Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-25 / 19. szám

Kábítószerrel üzleteltek NMH-informáciÓ. Három fér­fit hallgattak ki gyanúsított­ként a pásztói rendőrök. Két, 22 éves férfit igazoltat­tak a rendőrök a napokban Csécsén. A pásztói lakos pénz­tárcájából 0,7 gramm, míg a csécsei fiatalember ruhájából 10,4 gramm, zöldes-barnás színű növényi anyagmarad­vány került elő, amelyet a ha­tóság tagjai lefoglaltak. Az el­végzett gyorsteszt alapján a növényi törmelék kábítószer­nek minősülő Cannabis ható­anyagot tartalmaz. A nyomozás adatai alapján a pásztói férfi a tőle lefoglalt anyagot a csécsei gyanúsítot­tól vásárolta, akinek azt egy 25 esztendős kartali férfi adta el. A nyomozók a széleskörű adatgyűjtés alapján utóbbit is beazonosították, s a munka­helyén és az otthonában meg­tartott házkutatásokon továb­bi kábítószergyanús anyago­kat találtak és foglaltak le. A rendőrök mindhármu­kat előállították a pásztói ka­pitányságra. A nyomozók szakértők bevonásával foly­tatják az eljárást - tájékoztat­ta lapunkat Noskó Zsolt, a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság sajtóreferense.. Hátulról ment neki... Oltalom. Személyi sérülés­sel járó közúti közlekedési baleset történt még szomba­ton, Orhalom közelében. Egy személygépkocsi Balassa­gyarmat irányából Őrhalom felé tartott a huszonkettes fő­úton, amikor hátulról neki­ütközött egy autónak, amely vele azonos irányba haladt. A baleset során egy ember sérült meg. Összetörték a zsákmányt Ludányhalászi. Egy 26 és egy 21 éves nógrádszakáli la­kost gyanúsít a rendőrség egy közelmúltbeli, ludány­halászi betörés ügyében. A két férfi - az ott lakók távol­létét kihasználva - lefeszítet­te a családi ház ajtaját. Az in­gatlanból egy erősítőt, egy ke­verőpultot, valamint egy nyo­mógombos telefont tulajdoní­tottak el. A zsákmányt az egyikük lakóhelyére vitték, majd összetörték. A Szé- csényi Rendőrkapitányság nyomozói mindkettőjüket előállították, és lopás megala­pozott gyanúja miatt gyanú­sítottként hallgatták ki. Börtönbe szállították Mátramindszent a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának nyomo­zói a napokban, Mátramind- szenten fogták el azt a 2 5 éves helyi lakost, aki ellen a Balas­sagyarmati Törvényszék bün­tetés-végrehajtási csoportja el­fogató parancsot bocsátott ki. A férfi nem vonult be a vele szemben - lopás bűncselek­mények elkövetése miatt ki­szabott - jogerős szabadság- vesztés büntetésének letölté­sére kijelölt intézetbe. A rend­őrök a Balassagyarmati Fegy- ház és Börtönbe szállították őt. Hegedűs H. (Folytatás az 1. oldalról.) iyassagyartliat A kora délutá­ni koszorúzást követően a Ma­dách Imre Városi Könyvtár emeleti galériájában a Horváth Endre pénzjegytervező grafi­kus nevét viselő városi képző- művészeti elismerés új birtoko­sa, Sáros Miklós kiállítása nyílt meg. Az alkotó munkásságát és tárlatát előbb Csach Gábor mű­vészettörténész, később, a köz­ponti díjátadó keretében pedig CsemniczkyZoltán szobrászmű­vész méltatta. Csach Gábor egy Nietzsche- idézettel indította beszédét, mondván minden műalkotás sokkal többet ér annál, mintsem beszéljünk róla. Persze ezután rövid elemzésbe kezdett: kifej­tette, Sáros Miklós nem skatu­lyázható be semmilyen stílus- irányzat képviselői közé, hiszen egyaránt otthonosan mozog többféle alkotói megnyilvánulási formában, legyen szó a festészet­ről, a performanszokról, vagy éppen a rövidfilmkészítésről. Az a fajta ember, aki az egész életet teszi magáévá, és akkor sem esett kétségbe, amikor hirtelen­váratlanul kellett a kiállítás anya­gát villámgyors tempóban össze­válogatni. Esztétikai érzékvilágá­ban tökéletes összhangban van a rózsaszín párduc, á szügyi szülő­ház baromfiudvarának háziálla­tai, Mehemed tehenei, a „szent tangabjugyi", vagy éppen a meg­hökkentően ható önarcképei. Vé­gül hozzátette, a művekből laza­ság, kedvesség és játékosság árad. Csemniczky Zoltán a díjátadás előtt - az elismerést Medvácz La­jos polgármester nyújtotta át a művésznek - széniélyes emléke­ket idézett Sáros Miklósról: a pá­lyakezdését nyomon kísérhette, hiszen általános - és középisko­lásként az ő képzőművészeti mű­helyében ismerkedett meg az el­ső fogásokkal, onnan indult útjá­ra, hogy aztán az elmúlt húsz év­ben számtalan helyen, az ország több részén, Baranyában, Bács- Kiskunban, s most újra a szülő­városában láthassa a közönség „Keklós” alkotásait. A központi Madách-ünnepsé- gen, a Mikszáth Kálmán Művelő­dési Központ nagytermében elő­ször Skuczi Nándor, Nógrád Me­gye Közgyűlésének elnöke szólt a hallgatósághoz. Madách Imre éle­tének főbb mozzanatait említve felidézte a felmenőket, így Rimay Jánost, az édesanya, Majthényi Anna szigorú természetét, és befo­lyását, a reformkor szellemi-politi­kai életébe való aktív bekapcsoló­dást, illetve Az ember tragédiája megszületésének folyamatát, kü­lön kiemelve Arany János elisme­rő szavait: „hatalmas gondolatok­kal teljes Petőfi óta a legnagyobb tehetség”. Érdekes összehasonlí­tást tett az elnök azzal, hogy Ma­dách leghíresebb művében köny- nyedén szalad át a világtörténe­Erdélybe került az egyik Madách-díj lem legfontosabb helyszínein, egész Európán, miközben számá­ra a valódi megtett utat az Alszó- sztregova-Balassagyarmat-Vác- Pest közötti távolság jelentette. Kiemelte továbbá mindazokat a filozófiai fejtegetéseket és felis­meréseket, amelyekkel nem csu­pán lépést tartott a világgal, ha­nem messze túlmutatott korán. Nála az volt a fontos, és a Tragé­dia kisugárzása is ezt erősíti, hogy Ádpi, a főszereplő méltó legyen az életre, és ne Lucifer legyen leg­főbb szövetségese, hanem az Úr. Végül némi pátosszal élve Ma­dách közbenjárását kérte a ke­resztény Európa megmentésére. A Madách-díjasok közül első­ként György Attila erdélyi, Csík­szeredái író, a Székelyföld kultu­rális folyóirat alapítója és szer­kesztője „laudációját” mondotta el Bayer Zsolt, szintén Madách- díjas író, publicista, aki végig személyes élményeket vegyített mondataiba. A zeteváraljai Daru kocsmában folytatott kedélyes tereferéjük közben kihallgatták Molnár Péter szobrászművész átveszi elismerését Skuczi Nándortól a helyi atyafiak beszélgetését, amint arról diskuráltak, hogy járt-e ember a Holdon, vagy sem, s végül arra a következtetésre ju­tottak éles székely észjárással: mert még innen, a Hargitáról, így „zsódérosan” csak-csak, de onnan, Amerikából? Később tréfásan azt fejtegette a méltató barát, miért is van any- nyi baja az író cimborájával: ki­derült, elsősorban kiemelkedő innen-onnan csipegetve szedték fel, és bármilyen asszonyi formá­ban benne lakozhatnak. Harma­dikként pedig a Hajós kikötőben című György-művet emelte ki a méltató, ami azért - megint csak tréfásan - nagy bűn, mert ho­gyan is lehetne Krúdy Gyulával „pertuban” egy csángó gyerek, a világnak végéről, ahonnan vi­szont minden látszik. Molnár Péter Somoskőújfalui származású, salgótarjáni szob­rászművészt, a Váczi Gyula Alap­fokú Művészetoktatási Intéz­mény tanárát Murányi Sándor nyugalmazott címzetes igazgató nemes egyszerűséggel csak „Kő-. törő” becenevén emlegette, hang­súlyozva, harminc esztendős ba­rátságuk erre feljogosítja. A pá­lyaív bemutatásában a Somoskő­újfalui focipályától, az agyaggal való első ismerkedéseken, Földi Péter útmutatásain keresztül el­jutott a képzőművészeti főiskolá­ig, ahol Kő Pál volt a mestere, egyben bizalmasa is. Molnár Pé­ter munkásságával kapcsolatban kiemelte, elsősorban köztéri al­kotásairól ismerik őt itt a megyé­ben és Nógrádon túl, sőt, még a messzi Svédországban is, ahova egy felkérés' nyomán jutott el, s készíti a Köpefiyes madonnát. Témái között egyaránt megtalál­ható a szakrális, vallási motivá­ció és a polgári értékek ábrázolá­Egy kép a Sáros-művek közül - nem a fotóról hiányoznak részletek, ilyen a teljes festmény műveire irigykedik, amit neki, azaz Bayer Zsoltnak kellett volna megírnia. A Harcosok könyvét, amelynek legnagyobb tanulsága, hogy ha minden ember lelkében ott él a vágy a hősiesség iránt, akkor a nemzetekben is ott kell annak lennie. A Boszorkányok természetéről című könyvet, amiben a boszorkányok leggya­koribb típusának képviselői a legalantasabbak, mert hatalmu­kat nem örökölték, és semmilyen égi, vagy pokoli származással nem bírnak, minden tudásukat sa. Ő készítette többek között a felsőpetényi Mindszenty- emléktáblát, Horpácson Mik­száth Kálmán ülő szobrát, Bujá­kon Glatz Oszkár, Salgótarján­ban pedig Förster Kálmán és Dornyay Béla portréját A Madách-ünnepséget kísérő kulturális műsorban fellépett Keresztes Nagy Árpád lantos- énekmondó, Ladányi Ferenc népzenész, Simon Katalin nép­dalénekes, Mohai Gábor előadó- művész és a nagyoroszi Bör­zsöny Néptáncegyüttjes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom