Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)

2016-02-19 / 41. szám

Gaskó írásban lemondott Hatályon kívül helyezte tegnap a Liga Szakszerve­zetek elnöksége a konfö­deráció távozó elnökének megbízási szerződését. Budapest Gaskó István tegnap kísérletet tett arra, hogy irodájá­ból nagy mennyiségű iratot el­szállítson. Ezt végül az általa ki­hívott rendőr akadályozta meg. Hatályon kívül helyezte tegnap a Liga Szakszervezetek elnöksége azt a korábbi határozatát, amely sze­rint a konföderáció távozó elnökével megbízási szerződést kötöttek volna öt hónapra „érdekvédelmi és szak­szervezet-politikai tanácsadásra”, havi bruttó nyolcszázezer forint ér­tékben. A mostani döntést azzal in­dokolták, hogy Gaskó István a terve­zetet elutasította, és attól „teljes mér­tékben eltérő tartalmú szerződés megkötésére tett ajánlatot”. Felidéz­ték, több tagszervezet kezdemé­nyezte Gaskó elnöki tisztségből tör­ténő visszahívását A liga Tanács mai ülésére Gaskó István levelet írt, amely szerint el­nöki tisztségéről lemond, mandátu­mát visszaadja. Információink sze­rint tegnap kísérletet tett arra, hogy irodájából nagy mennyiségű iratot elszállítson. Miután ezt megakadá­lyozták, rendőrt hívott, aki azonban nem a távozó elnöknek adott iga­zat, így végül a dokumentumok visszakerültek a szakszervezeti székházba. „Nincs működési hiány” Nincs működési hiánya a fővárosnak, Budapest mű­ködése várhatóan zavarta­lan lesz - mondta a főpol­gármester csütörtök reg­gel a TV2 Mokka című műsorában. Budapest Tarlós István hozzátet­te: amit hiánynak neveznek, az azért van, mert komoly fejleszté­sek történnek Budapesten. A főpol­gármester azt mondta, a Fővárosi Közgyűlés által szerdán elfogadott - ellenzéki szavazatokat is kapó ­2016-os büdzsé „az adott körülmé­nyek között egy jó költségvetés".- Forráshiánnyal Budapest mindig küzd, mert mi mindig többet szeretnénk, egyébként 25 évig Budapest mindig küszködött forráshiánnyal - fogalmazott a fő­polgármester megjegyezve: az Orbán-kormánynak mintegy 300 milliárdnyi adósságot kellett „ha­gyatékként" átvállalnia Budapest adósságából. Rámutatott arra is, hogy ma a BKV-nak nincs működési hitele, ko­rábban viszont 112 milliárd forint­nyi hitelt vetettek fel a társasággal. Tarlós István közölte, az Euró­pai Beruházási Banktól (EIB) kö­rülbelül 94 milliárd forintnak megfelelő hitelt vesznek fel buda­pesti fejlesztésekre. Terrorcselekmény miatt emelt vá­dat egy szír férfival szemben a Csongrád Megyei Főügyészség a tavaly szeptemberben a röszkei közúti átkelőnél elkövetett bűncse­lekményekkel összefüggésben. ' Szanka Ferenc, a főügyészség szó­vivője közölte, a férfit az ügyészség tömeg­zavargás résztvevőjeként elkövetett határ­zár tiltott átlépése és állami szerv kénysze­rítése céljából személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósí­tott terrorcselekmény bűntettével vádolja. A vádlott előzetes letartóztatásban van. A vádirat szerint a férfi, aki ciprusi - így az unió területére szabad belépést és ott mozgást biztosító - útlevéllel is rendelke­zik, 2015 szeptemberében részben a saját erejéből, részben pedig embercsempészek segítségével eljuttatta Szíriában lakó csa­ládját Törökországon át Röszkéig. Szeptem­ber 16-án dél körül értek Magyarország és Szerbia határához, majd a röszkei közúti átkelő közelében lepihentek. Délután két óra előtt a vádlott a lezárt, kordonnal és rendőri erőkkel megerősített határátkelőhelyhez ment, hogy érdeklőd­jön az átjutás feltételei felől. A férfi ezután az ott összegyűlt több száz fős tömeg tagja­ként követelte a határ megnyitását, annak ellenére, hogy többször közölték velük, hogy az átkelőt nem nyitják meg, és jogsze­rűen a közeli tranzitzónában léphetnek be. A tömeg, látva, hogy a határátkelőhely a követelés ellenére nem nyílik meg, kövekkel és különféle tárgyakkal dobálni kezdte a rendőrsorfalat. A rendőrség a határátkelő biztosítása érdekében könnygázt, vízágyút ■vetett be. A vádlott közölte a határátkelőhe­lyen felsorakozó rendőrökkel, hogy két órát ad, s mindenféleképpen átjönnek, angol tol­mácsot követelt, és kilátásba helyezte, hogy megtámadják a rendőrsorfalat és bedöntik a kordont. A vádlott közvetlen környezetében tartózkodóknál ekkor már kések, botok, sá­torvasak és kövek voltak. Miután a vádlottal angolul is közölték, hogy a határ lezárva ma­rad, és át kell menniük a tranzitzónához, a férfi mikrofonba kiabálta, hogy öt percet ad a határ megnyitására. A követelések ellenére a határátkelő to­vábbra sem nyílt meg, a tömeg egyre ag- resszívabbá vált, és röviddel négy óra előtt intenzív kődobálás kezdődött. A kialakuló zavargás alatt a vádlott hátrament, követ tört, majd öt óra előtt háromszor megdobta kővel a rendőrsorfalat. A tömegzavargás során a migránsok be- döntötték a kerítést, leverték a kapu láncát, majd jogellenesen Magyarország területére léptek a vádlottal együtt. A férfi két kiskorú gyermeket is a rendőrsorfal elé helyezett. Mintegy tíz perccel később elkezdődött a tö­megoszlatás, az ország területére illegálisan belépett migránsokat kiemelték, vagy - ahogy a vádlottat is - visszaszorították Szer­bia területére - közölte a szóvivő. A férfit ké­sőbb a győri vasútállomáson fogták el. Nem engednek a biztonságból Az európai egység válsá­ga, a keresztényüldözé­sek és a terrorizmus elle­ni védekezés lehetőségei is szóba kerültek a köz- szolgálati egyetemen a témában tartott, tegnapi tanácskozáson. Budapest A bevándorlás val­lási és etnikai hatásairól tartot­tak tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyete­men. Az intézmény rektora, Patyi András köszöntőjében je­lezte, különösen is érintettek az igen aktuális témában, hiszen a hadtudományi kar hallgatói közreműködnek a déli műszaki határzárnál a biztonsági felada­tok ellátásában. Femando Filoni bíboros, a vati­káni Népek Evangelizációjának Kongregációja prefektusa egye­bek mellett arról beszélt, Európa továbbra is sokszínű, az egységet a vallás, az emberi jogok és a mű­vészetek teremtették meg. Csak­hogy a posztmodern társadalmak egyre inkább elszakadnak e gyö­kereiktől, új identitást keresnek, így kérdésessé válhat az egység fenntartása. Szerinte a háborúk és egyéb konfliktusok által terhelt Közel-Keleten élőket vonzza a sza­bad Nyugat ígérete. A bíboros szólt arról is, fontos feladat meg­őrizni, támogatni az ottani, egyre kisebb, üldöztetésektől, leginkább az Iszlám Államtól szenvedő ősi keresztény közösségeket g | „Elszakadtunk a gyökerektől”. I Fernando Filoni bíboros utalva kijelentette, a kormány nem enged-a magyar emberek biztonságából, így célja, hogy kellő mozgásteret kapjon a ter­rorizmus elleni küzdelemben. Megerősítette, álláspontjuk szerint az Európába özönlő százezrek között potenciális terroristák lehetnek. A várat­lanul, gyenge célpontok megtá­Simicskó István honvédelmi miniszter inkább biztonsági kérdésekről beszélt. A terve­zett alaptörvény-módosításra madásán alapuló, gerilla típu­sú hadviselés egyre súlyosabb problémákat okoz a nemzetkö­zi biztonsági környezetben. Ezért ilyenkor gyors intézkedé­sekre van szükség, továbbá - több európai országhoz hason­lóan - annak lehetőségét is meg kell teremteni, hogy kato­nákat is be lehessen vetni a ter­roristák ellen - érvelt a kor­mányzati javaslat mellett, meg­jegyezve, senki sem gondolhat­ja komolyan, hogy a kormány napjainkban diktatúrát vezet­ne be, s a saját állampolgárai ellen lépne fel. Felvetette továb­bá, érdemes lenne megvizsgál­ni, bár az elmúlt évtizedekben számos konfliktus volt a Közel- Keleten, mégis csak tavaly óta éri elképesztő migrációs nyo­más Európát. Erről beszélt Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium állam­titkára is, aki úgy fogalmazott, a kontinens védtelenné vált. Egyúttal tisztázta: Magyaror­szág nem zárta le a határait, a szabályokat betartva, legális keretek között, azaz az átkelő pontokon továbbra is lehet me­nedékjogot kérelmezni. Szerin­te a nyugati tagállamok is egy­re inkább ilyen irányú intézke­désekben gondolkodnak. Vidékfejlesztési program Nyíregyháza. Mintegy 610 milliárd forint értékben tizen­kilenc pályázati felhívást je­lentetett meg a Vidékfejleszté­si Program' (VP) keretében a Miniszterelnökség február 9- ig - közölte Lipők Sándor mi­niszteri fejlesztési biztos csü­törtökön Nyíregyházán. Ez az összeg a 2014 és 2020 közötti uniós programozási időszak­ban erre a célra rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos for­ráskeret közel felét jelenti. A Miniszterelnökség idén mintegy 800 milliárd forint keretösszegben hirdet meg vi­dékfejlesztési pályázatokat. Lipők Sándor tájékoztatása szerint 2015-ben hét felhívást ismerhettek meg a gazdálko­dók több mint 385 milliárd fo­rint értékben, ebben az évben pedig további tizenkét felhívás jelent meg csaknem 225 milli­árd forint összértékben. Külön felhívás jelent meg többek kö­zött a kertészeti ágazat, illetve az élelmiszeripar fejlesztései­re, de a biztos külön kiemelte a kisüzemek számára megjelent, valamint az agrár-környezet­gazdálkodási (AKG) és az öko­lógiai gazdálkodás fenntartásá­ra irányuló (ÖKO) pályázati fel­hívásokat is. A VP keretének 80 százalé­kát kertészeti, állattenyésztési beruházási fejlesztéseire, vala­mint a gabonatárolók korszerű­sítésére fordítják. Emellett meg­közelítőleg 200 milliárd forint jut az élelmiszer-feldolgozóipar technológiai, erőforrás-haté­konyságot javító és hozzáadott értéket növelő fejlesztéseire. Szakmai konzultáció Budapest A Jobbik szerint 2016-ra általánossá váltak a válságjelenségek az egészség­ügyben, ezért a párt szakmai konzultációt kezd az ágazat szereplőivel, majd a lakosság véleményét is kikéri - mond­ta Lukács László György, a Job­bik frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az ellenzéki képviselő sze­rint az egészségügy problémá­inak gyökere az alulfinanszí­rozottság, a kormány ugyanis GDP-arányosan egyre keve­sebbet fordít az ágazatra. A problémák közé sorolta még az intézmények növekvő adós­ságállományát, az egészség- ügyi szakdolgozók elszegé­nyedését és a rossz, elkesere­dett dolgozói hangulatot is. Szerinte ezek a válságjelen­ségek általánossá váltak 2016- ra, ezért „együttérző egészség­ügy” létrehozására van szük­ség, amelyben a betegek, az egészségügyi dolgozók és az ál­lam egymáshoz való viszonyát is az együttérzés jellemzi. Közölte: a Jobbik „valódi nemzeti konzultációt” indít az egészségügyben, amelynek el­ső lépéseként szakmai szerve­zettekkel - tudományos mű­helyekkel, betegszervezetek­kel, szakszervezetekkel - kon­zultál, majd ennek eredmé­nyei alapján kérdezi meg a lakosság véleményét. Emellett - folytatta - a Jobbik országgyűlési képviselői válasz­tókerületükben meglátogatják az egészségügyi intézményeket, így a párt minél szélesebben körben próbálja begyűjteni az információkat. Szerinte a kon­zultáció eredményeképpen ér­demi, pozitív lépésekre sarkall­hatják majd a kormányt

Next

/
Oldalképek
Tartalom