Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-09 / 6. szám

Veszteséget okozott a terrorkészültség A november 13-i párizsi merényleteket követően Brüsszelben elrendelt ma­gas szintű terrorkészült­ség több száz millió eurós veszteséget okozott Belgi­umnak - közölte pénteken Pieter Timmermans, a bel­ga vállalkozók szövetségé­nek (FEB). elnöke. Brüsszel. A belga főváros lezárása és a fokozott biztonsági intézkedé­sek mintegy 350 millió eurós (több mint 110 milliárd forintos) vesztesé­get jelentettek Belgium számára - mondta az illetékes a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai politikai-üzleti napilap európai ki­adásának adott interjújában. Brüsszelben a terrorfenyege­tettség miatt novemberben három napra teljesen leállt a metróközle­kedés, rendezvények maradtak el, bezárták az iskolákat, valamint nem nyitott ki az üzletek és az ét­termek többsége. Ebben az összegben még nin­csenek benne a terrorveszély mi­att elmaradt szilveszteri rendez­vények okozta veszteségek. Turistabuszt ért támadás Kairó. Az Iszlám Állam (IÁ) je­lentkezett pénteken annak a tá­madásnak az elkövetőjeként, amelynek során előző nap rálőt­tek egy izraeli turistákra várako­zó buszra a gízai piramisokhoz ve­zető főúton. Kairó csütörtökön bejelentette, hogy az incidensnek nincs köze a turistákhoz; a Három Piramis szálloda előtt várakozó buszt elta­lált lövések a hotelre vigyázó biz­tonságiaknak szóltak. Az egyipto­mi média szerint arab izraeliekről van szó, amit az izraeli külügymi­nisztérium is megerősített. Az IÁ nevében a Twitter mikroblogra pénteken feltett köz­leményben ezzel szemben az áll, hogy „a zsidók és a szállodát őrző biztonságiak soraiban” is többen meghaltak, illetve megsebesültek. A dokumentum szerint a „kalifá- tus katonái” ezzel eleget tettek a terrorszervezet kalifája, Abu Bakr al-Bagdadi azon felhívásának, hogy „támadják a zsidókat, ahol csak tudják”. Törvénytelen köztársaság-nap Belgrá<|/Banja Lllka. Kétnapos köz­társaság-napi ünnepségsorozat kez­dődött pénteken Bosznia-Hercego­vina többségében szerbek lakta or­szágrészében, a boszniai Szerb Köz­társaságban annak ellenére, hogy az ünnepet az ország alkotmánybí­rósága alkotmányellenessé nyilvá­nította. Az országrész több városá­ban is megemlékeztek arról, .hogy 1992. január 9-én a boszniai szer- bek megpróbáltak elszakadni Bosz­nia-Hercegovinától. Az országrész­ben a köztársaság napjának tartják ezt a dátumot, habár az ország alkot­mánybírósága novemberben közöl­te: alkotmányellenes az ünneplés. Az alkotmánybíróság döntését azonban Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke nem vet­te figyelembe, sőt a tavalyi év végén meghirdette a szövetségi szintű igazságszolgáltatási intézmények és szervek bojkottját is. A helyzet azóta csillapodni látszott, ám az ün­nepségeket mégis megszervezték. A szerbek és a bosnyákok közöt­ti nem felhőtlen kapcsolatot most az is tovább ronthatja, hogy Aleksandar Vucic szerb kormányfő bejelentette, részt vesz a január 9-i központi ünnepségen annak elle­nére, hogy korábban Bosznia-Her­cegovina egysége mellett állt ki. Az 1992-1995-ös boszniai háború egyik közvetlen kiváltó oka is a boszniai szerbek elszakadási kísér­lete volt. Kórházbontás: betegekkel együtt Peking. Váratlanul estek neki a bontómunkások buldózerekkel egy kórháznak és a hozzá kapcsolódó halottasháznak Kína középső ré­szén, menekülésre késztetve a bent lévő orvosokat, betegeket és ápoló­kat. A romok hat holttestet temettek maguk alá. A kórház a helyi önkormányzatot vádolja azzal, hogy bontási munká­latokat rendejtek el. A romok hat olyan holttestet temettek maguk alá, amelyeket a halottasházban tárol­tak. Többen megsérültek a kórházi személyzetből, az egészségügyi fel­szerelésben esett anyagi kár közel 20 millió jüan (880 millió forint). Az erőszakos bontások elterjedt problémát jelentenek Kínában: gyakran kezdenek ingatlan- és más fejlesztésekbe a gazdasági növeke­dés serkentése érdekében. Bűncselekmények szilveszterkor Finnország fővárosában és Svéd- • országban is történtek szilvesz­ter éjjel a kölnihez hasonló bűn- cselekmények - közölte a finn és a svéd rendőrség. Helsinki/Berliit/Köln. A finn fővárosban számos nőt zaklattak szexuálisan szilvesz­terkor, amire ilyen formában korábban még soha nem volt példa, vagyis „egy teljesen új jelenségről” van szó - mondta csütörtökön Ilkka Koskimaki helyettes rendőrfőnök. Petteri Orpo finn belügyminiszter ko­rábban azt közölte, hogy információjuk volt arról, a kölni zaklatásokhoz hasonló bűncselekmények készületek, menekül­tek részvételével. Ezekhez a tervekhez kö­ze volt hat iraki állampolgárnak, akit a rendőrség december 31-én őrizetbe vett egy befogadóközpontban, Kirkkonummi városában - tette hozzá. A finn hatóságok épp ezért fokozták a biztonsági óvintézke­déseket szilveszterkor. A biztonsági erők beszámolója szerint ugyanakkor Helsinki egyik központi te­rén, ahol nagyjából 20 ezren ünnepelték az új esztendő kezdetét, sok nőt szexuáli­san zaklattak. A főpályaudvaron, ahol mintegy ezer - elsősorban iraki - mene­dékkérő gyűlt össze, három esetben bán­talmaztak nőket. Ez utóbbi bűncselekmé­nyek miatt a helyszínen őrizetbe vettek három gyanúsítottat - ismertette Koskimaki, aki viszont nem lát összefüg­gést a helsinki és a kölni esetek között. Eközben a svéd rendőrség is arról szá­molt be pénteken, hogy legalább 15 fiatal nőt zaklattak férfiakból álló csoportok az ország déli részén található Kalmar váro­sában. Johan Bruun rendőrségi szóvivő, elmondta, hogy a nőket körbevették egy zsúfolt téren, majd fogdosni kezdték őket. Senkinek nem esett baja, de az áldozatok közül sokakat megrémítettek a történtek. Két férfit - mindkettő menedékkérő - tol­mács segítségével tájékoztattak arról, hogy szexuális bűncselekménnyel gya­núsítják őket. A svéd rendőrség igyekszik azonosítani további elkövetőket is. Közben Németországban bejelentették, hogy 31 embert, köztük tizennyolc olyan menedékkérőt azonosított a német szö­vetségi rendőrség, akiknek a gyanú sze­rint közük lehetett a szilveszter éjszaka Kölnben nők ellen elkövetett támadások­hoz - közölte pénteken a német belügymi­nisztérium szóvivője. Tobias Plate azt mondta, hogy a gyanú­sítottak közül kilencen algériaiak, nyol­cán marokkóiak, öten irániak és négyen szíriaiak voltak. Ezen felül két német, egy iraki, egy szerb és egy amerikai állampol­gárt gyanúsítanak a szilveszteri bűncse­lekmények elkövetésével. A szóvivő hozzátette, a német szövetsé­gi rendőrség által feltárt bűntények több­sége lopáshoz és testi sértéshez kapcso­lódik, szexuális zaklatással három áll ösz- szefüggésben. Tatumérés az állatkertben Brazíliában őshonos háromöves tatu (Tolypeutes tricinctus) súlyát mérik meg a drezdai állatkert évenkénti összeírásán 2016. január 7-én. A páncélos hátú övesállat súlya 1373 gramm volt. HIRDETÉS 3100 Salgótarján, Rákóczi út 26. lefon: (20} 209-4241, (20) 209-4221, (30) 448-1342, (30) 448-1322 Fax: (32) 786-744 E-maií: lehoaki@gergihalo.hu: lehoczki.szabolcs@upcmail.hu Web: http://www.lehoczkivagyonvedelem.hu Aggodalom a Mein Kampf új kiadása miatt Orosz politikusok és jog­védők bírálták pénteken Adolf Hitler Mein Kampf című művének új, jegyze­tekkel ellátott németor­szági kritikai kiadását, amely pénteken jelent meg a könyvesboltokban. Moszkva. „A németek helyé­ben ezt még egyszer átgondol­nám” - mondta Mihail Gorba­csov, a Szovjetunió utolsó elnöke az Interfax orosz hírügynökség­nek a könyv megjelenése előtt. Szerinte nincs is szükség egy új kiadásra. Konsztantyin Dolgov, az orosz külügyminisztérium emberi jo­gi megbízottja a Twitter közössé­gi oldalon a Mein Kampf újbóli kiadására reagálva azt írta, hogy „különös módja ez a neonáciz- mus folyamatos európai térnye­rése elleni harcnak”. Oroszországban törvény tiltja a szélsőséges anyagok terjeszté­sét, ezek közé tartoznak az olyan történelmi náci írások is, mint a Mein Kampf. Fű alatt azonban évek óta hozzá lehet jutni a könyv egy-egy régi példányához. A második világháborúban 27 millió halottjával az egykori Szovjetunió szenvedte el a leg­nagyobb veszteséget. Minden év május 9-én katonai parádéval ünnepli az ország a fasizmus fe­lett aratott győzelmet. A Mein Kampf - Kritikai ki­adás című könyvet pénteken mutatták be a müncheni Kortárs Történelmi Intézetben (IfZ). Az IfZ által négyezer példányban megjelentetett, 3500 kritikai jegyzettel kiegészített, 1950 ol­dalas kötet Adolf Hitler náci dik­tátor hírhedt művét dolgozza fel, amely a második világháború vége óta először lát napvilágot Németországban. A Mein Kampf először 1925- ben jelent meg, nyolc évvel Hit­ler hatalomra jutása előtt. A ná­ci Németország bukása után a szövetségesek a könyv szerzői jogait Bajorországnak adták át. Á német hatóságok eddig nem engedélyezték a könyv újranyo­mását. A német törvények értel­mében azonban 70 év után le­járnak a szerzői jogok, így janu­ártól a kiadók szabadon felhasz­nálhatják az eredeti szöveget, amely önállóan, kommentárok nélkül viszont továbbra sem je­lenhet meg. A Hitler: Mein Kampf - Kritikai kiadás című könyv egyik példányát mutat­ja egy müncheni könyvesbolt eladója 2016. január 8-án. A müncheni Kor­társ Történelmi Intézet (IfZ) által négyezer példányban megjelentetett, 3500 kritikai jegyzetettel kiegészített, 1950 oldalas kötet Adolf Hitler ná­ci diktátor híres művét dolgozza fel, amely a második világháború vége óta először lát napvilágot Németországban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom