedves tájegységünkre oly jellemző ékes dalokat adott elő. Ezután dr. Lengyel Ágnes, a há­zigazda intézmény igazgatója mondta el rövid köszöntőjét, ki­emelve, hogy az eltelt százhu- szonöf esztendő alatt sTánaos változáson átesett a Palóc Múze­um, kedvezőtlen és előremutató fordulatokon egyaránt, és most végre, a Magyar Nemzeti Múze­um kebelében tartósan teljesíte­ni tudja legfőbb küldetését, Nagy Iván örökségét méltó módon őrizve tovább. Dr. Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum 2016. július 1-jétől munkakörében dolgozó főigazgatója felszólalásában el­sősorban azt a kérdéskört bon­colgatta, hogy az Európában is példaértékű magyar múzeumi szervezet a jövőben milyen ki­hívások elé nézhet. A fő cél egyértelmű: mindenki számá­ra elérhetővé kell tenni az egyes gyűjteményeket, és a ki­állítási termeket, folyosókat meg kell tölteni az érdeklődő fiatalokkal, hasznos programo­kat szervezve az ifjúságnak, rávilágítani a figyelmet a múlt értékeire. Ebben a tekintetben a budapesti központ természe­tes szövetségesként számít a vidéki múzeumokra, így a ba­lassagyarmatira is, a kölcsö­nösség elve alapján, egymás­nak átadva és kiaknázva a ta­pasztalatokat. Dr. Császtvay Tünde, a Ma­gyar Nemzeti Múzeum főigaz­gató-helyettese, mint Mikszáth kutató, a Nagy Palóctól vett idé­zettel kezdte beszédét, és fel is elevenítette azokat az időket, amikor a Tót atyafiak híres szerzője miatt rándult le az Ipoly-parti városba, anyagokat gyűjtve tanulmányaihoz. Hang­súlyozta, a nem is olyan távoli múltban egy hatalmas őskáosz jellemezte a Nógrád megyei múzeumi szervezetet, egy-egy híres személyiség dokumentu­mai, iratai, tárgyai akár öt-hat helyen is előfordultak, s ezeket a nehézségeket kell a központo­sítással áthidalni. Két éve, mió­ta a Palóc Múzeum a tagintéz­ményük lett, jelentősen megja­vultak a viszonyok, nyugodtab- bá, kiegyensúlyozottabbá, átlát­Palócország értékeinek őrzője gyár Nemzeti Múzeum befogad­ta a gyarmatiakat, ezzel több éves áldatlan állapotot megold­va, és most már teljes energiá­val a tényleges munkára lehet összpontosítani. Megemlítette, a múlt örökségének védelmét kiemelt kérdésként tekintették a városközpont megszépítése során, és további kulturális ér­tékőrző feladatokra vállalkoz­nak: ebbe tartozik a régi várme­gyeháza benépesítése, a Ma- dách-szobor környezetének „irodalomtörténeti” rendbetéte­le, és a Palóc liget bejáratánál lé­vő Áninger-ház hasznosítása, közgyűjteményi célokra. A fel­hatóbbá vált a működés, és a kedvező tapasztalatok a kutató­munka eredményességében, az ismeretterjesztés sikerességé­ben is megmutatkoznak. Habár továbbra sem a legideálisabb körülmények között dolgoznak a Palóc Múzeumban, Balassa­gyarmat városvezetésével telje­sen harmonikus az intézmény kapcsolata. Miután a Balassi Bálint Gim­názium két diákja, Kovács Péter és Diósi Marcell részleteket olvas­tak fel Nagy Iván hagyatékából. MeSvác: Lajos, Balassagy ar­mat polgármestere ráerősített a szólalásokat Tóthné Kocsák Edit, a Palóc Múzeumbarátok Egyesületének elnökhelyettese zárta, aki a közelmúltban ala­kult társaság tevékenységébe engedett betekintést. Az ünnep­ség középső szakaszában a tu­dományé lett a főszerep. Dr. Cseri Miklós, a szentend­rei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója azt ecsetelte, hogy a Palóc Múzeum milyen helyet foglal el az or­szág múzeumi palettáján, dr. Szende László, a Magyar Nemze­ti Múzeum történésze az alapító, Nagy Iván munkásságát helyez­főigazgató-helyettes asszony ki­jelentéseire. A város önkor­mányzata valóban nagy gondot fordít a Palóc Múzeummal való szoros együttműködésre, és egy szemléletes példát is említett: annak idején ő maga, még kul- túrházi népművelőként szemé­lyesen segített az akkori igaz­gatónak, Zólyomi Józsefnek, amikor Patvarc helytörténet­ének megírása kapcsán felmá­szott a falu templomának tor­nyába, hogy a harangról leol­vassa az oda rótt évszázados mondatokat. A továbbiakban örömét fejezte ki, hogy a Ma­te mai, modern megvilágításba, dr. Paládi-Kovács Attila néprajz- kutató, a Magyar Tudományos Akadémia tagja pedig a palóc ha­gyományok és népélet kutatását mutatta be az elmúlt két évszá­zad tükrében. A rendezvény során dr. Limbacher Gábor, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazga­tója megnyitotta a százhuszonöt évre visszatekintő Nógrád me­gyei múzeumi tevékenységet be­mutató kis tárlatot a nagyterem­mel szemközti kiállítóteremben, majd a Balassagyarmati Kama­raegyüttes komolyzenei műsora szórakoztatta a vendégeket. l \

Next

/
Oldalképek
Tartalom