Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)
2016-01-11 / 7. szám
„Az imádság, az összetartozás érzése, a közös élmények és a nehézségek együttes erővel való legyőzése” a titka Szent László Közösségnek, amely egy karácsonyi pásztorjátékból szerveződött színjátszó csoporttá. Tagjai öt egyházközség híveiből verbuválódtak össze. Öt év szolgálat után komoly lehetőséget kaptak. Egy pályázati felhívásra jelentkezve bekerültek az ország legjobb amatőr színi csoportjai közé, aminek köszönhetően márciusban a Nemzeti Színházban is bemutatkozhatnak. A„nagycsalád” vezetője, Dénes Katalin beszélt „Isten művének” múltjáról, jelenéről és jövőjéről. dagBpate. - Mikor és honnan jött az ötlet, hogy színjátszó csoport alakuljon a községben? - kérdeztük Dénes Katalint.- Kisebb volumenű színdarabok betanulásával és előadásával már 2009-ben is foglalkoztunk Ságújfaluban. Általános iskolás korú gyermekek részvételével készítettünk Szent László napi megemlékezést a templomban, ebben első segítőtársam Dénesné Antal Ágnes volt. Emlékezetes számomra ebből az évből a karácsonyi szolgálat, amelyben tizenöten vettünk részt. A pásztorjátékot egy hét alatt, mindennapos próbákkal tanultuk meg. A 2010-es év húsvéti ünnepére szintén készültünk. A színjátszó közösség a 2011-es évben bővült szalma- tercsi, karancssági, pilinyi társainkkal. Lelkipásztorunk, Kapás Attila atya a szentmise végén elővett a bőrkabátja alól egy megsárgult füzetet és azt mondta nekem: „Ez egy passió. Ha kedved van hozzá, pár emberrel mutassátok be húsvétra a templomainkban.” Az eredetileg francia nyelvű, magyarra fordított színművet átdolgoztam, ebből írtam a Jézus pere című passiónkat. Ez volt az első komolyabb, nagyobb odafigyelést igénylő színdarabunk, amely sokunk számára máig a legkedvesebb is. A Szent László Közösség 2011. május 1. napján alakult meg. Annyira szívünkhöz nőtt a Jézus pere című darab, hogy folytatni akartuk az amatőr színjátszást. A nevünket még azon a nyáron, Szent László ünnepén választottuk.- Kik alkotják a közösséget?- Nagy örömömre szolgál, hogy a Kapás Attila atyához tartozó öt egyházközségből, Etesről, Ságújfaluból, Karancsságról, Szalmatercsről és Pilinyből is részt vesznek a mi nagycsaládunk szolgálataiban. Vegyes korosztályt alkotunk, általános iskolás gyerekektől egészen a hetven évesig vannak köztünk amatőr színjátszók. Erre kívülállók bizony rá szoktak csodálkozni, hiszen többféle generációnak nehezebb együtt dolgozni. Jelenleg van már érdeklődés az öt településen kívül élők részéről is, de ezek még nem konkretizálódtak.- Milyen előadásokat láthatott már a közönség?- Elsősorban szakrális színdarabokat láthattak a közösségünk előadásában. Feldolgoztuk első szent királyunk, István életét. A Pilinyben rendezett VIII. Váci Egyházmegyei Találkozóra Árpád-házi Szent Erzsébet élettörténetéről írtam egy színdarabot. Minden évben fontos számunkra, hogy felelevenítsük Jézus szenvedéstörténetét. Ezért írtam a Jézus pere, Az igazság tükre és idén A beszélő fák című passiókat. Másik törekvésünk, hogy Jézus születésének ünnepére készülve mindig más látószögből mutassuk be és állítsuk színpadra az Isteni Ige megtestesülésének történetét. Szent József karácsonya, a Gyertyafény fogadó, A jászolbölcső című karácsonyi misztériumjátékaink és a hagyományos pásztorjátékok is ezt a célt szolgálják. Emellett szalma- tercsi társaink nagyon sok humoros, tréfás színdarabbal szolgáltak már mindannyiunk és egyházközségeink örömére. Ők a közösségünk könnyedebb arculatának megformálását segítik elő.- Hol tekinthetők megü színdarabok?- Az előadásainkat elsősorban saját templomainkban és településeink közösségi házaiban adjuk elő. Az öt településen kívül eljutottunk már több alkalommal Sóshartyánba, Endrefalvára és Attila atya szülőfalujába, Drégelypalánkra, valamint meghívást kaptunk Esztergomba is. Kedves élményünk, hogy több alkalommal bemutatkozhattunk Szendehelyen, Gruber Géza esperes atyánk jelenlegi szolgálati helyén. Mindenhol örömmel fogadtak bennünket.- Március 14-én a Nemzeti Színházban lép fel az együttes, hogyan jutottak idáig?- Tavaly márciusban pilinyi diakónusunk, Korponai István eljuttatta hozzám a Mária Rádió és a Nemzeti Színház közös pályázati felhívását. Három kategóriában írtak ki versenyt amatőr színjátszó csoportok részére. így neveztünk be a SacArt Kárpátmedencei Amatőr Színjátszó Találkozó és Minősítő Fesztiválra Szent László királyról írt színdarabunkkal. Október 31-ig kellett a felvételt beküldeni. Izgalommal vártuk a fejleményeket. Advent első vasárnapjára érkezett meg az email, hogy az esetleges Nemzeti Színházi fellépésre kezdjük el a felkészülést. Áz adventi időszak számunkra igazi, szeretetteljes várakozássá fokozódott. December 20-án jött az újabb üzenet, hogy a Szent László Közösséget 2016. március 14-én várják a Nemzeti Színházba. Országos döntőbe jutottunk. Jelenleg erre a számunkra nagy jelentőségű előadásra készülünk gondosan és minden részletre odafigyelve. A színlapunkat megtervezte és elkészítette Dénes László hitoktató kollégám, a ságújfalui Egyházközségi Képviselőtestület világi elnöke.- Iskola és munka mellett mikor van idő a próbákra?- Próbáinkat hétvégén tudjuk tartani, amikor a legtöbben itthon vannak. Igyekszünk igazodni egymás időbeosztásához. Ez bizony egy 20-40 fő között változó társaság esetén sokszor bonyolult feladat. A munkahelyi, iskolai és egyéb elfoglaltságok mellett mindig arra törekszünk, hogy a lehető legtöbben el tudjanak jönni. Ez a közösség tagjai részéről toleranciát, áldozatvállalást igényel.- Hogyan születik meg egy komplett színdarab? Ki az író és rendező?- A szakrális és történelmi színdarabok írója én vagyok. A munkát széles körű tájékozódás, könyvek olvasása, jegyzetelése, a témában jártas szakemberrel való beszélgetések előzik meg. Mindig törekszem a korhű ábrázolásra. Aztán a színdarabnak van egy belső, érési folyamata. Ez változó időtartamú időszak. A belső feldolgozást követi a színmű leírása, ami általában éjszaka történik, most már rövid idő alatt. Színdarabjaink másik típusa, töredéke két-három átdolgozás. Ezekhez másként kell viszonyulni. Tisztelni a szerzőt, az ő szemével és a saját látószögemből is figyelembe venni a mondanivalót. A rendezés, a színpadkép és a jelmezek, a kellékek előállítása mindig a közösség együttes munkája. Szemtől szembe mondjuk a kritikát és erősítjük a másik személyben a pozitívumot. Ez az előrejutás egyik fontos feltétele. A humoros színdarabjaink szerzői közösségünk szalmatercsi tagjai. Ők is sokat fáradoznak azon, hogy örömet adjanak és mosolyt fakasszanak a nézőközönség soraiban.- Mi a társulat fennmaradásának a titka, hiszen mindezt ingyen csinálják?- Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Sokat gondolkodtam már ezen, amikor negatív vagy pozitív fordulópontokhoz értünk az elmúlt öt-hat év alatt. Egy ember azért megy egy adott közösségbe, mert önmagában nem tud kiteljesedni. Kellenek társak, akikkel formálódhat, csiszolódhat a jelleme és jobbá válhat maga az ember. Szükségét érzi annak, hogy több legyen, hogy tudjon adni másoknak önmagából, öröméből, szomorúságából, tapasztalataiból. A fennmaradásunk titka az imádság, az összetartozás érzése, a megélt közös élmények, a nehézségek együttes erővel való legyőzése. Az eredmény érdekében áldozatokat kell vállalni. Ez összetartó erő, ahogyan az is, hogy jól érezzük magunkat a közösségben. Fennmaradásunk elsősorban Isten műve, másodsorban emberi törekvés és akarat. Lelkipásztorunktól, az önkormányzataink vezetőitől és sok más támogatónktól számos esetben kaptunk már anyagi erőforrást, erkölcsi biztatást, utazási lehetőséget és magas színvonalú vendéglátást. Neveket nem kívánok felsorolni, biztosan nem lenne teljes a névsor. Minden támogatónknak szíves köszönetemet fejezem ki a színjátszó nagycsalád nevében. Az előadásainkat mindig is ingyenesen lehetett látogatni, ez így marad a jövőben is.- Mik a tervek a jövőre nézve?- Legnagyobb feladatunk jelenleg az országos döntőre való, minél teljesebb, lelki és gyakorlati szempontból történő felkészülés. Én, mint a közösség vezetője a jövőben is szeretném ösz- szetartani a nagycsaládot, mert mindannyian szeretnénk örömet szerezni másoknak. Jobb adni, mint kapni - ezt a szemléletet őrizzük a továbbiakban is. Feltétlenül szerepelnek a terveink között további előadások, szolgálatok értékeink szem előtt tartásával, gyengeségeink kiküszöbölésével és szerény lelkű- lettel. Szeretném megköszönni a Szent László Közösség minden tagjának, a jelenlegi szolgálattevőknek, segítőknek és a jelenleg szolgálaton kívülieknek is az eddig együtt töltött időt, az elért eredményeket és a közösségünk érdekében tett fáradozásaikat. Remélem, hogy sokáig tudunk még együtt szolgálni!- Úgy legyen. Tőzsér Viktor Ev eleje a tóparton, madarak társaságában Salgótarján. Szürke, ködös idő volt az elmúlt hét végén Salgótarján környékén, vasárnap a kevés hó is elolvadt az egész napos esőtől, a magasabban fekvő területeken még ónos eső is esett. Korábban akadt egy pár fagyos nap is, amit érthetően sokan nem szeretnek, de a természetben éppúgy megvan a maga szerepe a hidegnek is, mint az összes többi, mérsékelt égövi időjárásnak. Fotóink az év első napjaiban készültek, a salgótarjáni Tóstrandon, ahol a kék- és széncinegék is mindig láthatók. I JL ____if #| ■ I ¥ I r Mg mm mm f HI liff flP™™ B| ||| ' mm j||| |||| |1|| |||| »li|| » fl|| 'fel |f|| |||| lj^|||L £mj? ÄI ||I| |«| JIJ| Wm Sffi^y| wLJp? ■ WwHB ■■■MWW W Mmmm^Jmrnm w 1 ■VfcWWW VQ