Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)

2016-03-18 / 64. szám

sabb utakon a járdák alatt? De ha a „ történelem ” során így ala­kult, akkor legalább az új utak esetében miért nem tervezik másként? Azt hiszem, ez költői kérdések sora. Ha elmélyedünk a szaktudo­mányban, azt találjuk, hogy a csatornafedelek kialakítását alapvetően hasonló okból ront­hatják el a régi, illetve az új épí­tésű utakon. Mindkét esetben a jövőbe látás képessége hiány­zik: senki sem tudja teljes bizo­nyossággal megmondani, az út­pálya alatt mennyivel süllyed meg a talaj az építkezést köve­tő hónapokban, években. Míg az aszfalt a gépkocsifor­galom okozta terhelés alatt né­hány centivel mélyebbre kerül­het, a csatorna és vele a felszín­re vezető aknák magassága jó esetben nem változik. Kielégítő megoldást hozhat­ná, ha a csatornafedelek végső beállításával megvárnák a ta­laj tömörödését. A gyakorlat­ban azonban erre ritkán van le­hetőség, így a fedelek az útbur­Jo és Youngsun Lee álmodott meg. Ezek az „info- csatornafedelek” a működésük­höz szükséges energiát esővíz­ből nyerik. Elég csak lábbal megérinteni a jobb vagy bal ol­dalát, hogy megtudjuk, hol ta­lálhatjuk a legközelebbi metrót vagy buszmegállót. Ez egy na­gyon érdekes ötlet. Bár szerin­tem, a legtöbb ember túl elfog­lalt, túlságosan siet az utcán ah­hoz, hogy megálljon és rátegye a lábát az aknafedélre. Leheme egyéb gyakorlati információkat elhelyezni a fedeleken, mint pél­dául utcai lezárások, parádék és fesztiválok, vagy aktuális adatok a levegő szennyezési szintjéről. De nem is az számít, milyen információk jelennek mega fedeleken, a kérdés, hogy ténylegesen használnák-e. Nálunk persze ezek az újítá­sok nem számítanak, mert kis- hazánkban a csatornafedelek általában az utca közepén van­nak, ez pedig nem a legideáli­sabb hely a lábbal történő infor­mációgyűjtésre. Fenyvesi Gábor Azok a fránya csatornafedelek Az autósoknak nem kis bosz- szúságot okoznak a csatornafe­delek. Amikor közlekedünk, sokszor érezhetjük úgy, hogy azokat kitolásból tették pont a keréknyomokvonalába. Persze nem elég, hogy ott vannak, de ritkán találkozunk olyan csa­tornafedéllel, ami az út szintjé­nek megfelelően lenne a he­lyén. Vagy feljebb van, de in­kább öt-tíz centiméterrel lejjebb. Amennyiben lehetőség van rá, az autósok szlalomoznak körü­löttük - nem kis balesetveszélyt okozva ezzel - vagy ha erre vég­képp nincs mód, belehuppan­nak, ami persze nem túl hasz­nos a felfüggesztésnek. Azt a kérdést, már fel sem te­szem, hogy miért pont az úton kell ezeknek lennie, miért nem mehetnek legalább aforgalma­kolat kialakításával párhuza­mosan a helyükre kerülnek. Ma is tanultam valamit. Okkal vetődik fel: ha tudják előre, hogy az út megsüllyed, miért nem teszik eleve mélyebb­re az aknafedeleket Ha az ak­nafedél mélyebbre kerül, mint az útburkolat, mélyedés alakul ki. Amiben vagy megáll az eső­víz, veszélyeztetve ezzel a közle­kedés biztonságát, vagy beszi­várog a szennyvízcsatornába. A csatornába befolyó esővíz nemcsak a helyi szennyvízkeze­lőt terheli túl, de a víztisztítás­nak sem tesz jót véleményem szerint. Ráadásul az sem biz­tos, hogy a burkolat és a mé­lyebbre helyezett csatornafedél végül egy szintbe kerül. így ma­rad a bizakodás, hogy az akna­fedelek beállítása tartósra sike­rült (nem szokott). A bizakodás jó dolog, de sajnos a fentiekből is adódik a kérdés, hogy a ré­gen elkövetett hibákat, új utak, útpályák tervezésénél miért is­mételjük? Tessék megmondani, miért nem mehetnek a közmű­vek a járdák alatt? Bár évekkel ezelőtt olvastam, hogy máshol teljesen más dol­gok foglalkoztatják az embere­ket a csatornafedelekkel kap­csolatban. Talán Kínában talál­ták ki, hogy az utcák sokkal ér­dekesebbek és informatívabbak lehetnének azokkal az aknafe­delekkel, amelyeket Cheolyeon Forradalmi győzelem a kishitűség felett magyar függetlenségért. Ez a szellemi örökség ma is vezérelv kell legyen, most, amikor az év­századokon át olyan hűen őrzött és védett keresztény európai kul­túrát annyi külső és belső ve­szély fenyegeti. A modern nép- vándorlás viharaiban is kiemel­ten fontos a magyar emberek összefogása, a közös gondolko­dás, a közös akarat. A hivatalos beszédeket követő műsorban elsőként a Szabad Öt­letek Színháza művészei mutat­tak be verses-dalos összeállítást Petőfi Sándorról, majd helyi elő­adók léptek a színpadra: Mindszenty Csilla, Sass István és Szájbely Zsolt erre az alkalomra válogatott költeményeket szaval­tak el. Nem maradhatott ki a programból a rétsági Kereplő néptáncegyüttes sem, különösen a kislányok kokárdás koreográfi­áját díjazta hatalmas vastaps. A rendezvény zárásaként az emlékezés koszorúit helyezték el a résztvevők a művelődési központ bejárata mellett, a sza­badságharcban küzdő rétságiak márványtábláj ánál. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc esemé­nyeiről, nagy alakjairól emlékeztek meg Rétságon. Hegedűs H. kező generációknak, hogy soha nem feledkezzünk meg arról, milyen sokat tettek a szent cé­lért, a szabadság kivívásáért. Bállá Mihály országgyűlési képviselő előbb arról szólt, hogy az első magyar független minisz­tériumban komoly feladatot vál­laló személyiségek, noha sokfé­leképpen gondolkodtak a forra­dalomból, sokféleképpen értel­mezték a nemzet előtt kitáruló lehetőségeket, mégis, képesek voltak együtt cselekedni, tenni a Rétsá§s A város művelődési központjában először Hegedűs Ferenc polgármester mondott kö­szöntőt. Kiemelte, hogy a forra­dalom annak idején a mindig le­húzó kishitűség felett aratott ál­talános diadalt, és az önkényura­lom bástyái ekkor kezdtek ledől­ni, annak ellenére, hogy a szabadságharc bukását újra megtorlás, elnyomás követte. Hangsúlyozta, hogy azon az esős, március tizenötödikéi dél- előttön olyan erő született meg, amely máig hat: egy nemzet ösz- szefogásának ereje. Az együvé tartozás tudata pedig 1848 óta leggazdagabb erőforrásunk. Vé­gül hozzátette, a mai nemzedék­nek kötelessége, hogy a márciu­si ifjak, a függetlenségi küzde­lemben részt vett hősök széllé-, miségét tovább örökítse a követ­Elismerés a rendőröknek Országos és megyei elis­meréseket vettek át csü­törtökön a Nógrád megyei rendőrök NMH-informáciÓ.űr. Pintér Sán­dor, Magyarország belügymi­nisztere nemzeti ünnepünk al­kalmából különösen bátor, éle­te, testi épsége közvetlen veszé­lyeztetésével járó magatartása elismeréséül Bátorságért Ér­demjelet adományozott Kalmár László rendőr főtörzsőrmester­nek. Feladatai hosszabb időn át történő példamutató szakmai munkája elismeréséül tárgyju­talomban részesítette Nagy Gáborné főmunkatársat. Papp Károly rendőr altábor­nagy, országos rendőrfőkapi­tány március 15. alkalmából, a rendőrség bűnmegelőzési, il­letve gyermek- és ifjúságvédel­mi területén kifejtett kiemelke­dő szakmai tevékenysége elis­meréséül tárgyjutalomban ré­szesítette Medve Judit Anna rendőr alezredest. Szakterüle­tén nyújtott kiemelkedő tevé­kenységéért ajándékutalvány­ban részesítette Babka József címzetes rendőr főtörzs­zászlóst. Dr. Nagy László rendőr dan­dártábornok, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője hazánk nemzeti ünnepe, márci­us 15. alkalmából, szolgálati fel­adatai kiemelkedő teljesítéséért további húsz munkatársát része­sítette tárgyjutalomban. Művei tükrében Salgétarjá; A Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szer­vezésében, a Nemzedékek Népfőiskoláján Sztermen Ildi­kó „Széchenyi-emlékév a mű­vei tükrében” című előadását hallgatták meg pár napja az érdeklődők. A nemzeti ünne­pen az egyesület más civil szervezetekkel együtt koszo- rúzta meg a Madách Imre gimnázium falán elhelyezett emléktáblát. Eltiltották, mégis vezetett... Orfiaíűíí A Balassagyarma­ti Rendőrkapitányság járőrei igazoltattak egy személygép­kocsit és annak vezetőjét a napokban, Őrhalomban. Az egyenruhások az ellenőrzés alkalmával megállapították, hogy a 23 éves sofőrt a kapi­tányság szabálysértési ható­sága jövő február 6-ig eltiltot­ta a járművezetéstől. A rend­őrök előállították és őrizetbe vették az érsekvadkerti fér­fit. A hatóság kezdeményezte a gyorsított bírósági eljárás lefolytatását is. ♦ t

Next

/
Oldalképek
Tartalom