Nógrád Megyei Hírlap, 2016. január (27. évfolyam, 1-24. szám)

2016-01-18 / 13. szám

Igazságot az áldozatoknak! Budapest „Ahhoz, hogy ismét me­gálljuk a szabadság próbáját, minde­nekelőtt szembe kell néznünk a kö­zelmúlt évtizedekig elhallgatott, el­hazudott történelmével, és igazságot kell szolgáltatnunk azoknak az em­bereknek, akik egy könyörtelen dik­tatúra ártatlan áldozatai voltak - mondta Varga Mihály vasárnap Óbu­dán, a magyarországi németek el­hurcolásának emléknapja alkalmá­ból tartott rendezvényen. Az Óbuda-Békásmegyer önkor­mányzata, Óbuda-Békásmegyer német nemzetiségi önkormányzata és a Braunhaxler Egyesület által szervezett megemlékezésen a nemzetgazdasági miniszter az Óbudáról és Békásme­gyerről málenkij robotra vitt németek­re emlékezve hangsúlyozta: mások bű­nei miatt kellett szenvedniük a máso­dik világháború után a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltaknak. Igazságot teremteni csak a múlt feldolgozásával, egységben, egymá­sért és a nemzetért vállalt felelősség­gel lehet - fogalmazott, hozzátéve: együtt, összefogva kell olyan világot építenünk, „amely az áratlanul el- hurcoltaknak járt volna”. Határtalan gazdaság Budapest Az Európai Unió nagy gaz­dasági szereplői számára kifejezetten fontos a schengeni rendszer fennmara­dása, és rendelkeznek is olyan érdek- érvényesítő képességgel, amellyel megakadályozhatják az EU bukását - vélekedett vasárnap Tóth Norbert nem­zetközi jogász az Ml műsorában. Kifejtette: az unió egyik célja a bel­ső határok nélküli térség kialakítása. Ugyanakkor a tagállamok'20t5-ben 19 alkalommal kérték a belső határ- ellenőrzés visszaállítását, míg koráb­ban csak rendkívüli események - a pápa látogatása, nemzetközi konfe­renciák - idejére, évente 3-4 alka­lommal vezettek be ellenőrzést. Az idén januárban már 3 alkalommal 3 ország jelezte, hogy a határzárat vissza kívánja állítani ideiglenes jel­leggel, vagy meghosszabbítaná rend­kívüli helyzet miatt. A szakember rámutatott: az unió legnagyobb vívmánya a béke, a határ- ellenőrzések visszaállítása több szem­pontból is hátrányos lenne a nemzet­államok számára: Egyebek mellett sokkal nehezebb lenne a határ menti munkavállalás, a határon vesztegelő kamionok pedig óránként 55 eurós veszteséget szenvednének el. Tóth Norbert úgy fogalmazott: ha csak a politikusokon múlna, meg­bukna a schengeni rendszer. Megemlékezés a magyar kultúra napján ben, de díjazottak között volt többek kö­zött Vári-Fábián László lózsef Attila-díjas költő, műfordító, Sebestyén Márta nép­dalénekes, Görömbei András irodalom- történész-esszéíró, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész és Csoóri Sándor költő is. Az ünnepi ökumenikus istentisztele­ten Palánki Ferenc római katolikus, Feke­te Károly református püspök, valamint SzalayKont református esperes hirdetett Fekete Károly református (balra) és Palánki Ferenc római katolikus püspök Kölcsey Ferenc sírjánál a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepségen a szatmárcsekei kop- jafás temetőben 2016. január 17-én Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító vehette át a Kölcsey Társaság ál­tal alapított Kölcsey-emlékpla- kettet a magyar kultúra napjá­nak alkalmából rendezett szat­márcsekei ünnepségen vasár­nap. SzatmátCSeke. A helyi református temp­lomot megtöltő több száz érdeklődő előtt Jánosi Zoltán, a társaság elnöke laudációjában a 78 éves díjazottat méltat­va úgy fogalmazott, hogy a költő egész életműve - versben, szépprózában, szo­ciográfiában és esszében is - Kölcsey Fe­renc öröksége és a Himnusz mellett áll. Jánosi Zoltán beszédében Ágh Istvánt Kölcsey Ferenc egyik legkövetkezetesebb 20. és 21. századi örökösének nevezte, majd átadta számára a Melocco Miklós szobrászművész által készített plakettet. „Műfajok és tettek sokaságában segí­tett a nemzetnek újraeszmélni, rátalálni önmagára, Istenre, önvédelmi reflexeire és a maga legjobb esélyeire” - jelentette ki a Kölcsey Társaság elnöke, hozzátéve, hogy Ágh István nemcsak a vergődő, szenvedő magyarságot mutatta meg ko- a rának, de az alkotni képeset, a magasra I tekintőt és a felemelkedőt is. A díjazott a templomban tartott beszédé- = ben elmondta, a költői hivatás és mesterség jelenleg igazi szerep nélkül tengődik, „sze­reptévesztésben tetszeleg”, de vannak olya­nok, akik „várnák a szót”, ha lennének, akik hozzájuk és a nevükben szólnak. „Én a parasztság szószólója lehettem volna, de mára nincs, akit képviselhetnék, hiszen a parasztságot az elmúlt század öt­venes évei végén az álszövetkezettel statá- riumi gyorsasággal megsemmisítették” ­fogalmazott beszédében Ágh István. Sza­vai szerint elsősorban a hidegháborúk, a vasfüggönyök és a megtorlások jellemez­te elmúlt századból olyan „anyagi és szel­lemi kisemmizettként ébredtünk, mint a történelmünkben még soha". A 20. század második felétől egy olyan irányzat lett Eúrópában és Amerikában kizárólagos, amely az irodalom totális át­értelmezésére tart igényt a szabadság ne­vében, kizárja az alkotói személyességet, a bizonyosság helyett a viszonylagosságot, a méltóság helyett az alpárit, a remény he­lyett a nihilt képviseli - jelentette ki Ágh István. Kiemelte, hogy a 21. században Kölcsey emlékéből és életművéből lehet erőt meríteni, mert benne teljesedett ki a nemzeti hagyomány, a nyelv és az iroda­lom, valamint a reformgondolkodás. Az 1995-ben alapított Kölcsey- -emlékplakettet a magyar művésztársa­dalom azon képviselői kaphatják meg, akik életművükkel és tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a hazai és az egyetemes kultúra gazdagításához. Ta­valy TörőcsikMari Kossuth- és Jászai Ma­ri-díjas színésznő részesült az elismerés­Ágh István Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító felesége, Széles Judit textilművész társaságáben, miután átvette a Kölcsey-emlékplakettet a magyar kultúra napja alkalmából rendezett ünnepségen a szatmárcsekei református templomban igét. A templomi szertartás után az ün­nepség résztvevői a református temetőbe vonultak át, ahol megkoszorúzták Köl­csey Ferenc síremlékét. Résztvevők Kölcsey Ferenc sírjánál a magyar kultúra napja alkalmából szervezett ünnepsé­gen a szatmárcsekei kopjafás temetőben 2016. január 17-én Luxus Magyarországon az egészséges élelmiszer Az egészséges élelmiszer ma a gazdagok luxusa Ma­gyarországon - mondta az LMP elnökségi tagja, vi­dékfejlesztési szakszóvivő­je vasárnap az MTI-nek Büdapes Lengyel Szilvia szerint az Orbán-kormány intézkedései eddig csak rontottak az egészsé­ges életmód kialakításához szük­séges feltételeken, nem tudták megállítani az egészséges ételek háttérbe szorulását és a feldolgo­zott élelmiszer importjának döm- pingjét. Rámutatott: az élelmiszer- termelést és -kereskedelmet ren­geteg adó terheli, túlnyomóan ér­vényes az egész Európai Unióban rekordnak számító 27 százalékos áfa, a szállítást drágító útadó, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Mindezek eredményeként a ma­gyar családok költenek a legtöbbet az alapvető élelmiszerek beszerző-. sére az unión belül - hívta fel a fi­gyelmet az ellenzéki politikus. A kormány félresikerült rendelkezé­sei közé sorolta a kereskedelmi ha­lászat betiltását is, amellyel a kor­mány kiszorította a piacról az egészséges magyar halat. Sorkatonaság újra? Az MSZP szerint min­denki számára egyértelmű, hogy a kötelező sorkatonaság bevezeté­sének Magyarországon nincs semmilyen reális alapja. A párt vasárnap azt közölte: a sorkatona­ság körüli vita a Fidesz belső konf­liktusait jelzi, pedig ehelyett a Ma­gyar Honvédséget kellene műkö­dőképessé tenniük. A Harangozó Tamás frakcióve­zető-helyettes, a Honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke és De­meter Márta szocialista országgyű­lési képviselő által megfogalmazott közleményben az áll, hogy a Fi- desz-kormány az utóbbi csaknem hat év alatt a működésképtelenség határára juttatta a honvédséget. „Orbánéknak hecckampány­szerű ötletelések helyett inkább azzal kellene foglalkozniuk, hogy miként szüntessék meg a honvéd­ségen belüli 5500 fős létszámhi­ányt, hogyan tartsák be a kato­náknak tett, majd utóbb vissza­vont ígéreteiket, és miként szerel­jék fel úgy az állományt, hogy a Magyar Honvédség be tudja tölte­ni feladatát” - írták. Szent Vince-nap: kiváló szüretet jósoltak Ha nem sújtja kemény fagy a tél hátra­lévő részében és kora tavasszal a szőlő­ket, idén vidám szüret várható, s bősé­gesen lesz bor, jövendölték a környék­beli hegyközségek szőlősgazdái és a borrendek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban vasárnap. Ópusztaszerü. Kalmár István mórahalmi hegy­bíró, miután levágott néhány vesszőt az emlék­park skanzenjének szőlőskertjében, elmondta, a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellék­rügyek szép zöldek. A szőlővesszők rugalma­sak, beértek, a háncs és a bél aránya a kövidin­ka fajtának megfelelő. Ha a következő hetekben nem érkeznek komoly fagyok, nincs oka aggód­niuk a gazdáknak. A rügykezdemények állapotából nemcsak a jö­vendő termésre következtetnek, a hagyományok­nak megfelelően a levágott vesszőket meleg szo­bában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkez­deni a szőlő metszését. Szent Vince-napjához közeledve immár husza­dik alkalommal gyűlt össze húsz Kárpát-medencei Kárpát-medencei borrendek tagjai a Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjainak avatásán a Szent Vince-napi borünnepen az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2016. január 17-én borrend képviselője Ópusztaszeren. A termésjós­lást követően fölavatták a házigazda, Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjait: Mózes Fabiolát, Gera Józsefet és Gyömbér Lászlót. Az avatást megelőző próbatételen többek között bekötött szemmel föl kellett ismerniük a bor­rend zászlósborát, a csongrádi cabernet franc-t. A rendezvényt a Nemzeti italunk: a fröccs cím­mel rendezett kiállítás megnyitója, irodalmi fröccs- délután, majd a környékbeli szőlősgazdák új bo­rainak kóstoltatása zárta. Kelemen Ferenc, a Szent Vince Borrend alelnöke elmondta, tavaly is jó ter­mést vártak, és a jóslat beigazolódott, a csongrádi gazdáknak a szőlő mennyiségére nem volt pana­szuk, és az újbor minősége is kiváló. A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján - január 22-e - tájegységenként különbö­zőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince, vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bor­termésre lehet számítani. A szeri monostor gazda­sági épületei között tárták fel az Alföld egyik leg­nagyobb borospincéjét, ami azt bizonyítja, hogy már a középkorban jelentős szőlőtermesztés foly­hatott a területen. ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom