Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-22 / 17. szám

2016. JANUAR 22., PENTEK A második kalapban FÉRFI KOSÁRLABDA EB. A második kalapba került a ma­gyar válogatott a 2017-es fér­fi kosárlabda Európa-bajnok- ság selejtezőcsoportjainak pénteki sorsolása előtt. Az európai szövetség (FI­BA Europe) honlapja szerint Stojan Ivkovic szövetségi ka­pitány. együttese - amely épphogy lemaradt a tavalyi Eb-ről - Észtország, Hollan­dia, Ukrajna, Bosznia-Herce­govina, Izland és Montenegró „mellől” várhatja, hogy mely csapatokkal kell megküzde­nie augusztus 31. és szeptem­ber 17. között. A kvalifikációban résztve­vő 27 csapatból 11 juthat ki a 24 válogatottat felvonultató Eb-re, amelynek Finnország, Izrael, Románia és Törökor­szág ad otthont. Az együttese­ket hat négyes és egy hármas csoportba sorsolják ki, az el­ső helyezetteken kívül a négy legjobb csoportmásodik jut ki a kontinenstornára. A négy rendező ország mellett már biztos Eb-résztvevő a címvédő Spanyolország, a legutóbb döntős Litvánia, va­lamint a júliusi olimpiai kva­lifikációs selejtezőtornán sze­replő Franciaország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Csehország, Lettország és Horvátország. 1. kalap: Lengyelország, Szlovénia, Belgium, Grúzia, Oroszország, Németország, Macedónia. 2. kalap: Magyar- ország, Észtország, Hollandia, Ukrajna, Bosznia-Hercegovi­na, Izland, Montenegró. 3. ka­lap: Ausztria, Svédország, Fehéroroszország, Svájc, Bul­gária, Nagy-Britannia, Szlová­kia. 4. kalap: Portugália, Dá­nia, Luxemburg, Ciprus, Al­bánia, Koszovó. Kleinheisler aláírt labdarúgás. A szerdai or­vosi vizsgálat után Klein­heisler László aláírta 2019-ig szóló szerződését a német labdarúgó-bajnokság élvo­nalában szereplő Werder Bremenhez. A megállapodásról az alá­írást követően Thomas Eichin, a Bundesligában 16. helyen ál­ló brémaiak menedzsere szá­molt be, hozzátéve, hogy „nagy lehetőségeket látnak a fiatal válogatott játékosban”. Kleinheisler a múlt héten a törökországi edzőtáborban csatlakozott a csapathoz és az azeri Inter Baku ellen egy ba­rátságos mérkőzésen is pá­lyára léphetett. A Bild című német napilap értesülései szerint a 21 éves középpályá­sért 300 ezer eurót fizetett a brémai egyesület. Az Ml aktuális csatorna információi szerint viszont Kleinheisler 500 ezer euróért váltott klubot. Az Ml aktuális csatorna kérdésére a fehér­vári klub tulajdonosa, Ga- rancsi István azt mondta, a szerződés titkos, így a tartal­máról nem beszélhet. A válogatottban a norvé­gok elleni Európa-bajnoki pótselejtezős párharc első mérkőzésén mutatkozott be és rögtön győztes gólt szer­zett. A fiatal játékosra az őszi idényben nem számított a Vi­deoton FC - mert nem volt hajlandó meghosszabbítani a lejáró szerződését ezért egyetlen bajnoki találkozón sem lépett pályára. Pont nélkül a középdöntőben viszont az elkepzeleseit a pályán, es va­lószínűleg több idő kell, hogy megért­sék a játékosok, mire gondol, mit sze­retne látni. Hozzátette: az oroszok és a dánok elleni vereség is egyértelműen az ő felelősége.- Ennyi lehetőséget nem lehet adni az ellentámadásokra a riválisainknak, ez nagyon sok. Nagyon fáj, hogy ellen­állásra sem voltunk képesek, a dánok- f nak nagyon egyszerű dolguk volt, hat­van percen keresztül egyértelmű­en jobbak voltak nálunk - véle­kedett a szövetségi kapitány. Bánhidi Bence (k) és a dán Henrik Toft Hansen (b) Ezúttal is ők számítottak esélyesebb­nek, és ennek már az elején tanúbizony­ságát adták: a 8. percben már ó- 1-re ve­zettek. Ehhez kellett több kimaradt ma­gyar lövés, kapufák és elrontott hétmé­teres is. A 12. percben, 9-3-nál kért időt Dujshebaev. Ennek ellenére a folytatás­ban sem javult a játék, és a szünet előtt már csaknem kétszámjegyű lett a kü lönbség (17-8). A második játékrészben - amikor a dán sztárok egy része már pihent - va­lamelyest sikerült faragni a hátrányból, de így is sok volt a hiba, és újabb bünte­tő maradt ki. Pontszerzésre azonban így sem volt esély, a hajrában már volt 29-19 is az állás, és a végén sikerült ki­csit közelebb férkőzni a riválishoz. Dujshebaev a lefújás után úgy nyilat­kozott az M4 Sportnak, hogy nem látta Eredmények (az Eb honlapjáról). 3. forduló. D csoport (Gdansk): Dánia-Ma- gyarország 30-22 (18-10). Gl: M. Hansen 9, M. Christiansen 5, Mensah 3, Mortensen 3, Nöddesbo 3, Toft Hansen 3, Svan 2, Nielsen 1, Eggert 1, ill. Hornyák 5, Faluvé­gi 3, Ancsin 2, Bánhidi 2, Bodó 2, Nagy K. 2, Gazdag 1, Iváncsik 1, Jamai 1, Nagy L. 1, Pásztor 1, Schuch 1, Oroszország-Monte­negró 28-21 (14-9). A csoport végeredmé­nye: 1. Dánia 6 pont, 2. Oroszország 4, 3. Magyarország 2,4. Montenegró 0. C csoport (Wroclaw): Spanyolország- Svédország 24-22 (12-10), Németor- szág-Szlovénia 25-21 (12-10). A csoport végeredménye: 1. Spanyolország 5 pont, 2. Németország 4, 3. Svédország 2, 4. Szlovénia 1. A középdöntős csoportok állása. 1. cső port (Krakkó): 1. Lengyelország 4 pont (55-48), 2. Norvégia 4 (63-58), 3. Horvát­ország 2 (58-55), 4. Franciaország 2 (55-54), 5. Fehéroroszország 0 (48-56), 6. Macedónia 0 (46-54). 2. csoport (Wroclaw): 1. Dánia 4 pont (61-47), 2. Spanyolország 4 (56-51), 3. Németország 2 (56-58), 4. Oroszország 2 (52-57), 5. Svédország 0 (48-51), 6. Magyarország 0 (48-57). A wroclawi csoport programja. Péntek (kezdési időpontok: 18.15 és 20.30): Svéd- ország-Oroszország, Németország-Ma- gyarország. Vasárnap (kezdési időpontok: 18.15 és 20.30): Spanyolország-Dánia, Né- metország-Oroszország. Kedd (kezdési idő pontok: 18.15 és 20.30): Svédország-Dá- nia, Spanyolország-Magyarország. Szerda (kezdési időpontok: ló.OO, 18.15 és 20.30): Spanyolország-Oroszország, Németor- szág-Dánia, Svédország- Magyarország. férfi kézilabda EB. A magyar váloga­tott 30-22-re kikapott az előző kontinens- viadalon ezüstérmes dán csapattól a len­gyelországi olimpiai kvalifikációs férfi ké­zilabda Európa-bajnokságon, így nem visz magával pontot a középdöntőbe. Talant Dujshebaev szövetségi kapitány együttese két napja alulmaradt az oro­szokkal szemben is, ezért nulla ponttal kezd majd pénteken. Az Eb-n nagy a tét: a győztes - francia siker esetén az ezüstérmes - utazhat a riói olimpiára, illetve a világbajnok fran­ciákon és az olimpiai selejtezőre már ki­jutott csapatokon (Lengyelország, Spa­nyolország, Dánia, Horvátország, Német­ország, Szlovénia) kívül a két legjobb együttes szerepelhet ötkarikás selejtezőn. Lengyelországban a magyar mellett még az orosz, a macedón, a fehérorosz, a norvég és a svéd válogatott küzd olimpiai selejte­zés tornára még kiadó két helyért Az A cso­portból a szerbek, a B-ből az izlandiak, a D- ből pedig a montenegróiak reménye már el­szállt azzal, hogy nem jutottak tovább, ve­lük már nem kell számolni. Az érintettek közül a norvég 4, az orosz 2, a magyar, a svéd, a macedón és a fehérorosz 0-0 pont­tal kezdi a középdöntőt. A magyarok a kö­zépdöntőben a német, a spanyol és a svéd válogatottal találkoznak majd Wroclawban. A magyarok legutóbb 2007. január 20- án - azaz napra pontosan kilenc éve - tudták legyőzni a dánokat, akkor a né­metországi vb kiéli összecsapásán 30-29-es végeredmény született. Azóta a északiak a 2012-es londoni olimpián (27-25), a 2013-as spanyolországi vb-n (28-26) és a 2014-es dániai Eb-n (28-24) is jobbnak bizonyultak. Száztíz éve született Sebes Gusztáv labdarúgás. Száztíz éve, 1906. január 22-én szüle­tett Sebes Gusztáv, az Aranycsapat szövetségi kapitá­nya, akinek nevéhez fűződik a magyar labdarúgás leg­dicsőségesebb korszaka. Scharenpeck Gusztáv néven látta meg a napvilágot egy budapesti munkáscsaládban. A Ferencváros egyik bérka­szárnyájában nőtt fel, az elemi második osztályában Jó­zsef Attila osztálytársa volt, gyerekkorát a Haller téri grun- don töltötte. Tizenkét évesen a szombathelyi Haladásban kezdett futballozni, majd 1921-től 1924-ig a Vasas labdarúgója volt. 1925-ben Franciaországba ment dolgozni, ahol kis csapatoknál szerepelt a Francia Munkás Sportszövetség bajnokságában, 1926/27-ben a Re­nault gyár csapatát erősítette. 1927- ben, hazatérése után a Hungária FC-hez (az MTK-hoz) igazolt, a csa­pat intézőjének javaslatára ekkor magyarosította nevét Sebesre. Klub­jával három bajnoki aranyérmet nyert (1929, 1936, 1937). Megbíz­ható jobbfedezet volt, a fedezetsor mindhárom helyén és az összekötő posztján is játszott. Leginkább az ellenfél csatárainak semlegesítésé­ben tűnt ki, szigorú, szoros és fárad­hatatlan emberfogásával. Egyszer, 1936-ban szerepelt a válogatottban. Sebes tudatosan készült az edzői pályára. Még játékos pályafutása alatt, 1938-ban letette az edzői vizsgát, 1940- ben a Szentlőrinci AC trénere lett. A második világhábo­rú után, a magyar labdarúgás újjászervezésekor a Ma­gyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Edzői Testületének el­nökévé választották, és szövetségi edzőnek, Gallowich Ti­bor szövetségi kapitány közvetlen segítőjévé nevezték ki. Gyorsan haladt előre a (sport)politikai ranglétrán: 1946-ban a Magyar Kommunista Párt sportosztályán dol­gozott, 1947 és 1950 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának sportosztályát vezette. 1948-1951 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, 1950-1956 között az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese volt. Politikai befolyását a sport és különösen a labdarú­gás érdekében kamatoztatta, olyan dolgokat is elintézett, amikre mások nem lettek volna képesek. 1949-ben nevezték ki szövetségi kapitánnyá, ekkor kezdődött az 1956-ig tartó „Sebes-korszak”, amelyben a magyar válogatott kor­szerű támadójátékával végigverte a világot A nemzeti tizenegy 1950-től négy éven át maradt veretlen nem­zetközileg jegyzett mérkőzésen, 1952- ben olimpiai bajnoki címet, 1953- ban Európa Kupát nyert, ugyanebben az évben az „Évszázad mérkőzésén” 6:3-ra legyőzte Lon­donban a hazai pályán addig veret­len angol válogatottat. A csapat a leg­rosszabbkor kapott ki újra: 1954-ben a vüágbajnokság berni döntőjében 3:2-re alulmaradt az esélytelennek tartott nyugatnémet válogatottal szemben. Magyarországon a veresé­get nemzeti katasztrófaként élték meg, ezután robbant ki a Rákosi-kor­szak első spontán tüntetése Budapesten. Sebes nem mon­dott le, de helyzete megrendült, hiába nyerte továbbra is a mérkőzéseket a válogatott. 1956-ban viszont két döntetlen mellett háromszor is vereséget szenvedtek a magyarok, Se­best július elején felmentették, az októberi forradalom és szabadságharc után az Aranycsapat széthullott. Sebes 1956-ig 69 mérkőzésen irányította a nemzeti ti­zenegyet - nála többször, 117-szer csak Baróti Lajos ült a válogatott kispadján -, ezalatt a megszerezhető pon­tok 83 százalékát gyűjtötte be, ezzel ő az első a szövet­ségi kapitányok eredményességi rangsorában. Sokat kí­sérletezett a válogatott összeállításával, sokszor változ­tatta a játékosok pozícióit, így született meg a hátravont középcsatár posztja is. Az általa alkalmazott 4-2-4-es já­tékstratégiát a brazil válogatott fejlesztette tovább, a het­venes évek elején az Ajax és a holland válogatott a „to­tális futballban” tökéletesítette. 1954-ben alapító tagja volt az Európai Labdarúgó Szö­vetségnek (UEFA), amelyben 1960-ig alelnökként tevé­kenykedett. 1956-tól négy évig volt az Újpesti Dózsa szak- tanácsadója, utána a Budapesti Honvéd szakvezetője, két évvel később a 23 év aluliak válogatottjának edzője. Fá­radhatatlanul kutatta a tehetségeket, a hatvanas években ismét számítottak tapasztalataira. Nyugdíjasként több csapatnál is megfordult, 1970-től az MLSZ elnökségének tagjaként az utánpótlás-bizottságot vezette. Egész életében sportszerűen élt, nem ivott, nem do­hányzott, nem maradt ki az éjszakában. Több kitünte­tésben részesült, 1947-ben a Magyar Köztársasági Ér­demrend ezüst fokozatával, 1951-ben a Magyar Népköz- társasági Sportérdemérem arany fokozatával, 1953-ban a Munka Vörös Zászló érdemrendjével, 1961-ben Mes­teredző címmel ismerték el. 2010-ben a Los Angeles Ti­mes minden idők harmadik legjobb futballedzőjének választotta: - Ő volt a lángész az 1950-es évek rendkí­vüli magyar csapata mögött, amelyik ezüstérmet szer­zett az 1954-es svájci világbajnokságon. A válogatott az ő irányításával 32 egymást követő mérkőzésen veretlen tudott maradni. Sebes a 4-2-4-es felállás alkalmazásának úttörője és a világhírű holland edző, Rinus Michels elő­futára volt - szólt az indoklás. Pályafutásáról két könyvet írt, A magyar labdarúgás (1955) és az Örömök és csalódások (1985) címmel. 1986. január 30-án, nyolcvanévesen hunyt el, legutóbb éppen abban az évben jutott ki a magyar válogatott vb- re. Emlékére az MLSZ Sebes Gusztáv-díjjal jutalmaz­za az év edzőit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom