Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-28 / 22. szám

Bukarest határidőt kért Brüsszeltől a jelentések zárására Bukarest határidőt kér az Európai Bizottságtól, állapítsa meg, meddig fogja figyelemmel kísér­ni a román igazságszol­gáltatást, és mikor zárja le az éves országjelen­tések készítésének gya­korlatát - derült ki szer­dán a román kormány közleményéből. Bukarest. A bukaresti kabi­net üdvözölte az uniós végre­hajtó szerv által szerdán köz­zétett, Romániára vonatkozó éves jelentés következtetése­it. Ebben összegezték a ro­mán igazságszolgáltatásban, kiemelten a korrupcióellenes harcban tapasztalt előrelépé­seket és hiányosságokat. A bukaresti kormány sze­rint a dokumentum megerő­sítette, hogy Románia fejlő­dött, és úgy ítélte meg, hogy ez már a harmadik kedvező értékelés, amely igazolja, hogy a korrupcióellenes harc és az igazságügy területén végrehajtott román reformok tartósak és fenntarthatóak. Az előrelépések világosabb elismerését jelentené - olvas­ható a közleményben -, ha a dokumentumban szerepelne az is, meddig kísérik még fi­gyelemmel a romániai igaz­ságszolgáltatási reformokat. A kedvező következtetések miatt a román kormány úgy véli, megteremtődtek az el­lenőrzési és együttműködési mechanizmus (MCV) lezárá­sának feltételei, és a célok teljesítését Románia saját ha­táskörben követhetné nyo­mon az országos korrupcióel­lenes stratégia keretében. A brüsszeli jelentést Klaus Iohannis elnök is üdvözölte. Szerinte országa közelebb került a Brüsszel által megfo­galmazott célokhoz, és visz- szafordíthatatlanul elkötele­zett marad a jogállamiság megerősítése és az igazság­szolgáltatás függetlensége mellett. EU-csatlakozásakor hatá­rozta el, hogy figyelemmel kíséri igazságszolgáltatási rendszerét, ugyanis az EU úgy vélte, hogy Romániában még igen elterjedt a korrup­ció. A bukaresti hatóságok arra számítottak, hogy öt évig tart a monitorizálás, de ez a határidő eltelt, és Brüsz- szel csak annyit közölt, hogy addig alkalmazzák az ellen­őrzési és együttműködési mechanizmust, amíg Romá­nia nem teljesíti a vállalt cé­lokat. Az európai értékek megőrzését sürgették magyar képviselők Az illegális bevándorlás okozta tár­sadalmi feszültségekről, a nemzet­közi terrorizmus elleni küzdelem­ről, a vallások közötti párbeszéd szükségességéről és az európai ér­tékek védelméről beszéltek magyar országgyűlési képviselők az Euró­pa Tanács Parlamenti Közgyűlése öt napos ülésének harmadik, szer­dai napján Strasbourgban. Briisszet/Strasbourg. Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­ke hangsúlyozta, hogy a november 13-i, 130 ember halálával járó párizsi terrortámadások­kal új időszámítás kezdődött Európában.- A következő időszakot a terrorizmus el­leni tudatos fellépésnek kell jellemeznie - vélekedett. A terrorizmus és a radikális eszmék egy­re erősödő terjedése olyan komoly problé­mákkal jár együtt, mint fegyveres konfliktu­sok vagy az Európát egyre inkább nehézsé­gek elé állító migrációs válság - tette hozzá. Kiemelte, hogy különbséget kell tenni a vallás és a vallással való politikai célú vissza­élés között. A keresztény világ és az muzul­mán országok jövője szempontjából is elen­gedhetetlen, hogy az iszlám belső széttöre­dezettsége megszűnjön, mivel csak egy mér­téktartó és demokratikus iszlám lehet a bé­kés 21. század kulcsa - fogalmazott. Ennek érdekében vallások közötti párbeszédet kell folytatni, amelynek része az, hogy tisztában legyünk saját európai, keresztény értéke­inkkel - húzta alá Németh Zsolt. Harangozó Gábor (MSZP) hozzászólásában kijelentette, hogy a 20. század negatív tapasz­talatai alapján megalkotott szabadságjogok és a demokratikus értékek betartása óvhatja meg Európát olyan autokrata vezetőktől, akik az idegengyűlöletre és a kirekesztésre építe­nek. Ezek az ideológiák megroppanják a tár­sadalmat és a terroristák szerint elképzelt" győzelemhez vezethetnek. A képviselő szerint a terrorizmus elleni küzdelem sikere érdekében az alapvető sza­badságjogok korlátozása nem oldja meg az Európa előtt tornyosuló problémát, hanem épp ellenkezőleg: a szabadság, a jogállami­ság és a liberális demokrácia védelme a ter­rorizmus feletti győzelem előfeltétele. Hollik István (KDNP) arra hívta fel a figyel­met, hogy az európaiak mindennapi életét érin­tő, váratlanul erős migrációs nyomás komoly társadalmi feszültséget okoz számos tagország­ban, mivel az elmúlt évben milliónyian léptek illegálisan és ellenőrizetlenül az unió területé­re. Emellett a jobb élet reményében útra kelő menedékkérők ezreinek halálával is szembe kellett néznie Európának - fogalmazott. Különbséget kell tenni a háború sújtotta te­rületekről érkező menedékkérők és a gazda­sági bevándorlók között - hangsúlyozta. Az emberélet védelme kötelesség, ugyanakkor a jólét nem alapvető emberi jog - tette hozzá. A külső határok védelmével kapcsolatban Hollik István bíztatónak nevezte az unió és Törökország között létrejött egyezményt, amely szavatolja a szíriai menekültek bizton­ságát. Pozitív kezdeményezésnek nevezte azt a javaslatot is, amely szerint megerősítenék a görög-macedón határszakasz védelmét. MWV • Magyar művészeti Akadémia FELHÍVÁS a Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagságára való jelentkezésre A Magyar Művészeti Akadémia közgyűlésének kezdeményezésére 2014. március 1-jétől módosult a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény: a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagi személyi köre a nem akadémikus köztestületi tagság bevezetésével - jogi értelemben - jelentősen kiszélesedett. A Magyar Művészeti Akadémia nem akadémikus köztestületi tagságára jelentkezve felvételét kérheti, aki DLA fokozattal vagy a köztestület alapszabályának 2. mellékletében meghatározott hazai művészeti szakmai elismeréssel - az alapszabály melléklete az mma.hu honlapon elérhető - vagy külföldi szakmai elismeréssel rendelkezik. A köztestület 2016. január 4. napjától ismételten biztosítja a nem akadémikus köztestületi tagságra felvételi kérelem benyújtását; a benyújtáshoz szükséges formanyoiptatvány a köztestület hon­lapjáról (mma.hu) letölthető. A felvételi kérelmet - kizárólag postai úton, tértivevényes küldeményként, 2016. február 5-ig történő postára adás mellett - a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának címére (1368 Budapest, Pf. 242) kell beküldeni. mma.hu Eichmann kegyelmi kérvénye Az izraeli elnöki hivatalban rábukkan­tak és szerdán bemutatták a nyilvános­ságnak Adolf Eichmann, a harmadik bi­rodalom hóhérjának nevezett náci veze­tő kézzel írt kegyelmi kérvényét, ame­lyet két nappal az előtt írt, hogy 1962 májusában jeruzsálemi tárgyalása nyo­mán felakasztották. Jichák Ben Cví akkori államfőnek írt levelében Eichmann a második világháborúban több mint hatmillió zsidó megöléséért felelős ve­zetők „puszta eszközének” nevezte magát.- Nem egy felelős vezető voltam, és mint ilyen, nem érzem bűnösnek magam - írta Eichmann, aki azt kérte Ben Cví államfőtől, hogy „éljen ke­gyelemi jogával, és rendelje el, hogy ne hajtsák végre a halálos ítéletet”. A levelet két nappal 1962. május 31-i felakasztá­sa előtt írta golyóstollal. A dokumentum szerdai közzététele egybeesik a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjával. Reuven Rivlin izraeli ál­lamfő szóvivője elmondta, hogy bár a kegyelmi kér­vény köztudott volt Eichmann jeruzsálemi tárgya­lása óta, csak a mirtap találtak rá az elnöki hivatal archívumának digitalizálása során. Rivlin az emlék­nap szerdai ünnepségén közölte, azt szeretné, hogy a dokumentumot a Jad Vasem holokauszt emlék­központban állítanák ki. Adolf Eichmann a zsidókérdés „végső megol­dásának" felelőse volt, 1942-től ő is szervezte és irányította a megszállt országokban élő zsidók koncentrációs táborokba hurcolását. Jelentős ré­sze volt a magyar zsidók elhurcolásában is. Őt ne­vezték a harmadik birodálom fő hóhérjának. AII. világháború után Argentínába szökött. Lakóhely­ét az izraeli titkosszolgálat, a Moszad nyomozta ki: Buenos Aires egyik külvárosában élt Ricardo Klement álnéven. A Moszad emberei több héten át figyelték, követték. 1960-ban a Moszad egyik kommandója elrabolta és Izraelbe szállította őt, ahol halálra ítélték, majd kivégezték. Hamvait a tengerbe szórták. Ő az egyedüli személy, akit Izrael Állam 1948- as megalakulása óta kivégeztek az országban. Robotkiállítás Japánban Tokió. Hirosze Szudzu ja- § pán színésznő és Pepper, a ja- | pán Softbank távközlési kon- 1 szem humanoid robot]' a a cég | Pepper World 2016 nevű kiál- | lításán Tokióban 2016. január | 27-én. A kiállításon a robot § különböző felhasználási terü­leteit mutatják be, úgymint egészségügy, oktatás vagy háztartás. Pepper a világ első olyan robotja, amely képes az emberek érzelmi reakcióinak és a testbeszéd olvasására. Az elsajátított információkat a robot feltölti egy felhő alapú tárhelyre, ahol a többi robot elsajátíthatja azokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom