Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-22 / 43. szám

Veszélyben az önkormányzatok autonómiája Budapest Az LMP ellenzi az önkormányzatok maradék au­tonómiájának felszámolását - jelentette ki Gerstmár Ferenc,, a párt önkormányzati szakszó­vivője vasárnap az MTI-nek. A politikus azt mondta, nemrégiben egy olyan terve­zet látott napvilágot, amely az önkormányzati rendszer át­alakításával foglalkozott, és a minél erősebb kormányzati centralizációt célozza. Az elképzelést az LMP ha­tározottan elutasítja, a vidék Magyarországa elleni táma­dásként értékeli. Az ellenzé­ki párt kiáll a kistelepülések mellett és felszólal a munka­helyek megszüntetése ellen - tette hozzá. Gerstmár Ferenc szólt arról is, hogy a dokumentumban az önkormányzati átalakítást a korrupció csökkentésével ma­gyarázzák, de ezt - az LMP szerint - a nagyobb transz- parenciával lehetne elérni.- Ma már nem elegendő, hogy a kormányzat kijelenti, nincs köze a tervezethez, konkrét bizalomépítő intézke­désekre van szükség - han­goztatta Gerstmár Ferénc. Lázár János, a Miniszterel­nökséget vezető miniszter csütörtökön cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kabinet csorbítani kívánná az önkormányzatok jogait, az önkormányzatiságot. Képviselők kérdeznek Budapest A kormányhoz in­tézett kérdésekkel és azonna­li kérdésekkel ér véget hétfőn az Országgyűlés aktuális két­hetes ülése. Az ülésnap napi­rend előtti felszólalásokkal kezdődik, azokat kérdések és azonnali kérdések követik. A parlament honlapján elérhető információk alapján a kérdé­sek elhangzásakor a Fidesz padsoraiból Riz Gábor például azzal fordul majd a Miniszter- elnökséget vezető Lázár János­hoz, hogy mennyire tekinthe­tő jogosnak Ózd jobbikos pol­gármesterének havi egymillió forintos fizetése. A szocialista Tukacs István az emberi erőforrások mi­niszterétől arra vár választ, miért mondják azt az orvo­sok a kormánynak, hogy a „pofánkba hazudtak". A kormányszóvivő cáfol Orbán Viktor miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az EU-tagországok állam- és kormányfőinél, kétnapos brüsszeli csúcstátálkofój* végen Ellenzéki pártok - a DK, az Együtt és a Jobbik - szombaton bírálták, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a pénteken véget ért kétnapos eu­rópai uniós csúcson elfogadta a ha­tározatot, amelyben az szerepel, végre kell hajtani a betelepítési kvótákról hozott korábbi európai döntéseket. Az LMP, az Együtt és Liberálisok kifogásolták azt is, hogy a magyar kormányfő' a brit reformcsomag megszavazásával vé­leményük szerint nem védte meg a Nagy-Britanniában dolgozó magya­rok érdekeit. A kormányszóvivő szerint az ellenzéki pártok nyilat­kozataiból az látszik, hogy nem ér­tik, vagy tudatosan félremagyaráz­zák az EU-csúcson történteket. A Fidesz a betelepítési kvótákról szó­ló kritikákra reagálva azt közölte, a Jobbik és a DK árulja el a magyar embereket. Budapest Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke szerint Or­bán Viktor is megszavazta a menekültek kvó­ták szerinti elosztását tartalmazó záródoku­mentumot az EU-csúcson, ezzel „politikai ceiebbé” vált, aki alkalmatlan arra, hogy meg­védje az országot. Az ellenzéki politikus sajtó- tájékoztatója után telefonon az MTI-nek azt mondta: ezzel kiderült, hogy az elmúlt egy év­ben „tízmillió magyar embernek hazudott a kormányfő”, mivel a plakátkampányban azt mutatta be, hogy a kvóták szerinti elosztás káros és nem enged be egy menekültet sem. A DK ügyvezető alelnöke szerint Orbán Viktor „átvert kétmillió embert”, a saját tá­mogatóit, akik aláírták a menekültek befo­gadása elleni aláírásgyűjtő ívet. A Jobbik szerint Orbán Viktor miniszter- elnök pálfordulást hajtott végre a menekült- ügyi kvóták ügyében azzal, hogy támogatta az Európai Tanácsnak a menekültek relokációjáról is szóló zárónyilatkozatát. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke bu­dapesti sajtótájékoztatóján „elképesztő áru­lásnak” nevezte, hogy Orbán Viktor nem akadályozta meg annak a zárónyilatkozat­nak az elfogadását, amely szerinte 160 ezer menekült áthelyezéséről szól, akik közül mintegy 1300 érkezhet Magyarországra. Hajdú Nóra, az Együtt elnökségi tagja sze­rint Orbán Viktor maga is elismerte, elfogad­ta azt a határozatot, amelyben szerepel, hogy végre kell hajtani a betelepítési kvótákról ho­zott korábbi európai döntéseket. Tette ezt úgy a miniszterelnök - mondta Hajdú Nóra -, hogy korábban egy „szégyenletes kampány­sorozatot” indított a nemzeti konzultációval a migráció ellen. Az Együtt politikusa kitért az EU-csúcson egyhangúlag elfogadott brit reformcsomagra is, azt mondta: a magyar miniszterelnök döntése miatt is nehezedni fognak a Nagy-Britanniában munkát vállaló magyarok körülményei. Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterel­nök cserbenhagyta a külföldön dolgozó ma­gyarokat, képtelen volt az érdekeiket képvi­selni és megvédeni Brüsszelben. Gál József, a párt szóvivője az MTÍ-hez eljut­tatott közleményében azt írta: önmagában si­ker a Nagy-Britannia reformcsomagjáról szóló megállapodás, annak tartalma ugyanakkor ku­darcos a magyar munkavállalóknak. Az LMP álláspontja szerint a magyar kormánynak pe­dig Brüsszelben a magyar munkavállalók ér­dekeiket kellene képviselnie, hogy amíg kül­földön élnek és dolgoznak, megkapják azt, ami EU-s állampolgárként jár nekik. A Magyar Liberális Párt (Liberálisok) jó hírként értékeli az EU-csúcson létrejött meg­állapodást, amellyel szerintük a közösség ko­moly veszélyeket hárított el. Szent-Iványi Ist­ván, a Liberálisok külpolitikai szakértője bu­dapesti sajtótájékoztatóját követően az MTI- nek telefonon elmondta, reményeik szerint a csúcstalálkozón született megoldással elke­rülhető Nagy-Britannia kilépése az unióból. Az egyezségnek ugyanakkor kockázatai is vannak, hiszen sérült az egységes munkaerőpiaci szabályozás - folytatta, hoz­zátéve, a magyar munkavállalók helyzete, ha nem is drámaian, de rosszabb lett. Kovács Zoltán kormányszóvivő az MTI- nek nyilatkozva hangsúlyozta: az ellenzéki pártok nyilatkozataiból az látszik, hogy nem értik, vagy tudatosan félremagyarázzák az EU-csúcson történteket. Elmondása szerint a többek által hivatko­zott utalás a tavaly nyári tanácsi döntésre vo­natkozik: ennek alapján a következő két év­ben 40 ezer közel-keleti és észak-afrikai me­nekültet helyeznek át Olaszországból és Gö­rögországból más uniós tagállamokba’ön­kéntes vállalás alapján. Hangsúlyozta:Magyarország sohasem sza­vazta meg a kötelező szétosztási kvótát, mi több, csakúgy mint Szlovákia, az Európai Bí­rósághoz fordult a kötelező betelepítési kvó­tarendszer ellen. Magyarország álláspontja változatlan, szó sem lehet betelepítési kvótá­ról - jelentette ki a kormányszóvivő. A Fidesz szerint a Jobbik és a Demokrati­kus Koalíció árulja el a magyar embereket. A nagyobbik kormánypárt az MTI-hez eljut­tatott, a két ellenzéki párt nyilatkozataira re­agáló közleménye szerint a Jobbik és a Gyurcsány-párt idegen érdekeket szolgálnak, nem támogatták a kerítés megépítését, a be­vándorlási szabályok szigorítását, és azt sem, hogy katonákkal és rendőrökkel védjék meg a határokat az illegális bevándorlóktól. A Fidesz kiemelte: a magyar és a szlovák kormány volt az első, amely az Európai Bí­róságon is megtámadta az uniós betelepíté­si kvótát, amely napirenden lesz a követke­ző EU-csúcson is. Vasúti határzár Horvátország felé Szakdiplomata lesz Farkas Flórián? Illocska. A magyar-horvát határzár elemeként a Magyarbólyt és Pélmonostort összekötő vasúti vonal lezárását szolgáló, acélkeretre szerelt pengésdróttal ellátott, először 2015 szeptemberében odahelye­zett tehervagon Illocska közelében 2016. február 20-án. Pintér Sándor belügyminiszter a Magyar Köz­lönyben megjelent rendeletével 30 nappal meghosszabbította a határzárat három vasúti határátkelő- helyen, a horvát-magyar határon. Budapest A Jobbik azt kérdezi a kormánytól, hogy Farkas Flórián miniszterelnöki megbízottat ter­vezi-e Brüsszelbe küldeni márci­ustól roma- és társadalmi felzár­kózásért felelős szakdiplomata- • ként. Szilágyi György, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szombati sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, ha a kabinet Farkas Flóriánt tervezi kinevezni erre az új pozícióra, akkor a politikus gya­korlatilag „miniszterelnöki ke­gyelmet” kapna azután, hogy egy korábbi büntetésekor köztársasá­gi elnöki kegyelemben részesült. A Jobbik elfogadhatatlannak tar­taná, ha az Országos Roma Önkor­mányzat (ORÖ) volt elnökeként in­dokolatlan költekezést folytató Far­kas kapná a márciustól létrejövő szakdiplomatai kinevezést, amely­nek költségkerete idén 41 millió, jövőre pedig 51 millió forint. A visegrádi országok a brit EU-tagság és a migrá­ció ügyében is elérték stratégiai céljukat az EU- csúcson - mondta Lánczi Tamás, a Századvég Ala­pítvány vezető elemzője az Ml aktuális csatornán szombaton. Lánczi András meg­említette azt is, hogy a migrációs válságban az egyik legfontosabb feladat a török vezetés helyzeté­nek stabilizálása, mert minden­képpen el kell kerülni Törökor­szág összeomlását. Kovács Zoltán kormányszóvi­vő a nap folyamán az MTI-nek azt mondta, hogy a mostani EU- csúcson először sikerült elfogad­tatni a tavaly szeptember óta képviselt magyar álláspontot, miszerint az első és legfontosabb Elítélendő a migránskvóta Budapest A migránsok kvó­ta szerinti szétosztása az uni­ós tagállamokban teljes mér­tékben elítélendő - mondta Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alel­nöke vasárnap az MTI-nek. Az ellenzéki politikus sze­rint a kormány „kettős játé­kot” játszik, amikor Magyar- országon teljes mértékben el­utasítja a kvótát, külföldön vi­szont sokkal megengedőbb a kérdésben. Szerinte a kor­mány ez ügyben „arcul csapta” a mintegy kétmillió magyar polgár akaratnyilvánítását. Z. Kárpát Dániel elmondta azt is, hogy a kormány „kettős játéka” miatt a legutóbbi EU- csúcson olyan záródokumen­tumot támogattak, amelynek számos pontja vállalhatatlan. A dokumentum többek között feltételezi a migránsok határ­országokba történő szétteríté­sét és újabb befogadó állomá­sok létesítését. Tekintsék partnernek a tiltakozókat! Budapest. Szigetvári Viktor, az Együtt - a Korszakváltók Pártjának elnöke szerint a kormánynak partnerként kell tekintenie a tiltakozó egész­ségügyi, oktatásügyi szakmai szervezetekre, civilekre, nem pedig bűnösként, ellenség­ként, „pártok bérenceiként”. Szigetvári Viktor az’Együtt országos politikai tanácsülés­ének szünetében tartott szombati, budapesti sajtótá­jékoztatóján azt mondta: fel­háborító, hogy a kormány a terrorveszéllyel „hülyíti” az embereket, miközben nem tud megoldást a menekült­válságra, bizonytalanságban tartja a társadalmat, nem fog­lalkozik az egészségügy és az oktatás válságával. Jelezte azt is: a sajtóban né­hány hete megjelent egy hír a kórházak ÁNTSZ-átvilá- gításáról, amelyből kiderült, hogy az ellátás biztonságát veszélyeztető közegészség- ügyi problémák álltak elő sok intézményben. Emiatt közér­dekű adatigényléssel fordul­tak az Emberi Erőforrások Minisztériumához, de ezt megtagadták, így polgári pert indítanak az adatnyilvános­ság érdekében. feladat az európai határok védel­me, és illegálisan senki nem lép­het be Európába, továbbá a schengeni szabályokat minden­kinek érvényesítenie kell. Az EU-tagországok állam-, il­letve kormányfőit tömörítő Euró­pai Tanács csúcstalálkozójának pénteki zárónapján sikerült meg­állapodásra jutni Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről. David Cameron brit kormány­fő legtöbb vitát kiváltó követelé­sét illetően olyan megoldás szü­letett, amelynek értőimében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munka- vállalóknak járó, foglalkoztatás­sal összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszame­nőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat. H Iw w I 1/ %-V In ■ V VI Vll

Next

/
Oldalképek
Tartalom