Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-09 / 6. szám

MTI FOTÓ: NAGY LAJOS Or bán Viktor miniszterelnök (középen) érkezik a Magyar Rádió stúdiójába, ahol interjút ad. Jobbra Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője Csökkentsék a bélkülönbséget! Budapest. LMP felszólította a kor­mányt, hogy tegyen intézkedéseket a nemek közötti bérkülönbség csökken­tésére. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke pénteki sajtótájékozta­tóján elmondta: miközben Európa több országában csökken a nők és fériak bé­rei közötti szakadék, addig Magyaror­szágon ezzel ellentétes tendencia fi­gyelhető meg. Hangsúlyozta, 2009 és 2012 között 3 százalékponttal romlott a helyzet, így a nők átlagosan 18,4 százalékkal vi­hetnek haza kevesebb pénzt, mint a férfiak. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők férfi társaikhoz képest ingyen dol­goztak tavaly november 2. és az év vé­ge között - tette hozzá Szél Bernadett. Adóbevallás: ki készítse? Január végéig azok dönthetnek a bevallási nyilatkozat mellett, akik 2015-ben kizárólag a munkáltatótól szereztek jöve­delmet, kedvezményt nem ér­vényesítettek és nem is tud­nak, nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, vala­mint nyugdíjbiztosítási nyilat­kozatot - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénteken. Budapest A hivatal tájékoztatása sze­rint helyettük a hatóság készíti el a személyijövedelemadó-bevallást. A tá­jékoztatás szerint számukra nincs más teendő, mint élni az új lehetőséggel és január végéig a bevallási-nyilatkozatot kell választaniuk. A magánszemélyeknek azon a nyomtatványon (15M30), amelyet munkáltatójuktól kapnak tavalyi jöve­delmükről, egy "X" jelölésével február 1-ig - 2016. január 31. vasárnapra esik - nyilatkozhatnak, hogy felkérik a NAV- ot a bevallás elkészítésére. Ha a ma­gánszemélynek több munkáltatója is van, szabadon dönthet, melyiknél tesz nyilatkozatot. Más egyéb teendő nem lesz az szja-bevallással kapcsolatban. Azok, akiknek jelenleg nincs mun­káltatójuk, közvetlenül a NAV-nak nyi­latkozhatnak a 15NY31-es adatlapon. A hivatal kizárólag azokkal veszi fel a kapcsolatot, akiknek visszaigényelhe­tő, vagy befizetendő adójuk lesz. A magánszemély adójának 1+1 szá­zalékát továbbra is felajánlhatja civil szervezetnek, egyháznak költségveté­si előirányzatra. Nyilatkozatát a mun­káltatóján keresztül, vagy közvetlenül az adóhivatalnak papíron, illetve elekt­ronikusan is elküldheti - olvasható az adóhatóság közleményében. Európa új védelmi vonalát Gö­rögország északi határánál kell kiépíteni - sürgette Orbán Viktor miniszterelnök pénte­ken. Emellett ismét szót emelt az európai uniós alapszerződés módosításának szükségessége ügyében. Budapest. A kormányfő 2016 döntő kérdésének nevezte azt, hogy rájön- nek-e végre Európában: nem elég las­sítani, hanem meg kell állítani a be­vándorlást - hangzott el a Kossuth Rá­dió 180 perc című műsorában, a szoká­sos pénteki interjún. A miniszterelnök szerint Bulgáriát fel kell venni a schengeni övezetbe, Ma­cedóniát pedig meg kell erősíteni az észak-görög védvonal kiépítéséhez. Megjegyezte, nem bízik abban, hogy a bevándorlás ügyében a törökökkel kö­tött megállapodás önmagában elégsé­ges lenne. Orbán Viktor bírálta a „brüsszelizmust”, ami szerinte lopako­dó hatáskörelvonást jelent a nemzetál­lamoktól. Ha ugyanis ma felüti a fejét egy probléma az EU-ban, az első reflex az, hogy „azonnal európai megoldás kell, és vonjuk el a hatásköröket” a tag­államoktól - fogalmazott. Hozzáfűzte: a „brüsszelizmus” kockázatait a migrá­ció ügyében ma már mindenki látja. Szerinte ezt nem lehet orvosolni alap­szerződés-módosítás nélkül. A szilveszteri németországi molesz- táiások ügyével kapcsolatban a kor­mányfő felhívta a figyelmet: „akik ben­nünket akarnak kioktatni szólássza­badságból”, és akik szerint a bevándor­lók érkezése jó dolog, azok a liberaliz­mus nevében „elfojtják” a hozzájuk (a bevándorlókhoz) kapcsolódó negatív híreket. Szerinte a németországi törté­nések ezért arra mutatnak rá, hogy ma Közép-Európában szélesebb és színe­sebb a sajtószabadság, mint számos nyugat-európai államban. Az interjúban szó volt Orbán Viktor szerdai lengyelországi tárgyalásáról is, amelynek során találkozott Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével. A kormányfő kijelentette: az EU-nak nem érdemés azon törnie a fejét, hogy bármilyen szankciót is alkalmaz Len­gyelországgal szemben, mert ahhoz tel­jes egyetértés kellene, márpedig Ma­gyarország sosem fog támogatni Len­gyelország elleni uniós szankciókat. „Több tiszteletet a lengyeleknek, mert megérdemlik” - hangoztatta, meg­jegyezve: Magyarország már megszen­vedte azt, ami most a lengyelekkel tör­ténik, és „mi is azt követeltük, hogy ad­ják meg a magyaroknak a tiszteletet”. Igazat adott a lengyeleknek, hogy nem lehet úgy beszélni velük, ahogy azt egy­re gyakrabban teszik Brüsszelben. Megjegyezte, hogy hamarosan Ma­gyarországra látogat Beata Szydlo len­gyel kormányfő. David Cameron brit miniszterelnök csütörtöki budapesti látogatásáról azt mondta: Magyarország osztja azt a brit véleményt, amely szerint meg kell újíta­ni az EU-t Szerinte az erős nemzetek szö­vetségéből álló EU-ról alkotott brit elkép­zelés találkozik a visegrádi tagállamok gondolkodásával, ezért „itt van egy ter­mészetes szövetség”. Orbán Viktor egyet­értéséről biztosította a nemzeti parlamen­tek megerősítésére és a kettős mérce el­utasítására vonatkozó brit javaslatot. A kormányfő egyetért azzal a törek­véssel, amely a brit szociális ellátások­kal való visszaélések megakadályozá­sára vonatkozik, de hangsúlyozta: nem fogadható el semmilyen diszkriminá­ció az ügyben, mert a Nagy-Britanniá- ban munkát vállaló magyarok becsüle­tesen dolgoznak, és a befizetéseik a brit költségvetésbe meghaladják a kapott szolgáltatásokat. A magyarországi helyzetet értékelve Orbán Viktor azt mondta, az elmúlt öt év alapján azt látni: egyre inkább abba az irányba haladunk, hogy mindenki úgy érezheti, minden évben léphet egyet előre. Ez idén is így lesz - közöl­te, az intézkedések közül kiemelve az adócsökkentést, a minimálbér-emelést és az otthonteremtési programot. Utób­biról szólva jelezte, arra számít, hogy ebből is nemzeti ügy, de hozzátette, az otthonteremtésben még további lépé­seket kell tenni például a közfoglalkoz­tatottak irányában, ezen dolgoznak. „Amit már egyszer megcsináltunk, az mind meg is van, meg is maradt” - jelen­tette ki. Nem politikai kampányokat foly­tatott a kormány, hanem ha valamit megindított, közfoglalkoztatás, adócsök­kentés, munkahelyteremtés, családok támogatása, akkor az nem elmúlt egy­két év után, hanem beleépült az életbe, „mind megvan, arra lehet számítani, ar­ra lehet építem” - mondta. Szerinte nem lehet olyan otthonte­remtési programot alkotni, amely min­denkinek egyszerre lehetőséget nyújt, mert az emberek nem egyformák, a csa­ládok nincsenek azonos helyzetben. „A családtámogatásnál a támogatást hite­lekkel kell kombinálni, a hitelekhez fel­tételeknek kell megfelelni. (...) Lépésről lépésre kell haladni egészen addig, amíg azt nem látjuk, hogy már mindenkinek van lehetősége arra, hogy egyet előre tudjon lépni” - fejtette ki. Végül szóba kerültek az úszószövet­séggel kapcsolatos hírek, amelyekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: az ügy szereplői kiváló sportemberek. Miután olimpiára készülünk, nemzeti ügyről van szó, ezért - jelezte - felaján­lotta „jószolgálati” képességeiket, „csak valaki mondja meg, mi az, amiben a kormányzat segíteni tud, hogy sok ki­váló ember együttműködése ne lehe­tetlenüljön el”. Szakmunkásjelöltnek tekintik a migránsokat Budapest Kiszelly Zoltán politológus szerint a nyugat-európai, azon belül is különösen a német politika „nem me­nekülteknek, hanem szakmunkásjelöl­teknek” tekinti a migránsokat. A szak­értő úgy fogalmazott, hogy Németor­szágban égető a szakmunkáshiány: a következő harminc évben hétmillió új dolgozóra lesz szükség, ezért több migránst akarnak integrálni, mint ko­rábban. Azt mondta, a politika el akarja fo­gadtatni a társadalommal, hogy a ba­rátságos befogadáson túl mostantól kezdve már elvárásokat is megfogal­maznak a migránsok iránt: tanulják meg a nyelvet, kezdjenek el dolgozni. Hozzátette: ezt korábban „nem mer­ték elmondani” a többségi lakosság­nak, a szilveszteri németországi mo- lesztálásokat azonban fel akarják használni arra, hogy „őszintébben” fe­jezzék ki az elképzeléseiket.. Kiszelly Zoltán szerint Nyugat-Európában két út áll a migránsok előtt: vagy átlag alatti színvonalon élő szakmunkások­ká, vagy bűnözőkké válnak. Hazatértek a Gripenek Budapest Hazatért Litvániából a ma­gyar légierő több mint nyolcvan katoná­ja és négy JAS-39 Gripen repülőgépe, a Magyar Honvédség baltikumi légtér­rendészeti missziója sikerrel zárult - közölte a Honvédelmi Minisztérium pénteken. Közleményük szerint a ma­gyar kontingens pénteken, helyi idő szerint 9 órakor adta át a szolgálatot Litvániában az őket váltó spanyol kato­náknak. „A magyar pilóták nemcsak helytálltak, hanem felkészültségükkel elismerést vívtak ki a parancsnokok­nál és a NATO Németországban találha­tó Egyesített Légi vezetési Központjánál is” - idézték Simicskó István honvédel­mi minisztert a közleményben. Embercsempészek Budapest. Vádat emelt a tatabányai ügyészség öt férfi ellen, akik 155 migránst csempésztek Németország­ba - tájékoztatta a Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség pénteken az MTI- t. Részi Ildikó közölte: a bűnszervezet 2014 augusztusától 2015 januárjáig működött. A társaság vezetője a migránsokat Budapesten 6-1 2 tagú csoportokban a megadott helyszínre irányította, ahol sofőrök várták őket. A szállító jármű útvonalát felvezető autó­val, mobiltelefonos kapcsolattal bizto­sították. A bűnszervezet vezetője a gya­nú szerint hárommillió forintot kere­sett az embercsempészettel, a bűncse­lekmény többi résztvevője fejenként 250 ezret. Az ügyészség az elkövetők­re fegyházbüntetés kiszabását kérte. Olvad a jég a Balatonon Hattyúk pihennek a tihanyi révnél kialakult jégtáblán, a háttérben a Szántódról indult komp 2016. január 7-én. Az enyhe időjárás hatására rohamosan olvad a jég a Balatonon. A tó keleti medencéjében jéggel borított területek és a vízfelület váltja egymást. A jéggel borított területek többnyire csak a szél­védett öblökben maradtak meg. Felülvizsgálná a felnőttképzést az agrárkamara A felnőttképzés további felülvizsgálatát javasolja a Nemzeti Agrárgazdasá­gi Kamara (NAK), mivel a képzések és a vizsgák magas száma tapasztala­tai szerint nem minőségi, hanem inkább árversenyt eredményez - közölte a köztestület pénteken. Budap >t. A tájékoztatás sze­rint a tapasztalatok alapján a NAK az oktatásra és a vizsga­szervezési engedély megszerzé­sére különböző lépéseket szor­galmaz. Példaként közölték: a 2014 májusától csak az aranyka­lászos gazda-szakképesítésben több mint 16 ezren szereztek bi­zonyítványt. Ezek mintegy 40 százalékát a 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos Orszá­gos Képzési Jegyzék (OKJ) alap­ján indították. Ilyen típusú kép­zést azonban legkésőbb 2013. augusztus 31-én lehetett elkez­deni, és a kapcsolódó szakmai vizsgát az akkor érvényes sza­bályok szerint megszervezni. A szabályozás hiányosságait kihasználva azonban továbbra is nagy számban jelentenek be a vizsgaszervezők olyan, a régi OKJ szerinti, modulrendszerű vizsgát - például mezőgazdasági technikus képesítésben -, amely­ben a jelenleg hatályos OKJ sze­rint 2013. szeptember 1-től kép­zés csak iskolai rendszerben in­dítható. A visszásságok kiküszöbölé­se érdekében a NAK javaslatot tesz egy, a Földművelésügyi Mi­nisztérium (FM) által fenntartott oktatási intézményekre épülő agrár-felnőttképzési hálózat lét­rehozására. A javaslat elsősor­ban ezen hálózat keretein belüli kívánja elérni az agrár felnőtt- képzési vizsgaközpontok kiala­kítását és működtetését. A NAK indítványozza az iskola- rendszeren kívüli szakképzést kö­vető komplex szakmai vizsgára vizsgaszervezési engedélyt kapott intézmények ellenőrzési és minő­sítési rendszerének - gyakorlati vizsga tekintetében a gazdasági ka­marák közreműködésével történő - kidolgozását és működtetését is - olvasható a közleményben. Európai védvonal kell az északi görög határon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom