Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-06 / 3. szám

NMH-információ. a bátony- terenyei „Cserhát Repülős Klub” tagja, Garamszegi József sportre­pülő kihasználta a múlt év utol­só napsütéses napját. Kolocsányi Ferenc repülőgép­készítő által gyártott „Zodiak 601 ”-es gép fedélzetén - Árvái András társaságában - örömre­püléssel búcsúzott 2015-től, He­ves és Nógrád megye légteré­ben, a magasban. A több mint tíz éve, közel hatszáz órával, há­romezer felszállással rendelke­ző, 61 esztendős pilóta-oktató „civilben” - immár három és fél évtizede - gépjárművezetést ta­nít Hatvanban, ahol eddig több mint kétezer tanulót készített fel vizsgára. A repülés megszál­lottjaként közismert Garam­szegi József a virslire és pezsgő­re szánt szilveszteri pénzét in­kább óév-búcsúztató örömrepü­lésre szánta a december végi napsütéses napon. H. Szabó Sándor képriportja Virsli és pezsgő helyett örömrepülés, Vízkereszt, a karácsonyi időszak vége NMH-információ. Hazánk­ban már javában beindult a 2016-os munkaév, néhány nyugati országban azonban még csak ma fejezik be a jól megérdemelt év végi pihené­süket az emberek. Ausztriá­ban és Németországban munkaszüneti nap van. Víz­kereszt napja, azaz január 6- a a katolikus egyházban 2015 óta parancsolt ünnep, ami annyit jelent, hogy a hívők­nek kötelező szentmisén va­ló részvétellel megszentelni­ük a napot, ahogy teszik azt karácsonykor vagy újévkor. A vatikáni döntés előtt vízke­reszt ünnepét a legközelebbi vasárnap tartotta az egyház. Urunk megjelenésének napján a nyugati egyházak­ban három eseményt ünne­pelnek: a napkeleti bölcsek - vagy a hagyomány szerint háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) - lá­togatását a gyermek Jézus­nál, Krisztus megkeresztel- kedését a Jordán folyóban, va­lamint az általa véghezvitt el­ső csodát a kánai menyegzőn. Jézus megkeresztelkedésé- nek emlékére a katolikus templomokban vizet szentel­nek, s ebből a hívek vihetnek haza magukkal. Régebben otthon a szenteltvízzel meg­itatták az állatokat, hogy ne legyenek az év folyamán bete­gek, vagy az emberek maguk­ra locsolták, betegségek vagy rontás ellen. Egyes helyeken a ház földjét is meglocsolták, hogy áldás legyen a lakóépü­leten. A víz és a tömjén meg­szenteléséből alakult ki a ház­szentelés hagyománya is. Vízkereszt a karácsonyi ün­nepkör zárónapja, a „karácso­nyi tizenketted” és a farsangi időszak első napja. Magyar szokás szerint ezen a napon bontják le a karácsonyfát. Megkezdődnek a farsangi mulatságok, amelyeknek a nagyböjt kezdete, azaz ham­vazószerda vet véget. A keleti egyház ezen a na­pon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldi­zsár néven emlegetett napke­leti királyok az utasok, útonjárók, vendégfogadósok védőszentjei voltak. Van olyan ország, ahol nem de­cemberben, hanem ma kap­ják meg a gyerekek a kará­csonyi ajándékokat, így Olaszországban, Portugáliá­ban vagy Spanyolországban. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondo­latot később a római egyház is átvette és hozzácsatolták a Jé­zus első csodájáról, a víz bor­rá változtatásáról a kánai me­nyegzőn való megemlékezést A három evangéliumi ese­ményjézus istenségének első megnyilvánulásai. A születés csodája vagy a kánai menyeg­zőé e tekintetben nem szorul­nak külön magyarázatra. Jé­zus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánít­ják ki Jézus istenségét keresz­tény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, amely azt mondta: „Ez az én szeretett Fiam, aki­ben kedvem telik.” Szigeti András. (Folytatás az 1. oldalról.) Nógrád megye. Vízkereszt után megkezdődik a karácsonyfák tö­meges szétszedése, és kidobása. Ezek sorsa azonban igen eltérő­en alakulhat attól függően, hogy a tulajdonos éppen milyen tele­pülésen él. A városokban többfé­le módszerrel is találkozhatunk: az előre gondolkodó ember álta­lában cserepes növényt vásárol, amit aztán a díszek leszedése után elkezd visszaszoktatni a kinti időjáráshoz, majd idővel ki­ülteti a szabadba vagy visszaviszi a kereskedéshez, ahol vásárolta. A környezettudatosok közül sokan keresnek egy erdős terü­letet közel a városhoz és kiviszik oda a fát. Ezzel azonban az a probléma, hogy bár zöld hulla­dékról van szó, a törvény értel­mében mégis ugyanúgy környe­zetszennyezést követ el, aki így tesz, mintha építési hulladékot rakott volna le. Sajnos, a nagyvá­rosokban élnek lustább embe­rek is, akik nem foglalkoznak a helyi rendeletekkel, illetékes jogszabályokkal, s csak megfog­ják a lecsupaszított fát és kidob­ják az ablakon. Szerencsére a la­kosok legnagyobb százaléka he­lyesen cselekszik a fenyőfa ki­dobásakor, s azt a kijelölt helyek­re, konténerek, tárolók mellé helyezik ki. A családi házas öve­zetekben egy másik opció is fennáll, ugyanis általában a há­zakban fával fűtenek, így ott szimplán csak eltüzelik az egy­kori ünnepi díszt. A faluhelyen vásárolt fák sorsa is általában az, hogy eltüzelik őket és a karácsonyfa hamuját szétszórják a kertben vagy a ve­teményesben, a jövőbeli jobb ter­més érdekében. Vagy a hagyo­mányőrző családoknál megtart­ják őket húsvétig, s az ünnep al­kalmából felöltöztetik tojásfának. A témához kapcsolódóan utá­na jártunk annak, hogy szőkébb pátriánk városaiban milyen sor­sa lesz a kidobott díszeknek, illet­ve hova lehet szabályosan kihe­lyezni a lecsupaszított fenyőket. Salgótarjánban a tapasztalatok szerint Vízkereszt után kezdődik meg a fenyőfák tömeges kihelye­zése, ezért a gyűjtés időpontját is ehhez igazították az illetékesek, s január 7-én, csütörtökön kezdik meg az összegyűjtést. Bár az elő­ző években még márciusban is találkoztak egy-egy kidobott, er­kélyről leejtett karácsonyfával, a kiszolgált díszék 9-0-95 százalé­kának összeszedését január 20-ig tervezik elvégezni. A szóban for­gó időszakban heti egy-két alka­lommal, külön járművel történik a begyűjtés. Az ezt követően szór­ványosan előforduló fenyőfák gyűjtése pedig a többi hulladék­kal együtt történik majd. A városgazdálkodás szakembe­rei arra kérik a lakosságot, hogy a fenyőfákat a kommunális hulla­dék gyűjtésére szolgáló edények mellé, rendezett módon tegyék ki, s ne szennyezzék a parkok, er­dős részek tisztaságát! Az össze­gyűjtött fákat a deponálást és da­rálást követően a Salgótarján Fog­lalkoztatási Nonprofit Kft. fűtő­anyagként fogja hasznosítja a te­lephelyének fűtésére. Az előző éves tapasztalatok alapján a cég hozzávetőleg 8-10 tonna fenyő­hulladékot használhat majd fel. Pásztón az eddigiektől elté­rően már nem a városgazdál­kodás, hanem a salgótarjáni székhelyű VGÜ Nonprofit Kft. végzi el a kihelyezett fák össze­gyűjtését. A városlakók a hul­ladékgyűjtő konténerek mellé tehetik ki a kiszolgált lakásdí­szeket, s innen külön járművel történik majd a begyűjtés. A fákat ezt követően deponálják és ledarálják, majd a tervek szerint a városi intézmények faaprítékos kazánjaiban fogják elégetni a zúzalékot. A követke­ző hetekben az előzetes becslé­sek alapján mintegy ezer da­rab fából készülhet zúzalék. Szécsényben az előző éves ta­pasztalatok szerint többféle mó­don lehet megszabadulni a ki­szolgált fenyőfáktól: a lakosok leadhatják a fákat az önkor­mányzat telephelyén a nyitva tartási időben, továbbá elhe­lyezhetik a konténerek mellé is, ahonnan a városüzemeltetés munkatársai összeszedik azo­kat. A begyűjtött mintegy 500- 1000 díszt ezt követően depo­nálják és aprítékot készítenek belőle, amelyet aztán felhasz­nálnak az önkormányzat által működtetett épületek fűtésére. A település elhelyezkedéséből adódóan a családi házas öveze­tekben a legegyszerűbb megol­dást választják: elégetik otthon az egykori szobadíszt. Balassagyarmaton a kará­csonyfák begyűjtését a jövő hé­ten kezdik meg külön gépjármű­vekkel a városgondnokság mun­katársai. A lakosok a lakótele­pen a szemétgyűjtő konténerek mellé, a családi házas övezetben az épületek elé, illetve az összes szelektív hulladékgyűjtők mel­lé helyezhetik ki. Az összegyűj­tést követően pedig a telephe­lyen ledarálják a fákat, majd az aprítékot fedőrétegként haszno­sítják újjá, amit kihelyeznek a városi cserjék és sövények alá. Mivel a tendencia azt mutatja, hogy évről-évre kevesebben vá­sárolnak élőfenyőt, idén mintegy hetven köbméternyi karácsony­fával számolnak a szakemberek. A témához kapcsolódó bátonyterenyei és rétsági infor­mációkkal - mivel ezekkel kap­csolatos kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ - terveink szerint későbbi lapszámunkban foglalkozunk. Elsősorban tüzelő lesz a kidobott karácsonyfákból

Next

/
Oldalképek
Tartalom