Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-14 / 61. szám
2016. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ . / Hajtsunk fejet! , Március 15-én megemlékezést tartanak a településen. 13 órakor kezdődik a szentmise a Szent Jakab templomban, azután közösen felvonulnak a művelődési házba, ahol ünnepi műsor lesz megtekinthető. Bállá Mihály köszöntő szavait követően Styevó Gábor polgármester üdvözli a jelenlévőket. Ezek után a Mikszáth Kálmán Általános Iskola tanulóinak műsora következik, majd Lukanégye testvértelepülés előadáJ sa lesz látható. Ezt követően kopjafát állítanak a hősi halottak emlékére, amelyet Rados László plébános szentel meg. Az eseményt az Északi Szabad flajdúk Hagyományőrző Egyesület műsora színesíti. A rendezvény végén mindenkit szeretettel várnak egy kis agapéra. Hajtsunk közösen fejet történelmünk hősei előtt! Nemzeti ünnep Balassagyarmat Március 15-én, 16.00 órától ünnepi megemlékezést tartanak a Palóc-ligetben, a Petőfi szobornál. Ünnepi beszédet mond Medvácz Lajos polgármester. A műsorban közreműködik a Gyarmati Színkör, a Vadóka Néptánccsoport, valamint a Balassagyarmati Dalegylet, amelynek karnagya Ember Csaba Megemlékezés Ünnepi megemlékezést és koszorúzást tartanak a polgármesteri hivatal előtti '48-as emlékműnél március 15-én, kedden 16.00 órától. Ünnepi beszédet mond Dömsödi Güter polgármester. A műsorban közreműködik a Mikszáth Kálmán Líceum 11. F osztálya, valamint a Rajeczky Szimpatikusok és az Esztam Zenekar. Tavaszköszöntő programok „Tavaszköszöntő napokat” rendeznek márciuS 13-a és 15- e között a településen, a Szent Borbála vendégházban. Vasárnap az érdeklődők meglátogathatták a helytörténeti emlékházat, s volt laskasütés is. Március 14-én, hétfőn egy kiadós paraszt-reggelivel kezdődik a nap, majd kirándulást szerveznek lovaskocsival a település határában található víztározóhoz, ahol madárgyűrűzés részei lehetnek a kirándulók, valamint elfogyaszthatják a bográcsban főzött ebédet is, amely után visszaindulnak a vendégházhoz. A délután folyamán az érdeklődők betekintést nyerhetnek a vacsora, azaz a nagygönc és más helyi specialitások elkészítésének kulisszatitkaiba. A program végül március 15-én, kedden egy tartalmas reggeli elfogyasztásával zárul. Aratástól asztalig: a kenyér útja (Folytatás az 1. oldalról.) mihálygerge. - A tárlat megálmodója Koczka Anna és Kitti, két falunkbéli általános iskolás diáklány, akik a Kutató Gyerekek Tudományos Konferenciájára készülnek. Ez egy olyan program, amelyen a tanulók egy általuk választott kutatási téma eredményeit mutatják be neves szakmai zsűri előtt elsőként a regionális konferencián, majd az országos döntőben. A tudományos kutatás során a fiatalok könyvtári és internetes gyűjtőmunkát végeznek, valamint interjúkat készítenek, kérdőíveket állítanak össze, megfigyeléseket és kísérleteket folytatnak. A sok munka eredménye egy közel harminc oldalas szöveges dokumentum és egy számítógépes prezentációval kísért előadás formájában jelenik meg - fejtette ki megnyitó beszédében Szikoráné Sebestyén Katalin polgármester. A község első embere hozzátette: büszkén mondhatjuk, hogy falunJTa kulturális antropológia területén a kutatási anyagok gazdag kínálatával rendelkezik. így nagy örömünkre szolgál, hogy fiataljaink is átérzik a felelősséget őseink örökségének megőrzése iránt és rendszeresen választják tudományos kutatásuk helyszínéül a településünket, a hagyományainkat és szokásainkat. A gergei emberek segítőkészségének köszönhető, hogy fogadják a diákokat lakásukon egy-egy interjú elkészítésére, mesélnek nekik a régmúlt eseményeiMocsáry Antal is megfogalmazta: „Csak a múltat őrző jövő boldog!" - zárta beszédét a polgármester. A tárlat megnyitóját követően a két ötletgazda rövid részleteket olvasott fel a dolgozatukból a Dobroda Hagyományról. Szívesen áta^ák féltve őrzött kincseiket fényképezésre, a kiállításokra, így jött létre ez a mostani kiállítás is. Bízunk benne, hogy ezek kutatások, gyűjtőmunkák segítenek megőrizni a község hagyományait, mert mint azt őrző Együttes zenés-énekes közreműködésével. A program végül a kiállított tárgyak, fényképek közös megtekintésével fejeződött be. A rendezvény után sikerült Annával és Kittivel egy rövid interjút készítenünk, akik kérdéseinkre válaszolva elmondták: a dolgozat ötlete a múlt nyáron fogalmazódott meg bennünk, amikor is részt vettek egy a Dobroda Hagyományőrző Együttes által rendezett látványaratáson, amin az aratástól kezdve az asztalra kerülésig követhették végig a kenyér útját. Ezután gondolták úgy, hogy érdemes lenne ezzel a témával foglalkozni egy tudományos kutatásban is. A lányoktól azt is megtudtuk, hogy elsősorban a helyiek segítségét kérték a kutatáshoz, akik nagy örömmel fogadták őket és nagyon sok mindent megtudtak tőlük nemcsak az aratásról és a kenyérkészítésről, hanem a régi szokásokról, hagyományokról és magáról az akkori éltről is. Ezen felül pedig a balassagyarmati palóc múzeumban is utána néztek több fontos részletnek is. A tárlaton az érdeklődők megtekinthetnek a kaszától és a teknőtől kezdve, a kiskovászon és a különböző méretű szitákon át egészen á'szenvónoig'és péme- téig. Ezen fejül pedig régi képeken láthatóak az egyes részfolyamatai is a kenyérkészítésnek. A kiállítást az érdeklődők egészen a hónap végéig lehet megnézni az intézmény nyitva tartási idejében. Szigeti András Elő kokárda a múzeumkertben A városban március 11-én emlékeztek meg az 1848-49- es forradalom és szabadság- harcról. A megemlékezés a Szontagh Pál emléktáblánál kezdődött: a szécsényi születésű Szontagh 1848 áprilisában a Bécsben székelő magyar külügyminisztériumban dolgozott, a szabadság- harc leverését követően elősegítette Bem József Bécsből való menekülését, ezért börtönbe került. Szecsény. A város, a pártok, az intézmények a rendvédelmi szervek, a civil szervezetek vezetői, képviselői elhelyezték a megemlékezés, a hála virágait Szontagh Pál emléktáblájánál. Az ünnepség a múzeumkertben folytatódott, ahol a felnőttek mellett a város három oktatási intézményének több mint ezer diákja is részt vett. Az Erkel Ferenc Vegyes Kar, Lévárdi Beáta karnagy vezényletével elénekelte a Himnuszt. Stayer László, a város polgármestere köszöntőjében előbb arról szólt: fontosnak tartották, hogy a nemzeti ünnepen minden korosztály együtt ünnepeljen és emlékezzen a hősökre. Azt mondta: fontos, hogy ne csak szavakban emlékezzünk, átérezzük annak a kornak a szellemét, a márciusi ifjak gondolatait, érzelmeit. Bállá Mihály országgyűlési képviselő ünnepi köszöntőjében előbb felidézte azt az időszakot, amikor fiatal volt és nem lehetett megemlékezni 1848-ról. Már azt is lázadónak tekintették, aki mécsest gyújtott Petőfi szobránál. Volt idő, amikor március 15-ét a forradalmi ifjúsági napok keretében összekötötték március 21-el, az 1919-es kommünnel, április 4-el, amikor ugyan felszabadítottak minket a német uralom alól, de kezdetét vette a szovjet megszállás. Ünnepi gondolatát azzal folytatta, hogy ma tudjuk március 15-e a nemzeti együvé tartozás, a szabadság lángjának az ünnepe. Kossuth, Széchenyi, Deák és a többiek bátrak voltak a nemzet szabadsága és felemelkedése érdekében összefogni. A forradalmi napot kemény, felelős munka, bátor törvényhozás és kormányzás követte. Tudták, Magyarország csak akkor teljesíthet jobban, ha mindenki ereje szerint kiveszi részét a közös terhekből. Tisztában voltak azzal, hogy az ország felemelkedése, a nemzeti érdek, az igazságos, az egyenlőség, a szolidaritás és függetlenség útja. Bállá Mihály ezt követően arról szólt, hogy 1848 a szabadság szimbóluma, amely a közösségről szól. Beszélt arról, hogy a mai vüág is tele van válságjelenségekkel. Ma Európát nem háború, katonai megszállás fenyegeti, egy olyan világ, amit nem akarunk. Más földrészeken, más világban, más kultúrában élő emberek közül naponta ezrek és ezrek döntenek úgy, hogy elindulnak Európa felé. Ez a bevándorlás ma már népvándorlás, amely egyre nagyobb veszéllyel fenyegeti hazánkat, egész Európát. Sajnos mi magyarok azt tapasztaljuk, hogy egyes nyugati politikusok bírálnak, kritizálnak minket azért, mert úgy döntöttünk, csak azokat engedjük be az országba, akiket szívesen látunk. Végezetül azt mondta: az ünnep adjon erőt ahhoz, hogy a ránk váró feladatokat el tudjuk végezni. Az ünneplés folytatásaként Pintér Tibor színművésznek, az ünnep gondolatához illő műsorára került sor. Az ünnepségen dr. Surján Lászlónak, aki 1998 és 2004 között volt a térség országgyűlési képviselője, a városért és a térségért végzett kiemelkedő munkájáért, Stayer László polgármester és dr. Hariknédr. Havasi Beáta alpolgármester átadták a önkormányzat által alapított „Szécsényért” kitüntetést A Szózat eléneklését követően a múzeumkertben sok száz diák részvételével megelevenedett a kokárda. Az ötletről dr. Harikné dr. Havasi Beáta azt mondta, azt akarják, hogy a mai fiatalok ezzel is emlékezzenek az 1848-as ifjakra. Az élő kokárda megvalósításában Darida Tibor, Hollós János és Kozma Tamás működött közre. A hatalmas kokárda, amelyről drónfelvétel is készült, az első volt az országban. Szenográdi Ferenc
