Nógrád Megyei Hírlap, 2016. március (27. évfolyam, 50-74. szám)
2016-03-02 / 51. szám
Tavaszi eső „Tavaszi eső mossa a tájat/ és öltözteti fátyolos vízruhába./ Lehulló cseppek zenélnek/ monoton, bús melódiát/ Föld az éggel összemosódik,/ ezüst tükör aszfalton a tócsa./ A fák esőcseppeket sírnak,/ s ázott ßldszag száll a légbe./ Megújhodást, tisztulást hoz az eső,/ mely mint könny zuhog át... ” Mennyire vártuk már a tavaszt, a napfényt, a megújulást, a kirügyező fákat. Nem azért mert a tél nem szép, talán inkább azért, mert igazán nem is volt tél. Pláne olyan tél nem, amire mi, felnőttek még emlékezünk. Amikor még fehér karácsonyt ültünk. Leesett november, december környékén az első hó, tartották magukat a mínuszok, letakarítottuk a járdát és az utakat és gyönyörködtünk a csodás hófedte tájban. Ma már ami hó esik is egyik nap, másnapra el is olvad, aztán jön a „locspocs”. Idén még latyak is csak egy- szer-kétszer volt. Eső és eső szakadatlanul. Hétfőn, a tél utolsó napján néhol akár 17 Celsius-fok is lehet, de országszerte csapadékosra fordul az idő. A meteorológiai tavasz első napjaiban sok esőre, helyenként hóra, ezzel együtt némi lehűlésre kell készülni - írja a Meteorológiai Szolgálat. Remek, magyarul szinte nem változik semmi. Továbbra is szürke, esős napokat élünk, szinte napfény nélkül. Sajnos semmire nem jó ez az idő. Nem-lehet kirándulni, de még a házból sem esik jó kijönni senkinek. 'Lehangolja az embereket. A kerti munkákat nem lehet elkezdeni, a földek vízben állnak. Mást nem tehetünk, várjuk továbbra is az igazi tavaszt! Addig is adjon reményt Dömötör Ilona néhány sora: „Lélek, ne csüggedezz!/ Hallgass el, rút panasz!/ Él még a szeretet/ Van Isten. Lesz tavasz. ” Zarándoklatot szerveznek 2016 az isteni irgalmasság és Szent Márton szentéve, amit a falu egyházközsége szeretne egy lélekemelő zarándoklattal megünnepelni. Ezért április 3-án, az isteni irgalmasság vasárnapján zarándoklatot szerveznek Máriabesnyőre, ahol részt vesznek a dr. Beer Miklós megyéspüspök által ve-' zetendő ünnepi szentmisén és az azt követő jubileumi búcsú elnyerésének liturgiáján. Rövid pihenő után a résztvevők elutaznak Galgagutára, a váci egyházmegye egyetlen Isteni Irgalmasság templomába, ahol 15 órakor, az irgalmasság órájában szentségimádást végeznek. Majd a zarándokok tovább mennek Szécsénkére a Szent Márton templomba, ahol Szent Márton tiszteletére áhítatot végeznek. Ezután Bercelre utaznak, a település határában lévő Magyarok Nagyasszonya kápolnához, ahol a Szűzanya oltalmát kérik a hazánkra ás a családjainkra. A zarándoklatra április 3-án, vasárnap reggel, 7 órakor indulnak a rimóci templom elől, és várhatóan este kilenckor érkeznek haza. A zarándokúira március 20-ig lehet jelentkezni a helyi plébánosnál! Londonba indult gyakorlatra a Hunor Kajdy Norbert tűzoltó törzszászlóssal, a balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság szolgá- latparancsnok-helyettesé- vel a soraiban útnak indult kedden a Hunor mentőszervezet, amely Londonban vesz részt egy szimulált - metróbaleset miatti - mentésben. Az utazó állományt dr. Kálmán Peregrin ferences szerzetes, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely vezetője áldotta meg. NMH-információ. a hunor összesen hat napot tölt a brit fővároshoz közeli Dartfordban, ahol a már bezárt Littrebrook erőműben nagyszabású nemzetközi gyakorlatot rendez az idén százötven éves londoni tűzoltóság. A gyakorlat feltételezése szerint egy felhőkarcoló omlik a Waterloo metróállomásra, több százan rekednek a romok alatt. A HUNOR feladata a törmelék eltávolítása, sérültek megközelítése és az elsősegélynyújtás lesz. A mentőszervezet teljes kapacitással, hetvenhat tűzoltóval utazik Londonba Jackovics Péter tűzoltó ezredes, a csapat parancsnoka vezetésével. A gyakorlat szervezői gondoskodnak az egység ellátásáról és elhelyezéséről, így „csak” a héttonnányi felszerelést kell magukkal vinniüki'Ez keresőkamerákat, akusztikus eszközöket, a megás kitámasztáshoz szükséges felszereléseket, valamint a romeltakarítás, az emelés eszközeit jelenti. A felszerelés kamionon jut el a gyakorlat helyszínére, a csapat repülővel érkezik. A hunorosok hétfőn délután kapták a riasztást a főigazgatóság főügyeletétől, kedden hajnalra kellett beérkezniük a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központjának Ferihegyi úti bázisára, ahol átestek az ilyenkor szokásos orrakozott tűzoltókhoz. A tábornok hangsúlyozta, mindenkit épségben vár vissza, a várakozás izgalmát oldandó úgy fogalmazott: „többen jöhetnek haza, kevesebben nem”. A nehéz kategóriájú egységet dr. Tollár Tibor tűzoltó vezérőrnagy, a BM OKF megbízott főigazgatója búcsúztatta. Jelentős eseménynek nevezte a londoni gyaJones, a magyarországi Brit Nagy- követség nagykövethelyettese is. A diplomata örömét fejezte ki, hogy ott lehet, amikor elindul a magyar egység, mint fogalmazott, nagyszerű csapatot és remek embereket ismert meg személyükben. A nagykövethelyettes párhuzamot vont a mentőszervezet tevékenysége és a külügyi misszió között, mint mondta, a diplomáverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely vezetője áldotta meg a HUNOR utazó állományát. Végezetül a főigazgató útnak indította a csapatot, amely a kora délutáni órákban érkezik meg Londonba, hogy aztán elfoglalja szállását a brit Királyi Tüzérségi Ezred woolwich-i barakkjában. A magyarok a gyakorlat harmadik és negyedik napján A mentőszervezet utazó állománya dr. Kálmán Peregrin társaságában vosi ellenőrzésen, valamint munkavédelmi felkészítésen. A küldetés mibenlétét, a csapatra váró helyzetet, körülményeket, a várható feladatokat Jackovics Péter parancsnok ismertette. Az ezredes azt kérte a csapattól, hogy a kárhelyszínen adódó feladatokhoz proaktívan álljanak, akármilyen probléma, megoldandó helyzet adódik, azt maguk oldják meg, ne várjanak másra. Ií’1' A csapatvezető után dr. Tóth Ferenc tűzoltó dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő szólt az induláshoz felsokorlatot, mert mint mondta, a 2012-ben megalakított HUNOR- nak nehéz kategóriájú kutatómentő csapatként Magyarországon kevés lehetősége van éles beavatkozásra. A brit fővárosban igazi kihívás vár rájuk - tette hozzá -, a magyar tűzoltók erre készültek, készen is állnak a feladatra. A tábornok hatékony munkát vár a mentőszervezet tagjaitól1,vizt kérte tőlük, hogy teljesítményükkel öregbítsék a HUNOR és a magyar katasztrófavédelem hírnevét. Az indulásnál jelen volt Caitlin cia résztvevői ugyan nem a két kezükkel, de gyakran mentenek ki embereket szorult helyzetből. Caitlin Jones kijelentette, az olyan gyakorlatok, mint a mostani EUR15, segítenek kidolgozni a szükséges válaszokat azokra a helyzetekre, amelyek egy-egy katasztrófakor előfordulhatnak. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az angol és a magyar tűzoltók a közös bevetés során sokat tanulnak majd egymástól. Ezután a ferences szerzetes dr. Kálmán Peregrin, a Mátra(március 2-3-án) avatkoznak be, a következő napokban pedig a szakemberek kiértékelik a látottakat, mialatt a tűzoltók összeállítják a felszerelésüket. A HUNOR március 6-án délelőtt érkezik vissza Budapestre. A HUNOR Mentőszervezet tagjaként a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományából Ao/dyAtoröerf tűzoltó törzszászlós, a balassagyarmati hivatásos tűzoltó-parancsnokság „C” szolgálati csoport szolgálatparancsnok-helyettese is részt vesz a gyakorlaton. Mezei szil: „a magyarság nemzeti fája” 2015-ben az előző évekhez hasonlóan megválasztották az Év fáját. A tavalyi győztes a szinte egész Európa területén őshonos faj, a mezei szil lett. A témához kapcsolódóan utána jártunk annak, hogy mit érdemes tudni az év fája mozgalomról, s hol lehet megismerkedni az eddig nyertes fafajokkal. Szigeti András NMH-információ. Erdeink faállomány-összetétele elég változatos, áüagosan 5-15 fajtából tevődik össze. Az erdőterület 57 százalékát őshonos, 43 százalékát meghonosodott (akác, vörös tölgy, fenyőfélék), illetve klónozott fafajok (nemesített nyár) foglalják el. Nagyobb folyóink mentén a fűz, a nyár, a magasabb részeken a szil, a kőris ligeterdő és a kocsányos tölgy fafajjal elegyes erdő aTegelterjed- tebb. A Nyugat-Dunántúlon és a középhegységeken elsősorban cseres-, gyertyános- és ko- csánytalan tölgyesek, a hatszáz méternél magasabb területeken pedig bükkösök alkotnak összefüggő erdőket. Erdeink egyharmadát tölgyesek, több mint ötödét (24 százalék) akácosok alkotják, a különböző fenyőfélék a terület 12 százalékát foglalják el. 2000 és 2008 között a nem őshonos fafajok közül az akác területe 17 százalékkal nőtt, az erdei, a fekete és az egyéb fenyőféléké 10 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a honos fajok közül a tölgy és a bükk területe is csekély mértékben, 4,5, illetve 1,5 százalékkal nagyobb volt, mint 2000-ben. Nógrád megyében egyébként jellemzőek a tölgyesek, a cseresek, az akácosok, de a magasabb térszinteken a bükkösöket is megtaláljuk. 1989 óta Németországban minden évben megválasztják az év fáját (Baum des Jahres). Ez jó alkalom arra, hogy abban az esztendőben az illető fafajról ismeretterjesztő és tudományos cikkek, népszerűsítő kiadványok jelenhessenek meg, s kicsit közelebb hozzák a szakemberekhez és a laikusokhoz a kevésbé ismert fafajokat. Ennek mintájára 1995-ben az Országos Erdészeti Egyesületnél Bartha Dénes kezdeményezte, hogy hazánkban is honosítsuk meg ezt a mozgalmat, s 1996-tól minden évben megválasztjuk az év fáját. A mozgalomban is lehet szavazni a fafajokra. Az évek folyamán egyre nagyobb publicitást is kezdett kapni, így ma már sokan tudhatják, hogy 2015-ben az Európa egész területén őshonos fafaj, a mezei szil (Ulmus minor) lett, amelynek jellemző élőhelye a keményfás ligeterdő, ahol a kocsányos tölggyel, a magyar kőrissel és a vénic-szillel alkot állományokat, s magassága akár a harminc métert is elérheti. Az Év fája kitüntető címet a tavalyi nyertestől, a kocsányos tölgytől vette át. A témához kapcsolódóan megkérdeztük az Ipoly Erdő Zrt. munkatársát, Lengyel Lászlót, hogy a megyében hol ismerkedhetnek meg az emberek a mezei szillel, illetve az előző években nyertes fafajokkal.- A mozgalomnak külön népszerűsítő internetes oldala van (www.azevfaja.hu), ahol számos érdekességet lehet találni ezekről a fajokról. Ha valakit testközelből is érdekelnek ezek a fák, érdemes először felkeresni egy botanikus kertet, vagy füvész- kertet. Ilyen lehetőség a megyénkben a balassagyarmati Nyírjesi Füvészkert és Vadasparkban van, ahol 2013- ban adtuk át azt az ösvényt, ahol minden eddigi év fájának egye- dével megismerkedhetnek az érdeklődők. Ezen felül pedig találkozhatunk ilyen fafajjal a Diósjenői Erdei Szabadidőparkunk növénybemutatóján is, de erdeinkben is sok helyen színesíti a második koronaszintet. A 2016-os Év Fájának választott mezei szil a magyar táj eltűnő félben lévő, egykor igen megbecsült eleme, amely megőrzése és ápolása fontos erdészeti feladat - fejtette ki Lengyel László. Hozzátette: ezen felül szeretnének sokak örömére kínálni minél több lehetőséget ismeret- terjesztő kirándulásra, egészség- megőrző túrákra a társaság működési területén. Ennek érdekében számos pihenőhelyet újítottak fel, kirándulóközpontokat, kilátókat adtak át az Országos Kéktúra mentén a természet- járóknak. S ezeken a helyeken is törekednek arra, hogy a látogatók minél több érdekességgel gazdagodhassanak, mert meggyőződésük, hogy így fogják igazán becsülni a természeti értékeinket. *
