Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-16 / 62. szám
Orbán Viktor! „Elutasítjuk a kényszerbetelepítést” Nem fogjuk engedni, hogy mások mondják meg, kit engedjünk be a házunkba és a hazánkba - jelentette ki Orbán Viktor kedden Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumnál. A kormányfő az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott díszünnepségen elutasította a kényszerbetelepítést, jelezte: nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek. Budapest. Orbán Viktor közölte, „eljött az idő, hogy megkongassuk a vészharangot”, hogy „szembeforduljunk és ellenálljunk”, illetve hogy „szövetségeseket gyűjtsünk”, hogy megakadályozzák Európa tönkretételét.- Pártállásra való tekintet nélkül egységbe hívjuk Magyarország minden polgárát és egységbe hívunk minden európai nemzetet - fogalmazott ünnepi beszédében, hangsúlyozva: Európa egységét helyre kell állítani. A miniszterelnök szerint Európa vezetői és polgárai nem élhetnek többé két külön világban. Elmondta, összefogással sikerül az egységet helyreállítani, de ha „széthúzunk, elbukunk”.- Együtt erő vagyunk, szerteszét gyön- geség. Vagy együtt, vagy sehogy. Ma ez a törvény - közölte. Szerinte „a népvándorlás lassú víz, amely kitartó sodrással mossa el a partot”. Kifejtette: humanitárius ügynek adja ki magát, de valódi természete a térfoglalás. Ami térfoglalás nekik, az térvesztés nekünk - tette hozzá. Először csak néhány százról, egy-két- ezer betelepítettről van szó, de ma egyetlen felelős európai vezető sem meri „letenni a nagyesküt”, hogy ez a szám nem szaporodik-e fel tíz- és százezrekre - közölte. Orbán Viktor azt mondta, „javíthatatlan emberjogi harcosok falkái” éreznek leküzdhetetlen vágyat, hogy kioktassanak és megvádoljanak bennünket. A miniszterelnök szerint a magyar nemzet történelme a befogadások és a kultúrák ösz- szekapcsolódásának történelme is.- Aki új családtagként, szövetségesként vagy életéért futó jövevényként bekéredzkedett, azt beengedtük és nálunk új hazát talált - hangsúlyozta. Szerinte azonban az mindig ellenállásba ütközött, aki az ország átalakításának céljával vagy erőszakkal érkezett. 1 Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján rendezett állami ünnepségen Budapesten a Múzeumkertben Orbán Viktor kijelentette: a népvándorlás megállításához először Brüsszelt kell megfékezni. Hozzátette: nem hagyják, hogy Brüsszel a törvények felé helyezze magát.- Nem fogjuk hagyni, hogy ránk erőltesse kozmopolita bevándorlás-politikájának gyümölcseit. Nem fogunk bűnözést, terrorizmust, homofóbiát, zsinagógákat gyújtogató antiszemitizmust importálni Magyarországra. Nem lesznek törvényen kívüli városnegyedek, nem lesznek zavargások, bevándorló-zendülések. Nem fognak bandák vadászni asszonyainkra és lányainkra - jelentette ki. Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok nem fogják megengedni, hogy mások mondják meg, kivel éljenek együtt, kivel osszák meg az országot. A folyamatot úgy írta le: először megmondják, kit kell befogadnunk, aztán arra kényszerítenek, hogy „idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban”, végül odajutunk, hogy „kiadják az utunkat a saját országúnkból”. A miniszterelnök kifejtette: elutasítják a kényszerbetelepítést, nem fognak engedni se zsarolásnak, se fenyegetésnek. Mint fogalmazott, ma, 168 évvel az európai népek nagy szabadságharcai után „a mi közös otthonunk, Európa nem szabad”, a kontinens „ma olyan hervatag, erőtlen és bágyadt, mint a virág, amelyen titkos féreg foga rág”.Szavai szerint Európa ma azért nem szabad, mert a szabadság az igazság kimondásával kezdődik, márpedig „ma Európában tilos kimondani az igazságot: fonják akár selyemből is, a szájkosár az szájkosár marad”. Tilos kimondani, hogy „ma nem menekültek érkeznek”, hanem népvándorlás fenyegeti Európát, ahogyan azt is, hogy a bevándorlás bűnözést, terrort hoz a kontinensre, és azt is tilos kimondani, hogy „ez nem véletlen”, hanem egy „kitervelt, irányított akció, ránk irányított embertömeg” - sorolta a kormányfő, úgy fogalmazva: Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy „minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék közénk az idegeneket”. Orbán Viktor szerint arról sem szabad beszélni, hogy „Brüsszel ma lopakodva nyeli el nemzeti szuverenitásunk újabb és újabb szeleteit, hogy Brüsszelben ma sokan egy Európai Egyesült Államok tervén dolgoznak, amelyre soha senki nem adott felhatalmazást”. Úgy látja azonban, „az igazság elfojtására épülő Európa gerendái mindenhol recsegnek és ropognak”, a kontinens „jólétben szunyókáló” népei „lassan felébrednek”, mert talán megértették: a jövőjük forog kockán. A kormányfő arról is beszélt: a mai magyar életet az 1848-as és az 1956-os forradalom szellemi örökösei és leszármazottai rendezték be, „e forradalmi hagyomány szívverése mozgatja és irányítja ma is a nemzet politikai, gazdasági és szellemi életét”. Szerinte a magyaroknak két forradalmi hagyományuk van. Az egyik 1848-tól 195ó-on keresztül, a rendszerváltáson át az alaptörvényig és a mai alkotmányos rendig vezet, míg a másik hagyomány „vérvonala” a jakobinus európai elődöktől 1919-en át a második világháború utáni kommunizmusba, a magyarországi szovjet világba fut - fejtette ki. Az 1918- 1919-es forradalmat úgy jellemezte, hogy az a magyargyűlölő, idegen érdekből és célokért kirobbantott bolsevik felforgatásokról szóló lexikonban található. A kormányfő „velejéig magyarként” jellemezte az 1848-49-es forradalmat, amely szerinte lelkesítő, de józan, mámoros, de célszerű, dicsőséges, de mértéktartó volt. Méltatta a magyar forradalmakat vezető tisztes polgárokat, katonatiszteket, jogászokat, írókat, orvosokat, iparosokat, földműveseket, nemzeti érzelmű munkásokat. Orbán Viktor külön köszöntötte a Budapestre érkezett lengyeleket, „Bem tábornok lelkes utódait”, azt üzenve, hogy „miként ezeréves közös történelmünk során mindig, most is mellettetek állunk a küzdelemben, amelyet hazátok szabadságáért és függetlenségéért vívtok”. „Veletek együtt üzenjük Brüsszelnek: több tiszteletet a lengyeleknek, több tiszteletet Lengyelországnak!” - mondta. A beszédet hallgatók teljesen megtöltötték a múzeum előtti utat. A tömeg „Viktor! Viktor!” felkiáltásokkal köszöntötte és búcsúztatta a miniszterelnököt. A beszéd alatt egyre erősödő esőben szinte egyenlő arányban lehetett látni magyar és lengyel nemzeti lobogókat, de magasba tartották a Civil Összefogás Fórum (CÖF) zászlaját is, egy - feltételezhetően lengyel szimpatizánsok által hozott - táblán pedig angol nyelven az volt olvasható: „Magyar barátaink, védjétek meg keresztény alkotmányotokat az ateista EU-val szemben!”. Az ünnepség alatt végig hallani lehetett Kálvin téren tüntetők kiabálását, sípolásait. „Új keletű önkény../7 Budapest Gyurcsány Ferenc szerint 201ó-ban az önkényt Magyarországon Orbán Viktornak hívják, az új keletű önkény nem Bécsben, hanem Budapesten, a Kossuth téren próbálja meg akaratát érvényesíteni. A Demokratikus Koalíció elnöke erről kedden, a párt ünnepi megemlékezésén beszélt. A volt kormányfő kijelentette, hogy a magyar nemzetnek az a része, amelyiket a DK képviseli, méltóságot, európai polgári világot, nyugalmat, egyenlőséget kíván. - Kívánjuk a testvériséget, a többiekért viselt fele-' lősséget! - tette hozzá. „Rosszul áll a szabadság77 Keszthely. Az Együtt szerint az Orbán-rezsim, amely már nem nevezhető demokratikusnak, rárontott a szabadságra. Ez még akkor is így van, ha biogokon lehet okosakat mondani és pamfletek- ben is lehet tiltakozni a kormány ellen - jelentette ki az Együtt - A Korszakváltók Pártjának elnöke kedden Keszthelyen tartott ünnepi beszédében. Szigetvári Viktor szerint ma Magyarországon „a szabadság ügye rosszul áll”, nemcsak a szólás, a vélemény, hanem a vállalkozás, a gyarapodás szabadsága is, mert a stabil polgári jólét sokaknak nem adatik meg. „Táncsicsnál az igazság!77 Budapest a globális kapitalizmus és a „korrupt kormányok” korában is érvényt kell szerezni Táncsics Mihály igazságának, a szegények felemelésének - hangsúlyozta ünnepi beszédében az LMP társelnök-frakcióvezetője a párt március 15-i ünnepségén kedden a budapesti Pilvax kávéházban. Schiffer András emlékeztetett az egykor Orosházáról a parlamentbe juttatott Táncsics első követelésére, a zsellérek földhöz juttatására, és párhuzamot vont napjaink politikájának aktuális kérdéseivel. „A sajtószabadság megmutatja a társadalom állapotát" Az MSZP elnöke szerint nincs szabad sajtó szabad társadalom nélkül, sem szabad társadalom szabad sajtó nélkül, a sajtószabadság pontosan megmutatja a társadalom állapotát. Budapest. Tóbiás József akkor beszélt erről kedden Budapesten, amikor átadta az MSZP pártalapítványa által odaítélt Szabad Sajtó Díjat Bombera Krisztina televíziós újságírónak, Galkó Balázs színművésznek és Klecska Ernő újság- , írónak az 1848-as forradalom kitörésének évfordulója alkalmából kedden Budapesten. Az ellenzéki párt vezetője köszöntőjében kiemelte: a sajtószabadság pontosan megmutatja a társadalom állapotát, és ma semmi ok a magyar sajtó szabadságának ünneplésére. Nem a létező, hanem az óhajtott sajtószabadságot ünnepeljük - fogalmazott Tóbiás József, arra figyelmeztetve, a közmédia „habonyo- sodik”, a TV2 „vajnásodik”. A Fidesz nagyrészt ellehetetlenítette a sajtónak azt a részét, amely nem szolgálja ki. De ez a világ nem tart örökké, innen lehet csúnyán bukni - jelentette ki a szocialista politikus. Szerinte a kormánypárt, amely régen liberális volt, előbb konzervatív, majd mára populista lett és saját régi önmaga ellen harcol. Látni, ahogy megfojtja saját korábbi kedvenceit és létrehozza új pártsajtóját, amelyben tilos az önálló gondolat, valódi kérdés, erénnyé vált a hazugság, munkaköri kötelezettséggé a szolgalelkűség - mondta a párt elnöke. Tóbiás József a kedd délutánra meghirdetett pedagógustüntetés kapcsán a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a tanárok nemcsak önmagukért, hanem a többi iskolai dolgozóért, a gyerekekért, a szülőkért, a jövőért tüntetnek. A civil szféra kapcsán a szocialista politikus azt emelte ki: meg kell szólítani a társadalmat, türelmesnek kell lenni, nem elfoglalni, hanem megérteni. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz a 2002-es választási veresége után létrehozta a polgári köröket, ám ez a töTóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője beszédet mond a Szabad Sajtó-díjak átadásán Budapesten, a Danubius Hotel Flamenco ban rekvés a Civil Összefogás Fórummal a civilség otromba paródiájává vált. - Nem lesz itt már békemenet - vélekedett a szocialista politikus. A díjazottak közül Bombera Krisztina jelenleg az ATV műsorvezetője, az ELTE angol-amerikanisztika szakát, majd a jogi karon végzett. Galkó Balázs színművész 1970-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, tagja volt a Nemzeti Színház és a 25. Színház társulatának, játszott Szolnokon, Kecskeméten, Miskolcon, létrehozója és meghatározó részvevője a Művészetek Völgyének, jelenleg szabadúszó. Klecska Ernő a Fejér Megyei Hírlap újságírója, lapszerkesztője, végzettsége szerint villamosmérnök és mérnök közgazdász. A díjátadó néhány tucatnyi résztvevője között volt Jliller István, az Ország- gyűlés szocialista alelnöke, Horváth Csaba fővárosi szocialista politikus, Molnár Gyula korábbi szocialista országgyűlési képviselő, Újbuda volt polgármestere, Baja Ferenc volt szocialista országgyűlési képviselő, miniszter. r
