Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-05 / 282. szám
MTI FOTÓ: MÁTHÉ ZOLTÁN 20 15. DECEMBER 5., SZOMBAT Életfogytiglanit kért az ügyész Az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt háborús bűntettekkel vádolt 94 éves Biszku Bélára életfogytiglani szabadság- vesztés kiszabását kérte az ügyész a Fővárosi Törvényszéken pénteken. Budapest A vádhatóság képviselője perbeszédében szimbolikusnak nevezte, hogy 59 évvel azután mondhatja el vádbeszédét, hogy a vádlott és társai utasítást adtak a leszámolásra. Tavaly májusban az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék nem jogerősen öt és fél év szabadságvesztésre ítélte Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Kudarca közfoglalkoztatás Az LMP kudarcnak tartja a közfoglalkoztatást, a siker ugyanis az ellenzéki párt szerint az lenne, ha csökkenne a programban résztvevők száma, nem pedig növekedne. Budapest Gerstmár Ferenc, az LMP önkormányzati szakszóvivője pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: a kormány gazdaságpolitikájának kudarcát mutatja, hogy egyre nagyobb létszámban és jövőre már 340 milliárd forintos ösz- szegért foglalkoztatják az embereket, szerinte így „egyre többe kerül a foglalkoztatási statisztikák javítása”. Megjegyezte: nem lehet a végtelenségig növelni a közfoglalkoztatottak számát. A politikus személyre szabott képzések bevezetését sürgette, valamint helyi gazdaságfejlesztési programokat, amelyek komplex munkaerőpiaci programokkal párosulnak. A szakszóvivő mezőgazdasági, élelmiszer-feldolgozó szövetkezeteket is támogatna. Letelepedési kötvények Budapest. A Jobbik kezdeményezi, hogy állítsanak fel egy olyan tíz tagú, paritásos parlamenti bizottságot, amelyik a letelepedési államkötvényekkel "kapcsolatos visszaéléseket" vizsgálja ki - jelentette be a párt frakcióvezető-helyettese pénteki, budapesti sajtó- tájékoztatóján. Staudt Gábor azt mondta, "úgy hírlik", hogy a Fidesz korábbi frakcióvezetőjétől, Rogán Antaltól származik a kötvények kibocsátásának ötlete. Az értékesítéssel a magyar külképviseletek helyett gyakran offshore- gyanús cégeket bíztak meg, amelyeknek az állam diszkontáron adta a kötvényeket. Ha ez nem lenne elég, a közvetítőcégek még kuncsaftonként 45-6 0 ezer euró körüli jutalékot is beszednek - tette hozzá. Furcsának nevezte, hogy a monopol jogokkal rendelkező társaságok maguk határozhatják meg, hogy mennyit kérnek, ráadásul ezért cserébe annyit munkát végeznek, hogy a kuncsaftokat továbbítják a külképviseletek felé - mondta. Gazdaságilag kell erősödni! Budapest: A külhoni magyar közösségeknek akkor van nagyobb esélyük arra, hogy megmaradhassanak a szülőföldjükön, ha gazdaságilag megerősödnek - mondta a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója. Kántor Zoltán ezzel a csütörtöki Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIV., budapesti plenáris ülésének azt a döntését foglalta össze, amelynek értelmében 2016-ban a külhoni fiatal magyar vállalkozókat segítése lesz a fókuszban. Szerinte a világ politikai szereplőinek azon kell dolgozniuk, hogy akik elmenekültek otthonról, visszatérhessenek oda. Ezért rendezni kell a szíriai helyzetet, majd mindenkit, aki onnan jött, vissza kell vinni oda, és meg kell kezdeniük annak a világnak az újjáépítését. Olyan uniós-török megállapodás azonban nem jöhet létre - folytatta -, amely alapján Törökországból százezerszám szállítanának be Európába újabb migránsokat, majd őket kötelező erővel szétosztanák az EU tagállamai között. A miniszterelnök szavai szerint „egy őrült gondolat”, hogy az európai élet akkor lesz „boldog, fényes, kívánatos”, ha milliószám engednek be migránsokat.Azt, hogy az Európai Bizottság nyilvántartásba vett egy Magyarországgal szembeni polgári kezdeményezést, a kormányfő bosszúnak minősítette. Szerinte arról van szó, hogy a „népvándorlás” kezelésének magyar és közép-európai módszere sikeres, és a nyugati országokban élők is inkább ezt támogatják. „Vannak Európában vezetők, üzleti körök, emberi jogi aktivisták, akik dühösek a magyarokra, hogy - szemben az ő ideológiájukkal - bebizonyították: igenis lehetséges demokratikus módon, az európai emberek akaratával egyező módon megvédem ezt a kontinenst” - mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország ki fogja védeni ezt a bosszút „Soros Györgyék, az általuk fenntartott alapítványok és azok aktivistái, az eurobürokraták tekintélyes része Brüsszelben”, balliberális európai vezetők azt gondolják, a nemzetek rossz dolgok. Magyarország szerint viszont „nemzetek nélkül nincs Európa”. Elfogadhatatlannak tart a miniszterelnök minden olyan szerveződést, amely „kilökné” a magyarokat a szabad európai mozgás lehetőségéből. Budapest Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta: néhány európai uniós ország - leginkább az alapítók - le akarja választani magáról a közép-európai országokat, amerről a migránsok érkeztek az EU-ba. „Úgy akarnak védekezni - szerintem egyébként a saját rossz migránspolitikájukkal szemben -, hogy visszaállítják a határőrizetet olyan országok között, amelyek nem Európa külső határát többi uniós tagállamot pedig arra szólítják fel, hogy csatlakozzanak hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordult a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztása miatt, a miniszterelnök jelezte: e lépés nem szimbolikus, hanem érdemi, „hatályon kívül akarjuk helyeztetni” a bírósággal a kvótákról szóló döntést, amely Magyarország szerint ellentétes az EU-s jogszabályokkal. „Nem mondhatják meg nekünk Brüsszelben, hogy kikkel éljünk együtt”, senkinek nem lehet hatalma Brüsszelben arra, hogy ide telepítsen olyan embereket, „akikkel mi nem akarunk együtt élni” - közölte a kormányfő. jelentik” - fogalmazott. „Teljesen elfogadhatatlan magyar szempontból bármilyen szerveződés, amely ki akarná lökni a magyarokat a szabad mozgás lehetőségéből, hiszen mi voltunk az egyetlenek a schengeni tagállamok közül, akik valóban megvédték Schengen, tehát a szabad mozgás övezetének külső határát” - hangsúlyozta. Emlékeztetett: a visegrádi együttműködés tagállamai - Magyarország mellett Csehország, Lengyelország és Szlovákia - csütörtökön Prágában megállapodtak, hogy szervezetten lépnek fel saját mozgási szabadságuk megvédése érdekében, és ezért megalapították a Schengen barátai nevű kört. A Elfogadhatatlan a magyarok kilökése Schengenből! Trócsányi: tíz érv a betelepítési kvóták ellen Magyarország tíz érvre hivatkozva kéri a betelepítési kvóták megszüntetését - közölte Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteki sajtótájékoztatóján. Trócsányi László igazságügyi miniszter (balra) és Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára sajtótájékoztatót tart Budapest. A miniszter elmondta: Magyarország csütörtök délután hivatalosan is megtámadta az Európai Bíróságon a kötelező betelepítési kvótákról szóló uniós határozatot. Emlékeztetett, hogy az Országgyűlés novemberben fogadta el azt a törvényt, amely Magyarország és Európa védelméért a kvóták elleni jogi fellépésre kötelezte a kabinetet. Az Igazságügyi Minisztérium huszonöt oldalas keresetében tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kéri a kvóták megszüntetését - ismertette Trócsányi László. Közölte: másfél éves, precedensértékű perre számítanak az ügyben, amelybe reményeik szerint más uniós országok is beavatkoznak Magyarország mellett. A kormány elhibázottnak tartja a migráció uniós kezelését, vagyis sem jogi, sem politikai értelemben nem tudja elfogadni a kötelező kvótarendszert - hangsúlyozta a miniszter, aki szerint az embertelenség kérdését is felveti a kvóták és az emberek összekapcsolása. Trócsányi László kifejtette: a keresetben elsőként arra hivatkoznak, hogy a kvótákról szóló határozatból hiányzik a felhatalmazás, hiszen az uniós rendeletekről szóló szabályok alapján nem lehetett volna elfogadni. A kormány aggályosnak tartja azt is, hogy a kvótákról szóló átmeneti rendelkezések két-három évre szólnak, holott a bírói gyakorlat korábban fél évben állapította meg a hasonló szabályok érvényességét. A miniszter szerint ráadásul az Európai Uniónak inkább azt kellett volna kimondania, milyen segítséget tud adni Olaszországnak és Görögországnak, nem pedig más országokat migránsok befogadására kötelezni. Az unió bel- és igazságügyi tanácsa emellett megsértette az EU működéséről szóló szerződés azon pontját, amely kimondja, a bizottság döntésétől csak egyhangú szavazattal lehet eltérni - közölte a miniszter, aki szerint a nemzeti parlamentek véleményezési jogát is biztosítani kellett volna, ráadásul a határozat ellentétes az Európai Tanács korábbi, önkéntes kvótákról szóló döntésével is. Trócsányi László a jogbiztonság és a normavilágosság elvét is sérülve látja, hiszen a határozatból eljárási, garanciális szabályok hiányoznak. Nem valósul meg továbbá a szükségesség és az arányosság elve sem, továbbá a határozatban Magyarország migrációs helyzetben betöltött speciális helyzetét sem vették figyelembe - fűzte hozzá. A miniszter megjegyezte, Magyarország keresete iránt óriási az érdeklődés az unióban, hiszen jelenleg minden tagállam kivár a kötelező kvóták ügyében. Kérdésekre válaszolva elmondta, bíznak abban, hogy az új lengyel kormány beavatkozik majd Magyarország mellett a perben, de szerinte érdeklődést mutathat még Csehország, Románia, Horvátország, Szlovénia, valamint Finnország is. Embercsempészt fogtak Szeged. Elfogtak a rendőrök egy szerb férfit, aki két török állampolgárt vitt az autójában Csongrád megyében - közölte a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője pénteken. Szabó Szilvia elmondta: a járőrök csütörtök hajnalban Mórahalom közelében állítottak meg egy szerb rendszámú járművet, amelyben a sofőrön kívül két török határsértő utazott. A gépjárművet vezető 23 éves szerb állampolgárt őrizetbe vették. Embercsempészés bűntettének megalapozott gyanúja miatt a férfi ellen büntetőeljárás indult, és a rendőrség kezdeményezi az előzetes letartóztatását.
