Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-21 / 16. szám

Több száz migráns rekedt a határon Belgrád/Szkopje. Mintegy 350 migráns rekedt a görög-macedón ha­táron, Idomeninél, miután a határát­kelőhelyet egyelőre ismeretlen okok miatt lezárták - jelentette honlapján egy macedón napilap. A görög Idomeni és a macedón Gyevgyelija közötti átkelőhely a migránsok fő út­vonalán fekszik, ezen a ponton lép­nek be a legtöbben Macedóniába. A szkopjei hatóságok november köze­pe óta csak a háborús övezetből ér­kezőket engedi be az országba, en­nek ellenére az idén már majdnem 36 ezer migránst regisztráltak. A leg­többen, körülbelül 18 ezren, Szíriá­ból érkeztek. A szerb sajtó úgy értesült, hogy nem a határ lezárásáról van szó, ha­nem a macedón hatóságok lassab­ban engedik át a migránsokat, mert Szlovéniában meghibásodás történt a nemzetközi vasútforgalmat bonyo­lító útvonalon, és nem tudják onnan továbbszállítani az embereket. Saj­tóinformációk szerint Szlovénia tá­jékoztatta a balkáni útvonalon fekvő országokat a meghibásodásról, Ma­cedónia pedig ezt követően döntött a korlátozott beléptetésről. Emellett a macedón rendőrség szerdán közölte, ezentúl csak azo­kat engedi be az országba, akik a regisztrációs papírjaikon feltüntet­ték, hogy melyik európai országba akarnak utazni. Földig rombolták a keresztény monostort Az Iszlám Állam (IÁ) nevű dzsihadista szervezet földig rombolta az iraki Moszul kö­zelében található legrégebbi, időszámításunk szerint 595 körül alapított Szent Illés monostort - jelentette szer­dán az AP hírügynökség. Erbíl. Az IÁ eddig már számos ókori műemléket semmisített meg az általa meghódított iraki és Szíri­ái területeken. Az amerikai hírügy­nökség - az alapján, hogy egyházi vezetők és közel-keleti műemlékvé­dők félelmüknek adtak hangot a monostor sorsával kapcsolatban - megbízott egy műholdfelvételek ké­szítésével foglalkozó céget, hogy ha­sonlítson össze új és korábbi fotó­kat. Ezek alapján bebizonyosodott, hogy az IÁ - amely 2014 júniusában foglalta el a második legnagyobb iraki várost, a Bagdadtól 350 kilo­méterre északra lévő Moszult - le­rombolta a város mellett egy dom­bon, 2700 négyzetméteren elterülő, erődszerű monostort. A műholdképelemzők szerint 2014 augusztusa és szeptembere között vitték végbe a barbár tettet. Katonai helikopter száll le a Bacsa Hán egye­tem közelében az északnyugat-pakisztáni Csárszadda városban 2016. január 20-án. A tálib harcosok fellegvárának számító városban lévő egyetemre korábban feltételezett iszlamista szélsőségesek hatoltak be és tüzet nyitottak az ott tanuló hallgatókra és tanárokra Véget ért a biztonsági erők művelete azon az északnyugat-pakisztáni egyetemen, amelyet szerda délelőtt támad­tak meg iszlamista szélsőségesek. A rajta­ütésben legalább 21-en haltak meg - közölte a rendőrség, hozzátéve, hogy a támadókat meg­ölték. Pesavar. A rajtaütést a tálib harcosok fellegvárának számí­tó Haibár-Paktunkva tarto­mány székvárosától, Pesavartól 50 kilométerre északkeletre fekvő Csárszaddában, a Bacsa Hán Egyetem ellen követték el helyi idő szerint fél tíz körül, amikor a diákok és tanárok többsége már a termekben tar­tózkodott. A rajtaütést az egyik helyi tálib szervezet, a Tehrik-e Talibán (TTP) vállalta magára, később azonban a csoport - szó­vivője útján - tagadta, hogy kö­ze lenne a történtekhez. „Négy öngyilkos merény­lőnk támadást hajtott ma vég­re a Bacsa Hán Egyetem el­len” - közölte telefonon az AFP francia hírügynökséggel a tálib lázadók egyik parancs­noka, Umar Manszúr. Mint hozzátette, a rajtaütés a had­sereg által nemrég indított nagyszabású zarb-e-azbi ter­rorellenes művelet megtorlá­sa. A parancsnok újabb táma­dásokat helyezett kilátásba. A TTP hivatalos szóvivője, Muhammad Huraszáni ké­sőbb azonban később tagadta a parancsnok állítását, és mint mondta, felelősségre vonják ennek a támadásnak az elkövetőit az iszlám jog­rend, a saría szerint. „A TTP határozottan elítéli a mai tá­madást, és teljesen elhatáro­lódik az iszlámmal szembe­menő támadástól” - hangsú­lyozta Twitter-üzenetében. Szaíd Vazir helyi rendőr- kapitány elmondta, hogy a fegyveresek ellen indított biztonsági művelet véget ért, és a támadásnak leg­alább 21 halálos áldozata van. Vazir közölte, hogy a terroristák a sűrű ködöt ki­használva tudtak behatolni a kampusz területére, a látó- távolság ugyanis 10 méter­nél is kevesebb volt. Saukat Juszafcai tartományi egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy 25-en vesz­tették életüket, és mintegy 50- en sebesültek meg. A rendőr­ség és az egyetem információi szerint legalább két diák, két biztonsági őr, egy tanár és egy rendőr van a halottak között. A hadsereg azt közölte, hogy négy fegyverest öltek meg. A Bacsa Hán Egyetemnek 3 ezer hallgatója van, szerdán azonban 600 vendég is tar­tózkodott a kampusz terüle­tén egy irodalmi rendezvény miatt, amelyet az egyetem névadója, Hán Abdul Ghaffar Hán népszerű pastu függet­lenségi aktivista halálának évfordulója alkalmából szer­veztek. A pastuk a 193 milli­ós pakisztáni népesség 15 százalékát alkotják. Előnyös a fesztiválok sikere az államnak is Az államnak is előnyös a magyarországi fesztiválok nemzetközi si­kere, jó működésük a turizmus bevételein látszik. A kiemelt feszti­váloknak szánt állami támogatás idei mértékéről hamarosan dön­tés születik. Erről a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turiz­musért felelős helyettes államtitkára beszélt szerdán Budapesten. Lobenwein Norbert és Fülöp Zoltán, a VOLT Fesztivál alapító főszervezői, Ruszinkó Adóm turizmusért felelős helyettes államtitkár és Gerendái Károly, a Sziget Fesztivál főszervező­je (balról jobbra) a Nemzetgazdasági Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2016. ja­nuár 20-án. A két fesztivál díjat nyert a European Festival Awards-on Budapest „A Sziget és a VOLT Fesztivál friss nemzetközi fesztiváldíjai visszaigazol­ják, hogy a rendezvények kínálata, minő­sége évről évre javul, ami hozzájárul a tu­rizmus nemzetközi versenyképességéhez” - mondta sajtótájékoztatón Ruszinkó Ádám. Hozzátette, részletes hatástanulmány fog­nak készíteni arról, mennyire jó üzletet je­lentenek a fesztiválok az államnak. A helyettes államtitkár annak kap­csán beszélt erről, hogy a European Festival Awards múlt heti groningeni gá­láján a VOLT Fesztivál a közepes mére­tű rendezvények versenyében lett a kon­tinens legjobbja, a Sziget pedig a legjobb programkínálat kategóriában győzött. Ruszinkó Ádám kitért arra, hogy a több százezres látogató- és vendégéjszakát von­zó, illetve a szezon hosszabbításában is je­lentős szerepet játszó rendezvényeket, a Szigetet, a VOLT-ot és a Balaton Soundot ta­valy összesen 487,4 millió forintos állami forrással segítették. Határzárás és következményei A migrációs válságra hivat­kozva, az Európai Unió belső határainak lezárása az uniós polgárok szabad mozgásának korlátozásával jár, ami súlyo­san érinti az európai gazda­ságot - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán. Brüsszel. Az unió belső határait 1,7 millió vendégmunkás lépi át napon­ta. Nagy költsége van annak, ha ezeknek az embereknek várakozni­uk kell a határokon - hangsúlyozta a bizottsági elnök. A nagymértékű, az egymillió be­vándorlót is meghaladó migrációs hullámra hivatkozva több európai or­szág is ideiglenes határellenőrzést vezetett be, amely súlyos nehézsége­ket fog jelenteni az uniós belső piac számára, ha ez által megszűnik az egységes piac és a munkaerő szabad áramlása. Juncker az bizottság felmérésére hivatkozva közölte, hogy az olyan in­tézkedések, mint a dániai és a svéd éves szinten 3 milliárd eurós kiesést jelenthetnek az unió gazdaságának. Az uniós bizottság májusáig olyan rendszer kialakításán dolgozik, amely jobban megosztja a felelőssé­get a tagállamok között, könnyítve ezzel a Görögországra és Olaszor­szágra nehezedő nyomást - mondta Jean-Claude Juncker. Csökkent Merkel népszerűsége Németországban tovább csökkent Angela Merkel kan­cellár népszerűsége, és a la­kosság többsége támogatná a határok lezárását a menekül­tek előtt - mutatták ki szer­dán ismertetett felmérések. BeHilt. A Forsa közvélemény-kuta­tó intézet reprezentatív felmérésé­ben megkérdezettek 44 százaléka je­lölte meg Angela Merkelt arra a kér­désre, kire szavaznának, ha közvet­len választással lehetne betölteni a kancellári pozíciót. Ez 4 százalék- pontos csökkenés az egy héttel ko­rábbi felméréshez képest, a mene­kültválság elmélyülése előtti, tavaly júliusi 56 százalékhoz viszonyítva pedig 12 százalékpontos visszaesés. A kutatóintézet egy másik felmé­rése szerint a német lakosság 55 szá­zaléka támogatná a határok lezárá­sát a menekülthullám megállítása céljából. A lakosság 40 százaléka szerint nem megoldás a német határ lezárása a menedéket kereső embe­rek előtt. Magyarok kutatnak a Föld legmagasabb vulkánján Harmadik alkalommal in­dulnak magyar geográfu­sok a Föld legmagasabb szunnyadó vulkánjára, a chilei-argentin határon fekvő 6893 méteres Ojos del Saladéra, hogy ott a klímaváltozás hatásait vizsgálják a szélsősége­sen száraz, szeles és hi­deg környezetben - hang­zott el az expedíció szer­dai budapesti sajtótájé­koztatóján. Budapest A négyfős expedíció geofizikai műszereket, egy tel­jes meteorológiai állomást és lé­menziós domborzatmodell ké­szítésére is felhasználható drónokat visz magával a hely­színre, ahol először 2010-ben jár­tak magyar kutatók - mondta el Nagy Balázs, a január 26-án in­duló, négyhetes tudományos vál­lalkozás vezetője. Hozzátette: a kutatók elsősor­ban az örökfagy változásáról és a vízjelenlét átalakulásáról fog­nak adatokat gyűjteni a Száraz- Andokban fekvő, extrém időjá­rásnak kitett tűzhányón. A hegy teljesen mentes az emberi tevé­kenységtől, kiváló helyszínt nyújt a klímaváltozás következ­ményeinek elemzésére. A kutatók - Nagy Balázs mel­1 <->+•+- T Tnillvw-t 7nrtl+ LnrnTvi mórnnlz Ignéczi Ádám geográfus és Kal­ló Péter fotográfus - az expedíció ideje alatt sátrazni fognak a he­gyen, ahol mindennapos a 100 kilométeres óránkénti sebessé­gű jeges szél, esőt még senki nem látott, és a nyár középi hő­mérséklet is fagypont alatti. A teljesen lakatlan területen egyébként mértek már 400 kilo­méteres óránkénti sebességet meghaladó erősségű szelet is. A kivételes időjárási körülmé­nyeket a kutatók a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumában mutatták be, érzékeltetve mi­lyen nehézségeket rejt 90 kilo­műfűr>Qc prártb-priH opEvpccpítctpI fújó szélben kimászni a sátorból. A hőkamerával és légnyomás­érzékelővel is felszerelt drónok használatához szélcsendes idő­szakokra lesz szükségük a kuta­tóknak - Nagy Balázs szerint ez leginkább a reggeli órákra jel­lemző -, azonban még így is sok a kérdés az eszközökkel kapcso­latban, ugyanis korábban még senki sem használt drónokat 6000 métert meghaladó magas­ságban. Nagy Balázs az MTI kér­désére hangsúlyozta: a mostani expedíció során négyévnyi ada­tot fognak tudni kinyerni a 2012- ben telepített műszerekből. A korábbi expedíciók eredményei megmutatták, milyen mélység­ben található a felszín alatti jég, az azonban még nem ismert, mi­lyen vastag ez a réteg, és ponto­san milyen ütemben fogy a me­legedés hatására. Utóbbi kérdé­sekre csak a hosszú távú megfi­gyelés adhat választ, ezért leg­alább 2020-ig szeretnék folytatni a kivételes magasság miatt a világon egyedülállónak számító, átfogó jellegű kutatást. gglipMI TS’rurrújjJiHJúj MMÉítoh viét'*~’» * Wa? m2

Next

/
Oldalképek
Tartalom