Nógrád Megyei Hírlap, 2016. február (27. évfolyam, 25-49. szám)
2016-02-12 / 35. szám
Fába égetett élmények A salgótarjáni Horváthné Vaskó Gabriella pirográ- fus művész képeiből nyílt kiállítás az Endrefalvai Móra Ferenc Általános Iskola galériájában. Endrefalva. A tárlatot Dénes Sándorné művésztanár nyitotta meg, amelyen a művésztársak, barátok is jelen voltak $z iskola közössége mellett. A tanulók műsorral köszöntötték az alkotót, aki beszélt az alkotás öröméről és elmondta, hogy milyen fontos volt az életében, amikor híres mesterek munkáival találkozott, és kapott ihletet további alkotásaihoz. Képein a hétköznapi embereket és eseményeket formálja meg, valamint személyes élményeket dolgoz fel. A pirográfia fára vagy más anyagra, égetéssel felvitt motívumok és írás művészete. Mint minden képző- művészeti ágban, itt is fontos a rajzolás.- A rajzolás mindenfajta ábrázolás lelke és forrása, s minden tudomány gyökere. Aki olyan nagy eredményt ért el, hogy rajzolni tud, annak azt mondom, hogy a legértékesebb kincs birtokába jutott - mondta Michelangelo. Horváthné Vaskó Gabriella mindezt elektromos eszközzel, pirogravírozóval hozza létre. A fába égetett pontok, vonalak sűrűségéből jön létre a kép. Erre és más kérdésekre is válaszolva a megnyitót a gyerekekkel közös tárlatnézés zárta. A kiállított képek március közepéig várják a látogatókat, az alma mater nyitva tartási idejében. „Remegő remekek” a terítéken Első alkalommal - hagyományteremtő szándékkal - rendezték meg a kocsonyafesztivált Héhalom- ban.A rendezvényen minden résztvevőnek lehetősége volt a házilag készített étkekkel versenybe szállni. Kicsik és nagyok kóstolták a „remegő remekeket”. NBA De mi is ez a remegő finomság? A régi magyar konyhában igen elterjedt étel volt. Téli fogásként ismerjük, mert a régi időkben, amikor még nem volt hűtő- szekrény, valóban csak télen lehetett készíteni. Mívelői kínosan ügyeltek az esztétikumra, ahogy tette azt Bodrogi Pista bácsi is, aki több mint négyszáz személyre készítette el a finomságot. Az alapiét tiszta fehér ruhán többször átszűrte, derítette, hogy kristálytiszta legyen.- A kocsonyafőzés nem egy ördöngős dolog - mondta a mester: - ha ismerjük azokat a fortélyokat, amelyek nélkül ez az étel soha nem lesz az igazi. Fontos az alapanyag: a megtisztított köröm, bőrke, malacfarok, csülök és a füstölt hús. Ehhez aztán hozzá adjuk a fehérrépát, a sárgarépát, a fokhagymát és vöröshagymát, valamint a feketeborsot és végül a sót. Lassú tűzön akár 5 órán át abáljuk, és nem főzzük. Ez ugyan hosszú idő, de így kioldódnak az alapanyagokból azok az összetevők, amelyek a kocsonya megszilárdulását okozzák. Fontos, hogy nem szabad lefedni a fazekat, mert a folyadék egy részének el kell párolognia. Ha a hús elválik a csonttól, elkészült a kocsonyái A tányért díszíthetjük főtt tojás-karikákkal, zöldségekkel, petrezselyem zölddel. Hát ennyi lenne...! - mondta mosolyogva a mester. Héhatom. - A szervezők a régi ízeket, a paraszti konyhát szeretnék népszerűsíteni a rendezvénnyel. Többnyire a településről, de a környékbeli falvakból is érkeztek látogatók - mondta Bakos József, Héhalom polgármestere. Kicsik és nagyok együtt ünnepeltek a fesztiválon, helyi óvodások, iskolások és az asszonykórus tagjai szórakoztatták a vendégeket. Aki nem hozott saját készítésű étket, annak is volt lehetősége, hogy megkóstolja a kocsonyát. „Palócosan” a Család-Barátban Elő múzeum, táncoló túró rudik Nagy megtiszteltetés érte a karancsla- pujtői Duci Csapat egyesületének tagjait: meghívást kaptak a Magyar Televízió Család-Barát című magazinjának műsorába. Budapest/KarancstapujtÖ. A hónap elején vették fel a műsort, amely néhány napra rá, február 7-én került adásba. S a csapat nagy örömére egy szóval sem rövidítették meg mondandójukat - még annak ellenére sem, hogy a rendelkezésre álló három perc helyett kicsivel hosszabbra sikerült a szereplés. A felvétel alkalmával a csapat tagjai karancslapujtői népviseletben sorakoztak fel. Rósz Sándorné, dr. Nagy Zoltánné és Susán Jánosáé bemutatták a gyönyörű farkasféketőt, Pintér Éva tollfosztónak, Baksa Tiborné, Bözsi néni pedig guzsajosnak öltözött, kékfestő ruhába. Utóbbi volt a felvétel sztárja, ugyanis ő adta elő ízesen, palócosan azt, hogy milyen volt a régi élet, amikor is a lányok összejártak házról-házra fonni, énekelni, fosztani, s várták a fiúkat. Aki a legügyesebb volt közülük ezekben a teendőkben, az volt a legkapósabb a bálban. Bözsi néni elmesélte azt is ország- nak-világnak, hogy az elmúlt esztendőkben hol és merre járt már a Duci csapattal. A produkció vége felé Czakó Zoltánné, a Duci Csapat vezetője is kijött a konyhából, ahol Németh Józseffel, a Vendéglős és Hagyományőrző Bizottság elnökével együtt két adag - nagyjából nyolcvan darab - farsangi fánkot készített, amit szinte pillanatok alatt el is fogyasztottak a jelenlévők. A Tapujtői csapat szereplése végül a Karancs himnusz el- éneklésével fejeződött be. Sz. A. Karancslapujtői népviseletben mutatkozott be ország-világnak a Duci Csapat Télbúcsúztató farsangi felvonulást rendeztek a község diákjai. NÓgrádsáp. Az általános iskola minden tanulója - a hagyományoknak megfelelően - maskarába öltözött, és osztályonként mutattak be egy-egy produkciót, amely mind koreográfiájával, mind vidám hangulata miatt hangos tetszést aratott. Voltak tűzmanók, akiknek a lángját a gondos tanító néninek kellett eloltani. Majd a jelenlévők bepillantást nyerhettek egy mexikói iskola mindennapi életébe. Táncra perdültek a „túró rudik”, az alsó tagozatosok műsora végén pedig a cowboyok és az indiánok végre elszívták a békepipát. A felső tagozatosok virtuóz strucctáncot adtak elő, valamint kiderült, hogy az ötödikes osztályfőnök remek zsonglőr, az előadás pedig tiszta cirkusz volt: fellépett erőművész, műlovarnő, bohóc és indiai fakir. Aztán a közönség betekintést nyert egy valódi hárem életébe, ahol remek hastáncosok szórakoztatták a kalifátus tagjait. Végül egy múzeumi éjszaka részletei kerültek napvilágra, ahol megelevenedtek a műtárgyak. Hiszen nekik is jár a szórakozás. Amint a teremőrök meggyőződnek a rendről, azonnal táncra perdülnek, legyen az ásító inas, lila ruhás nő, magyar vagy amerikai szabadságszobor. A szünetekben házi sütit árult a diákbüfé, de aki ingyen akart jóllakni, az a fánkevő versenyen indult. A tombola főnyereményének nyertese pedig nemcsak a vidám farsangi élményekkel, hanem egy tablettel is gazdagabban távozott.
