Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-04 / 281. szám
Korrupt pénzügyőr Kecskémé Hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt vádat emelt egy kalocsai pénzügyőr ellen a kecskeméti ügyészség - közölte a Bács- Kiskun Megyei főügyészség sajtószóvivője csütörtökön. Schmidt Gábor tájékoztatása szerint a 30 éves pénzügyőr törzsőrmester májusban próbavásárlást hajtott végre egy vállalkozó üzletében, majd 1,5 millió forintot kért azért, hogy az állítólagos szabálytalanságok miatt ne indítson eljárást. A vállalkozó feljelentést tett, a Terrorelhárítási Központ munkatársai pedig elfogták a pénzügyőrt, amikor a pénzt átvette. A vádlottnál tartott házkutatás során kiderült, hogy a férfi az otthonában a szolgálati lőfegyverén és a hozzá tartozó lőszereken kívül engedély nélkül is tartott lőszereket. Tüntettek a vád miatt Kézdivásartiely. Mintegy ötszázan tüntettek Kézdivásár- helyen a merényletkísérlet gyanújával letartóztatott Beke István szabadon bocsátását követelve szerdán este - írták a csütörtöki székelyföldi napilapok. A Kézdivásárhelyen megjelenő Székely Hírmondó szerint a közösségi hálón szerveződött spontán tüntetésen Je suis Beke István ÍBeke István va- gyokjjtáblákat is lehetett látni. A töitlPg kezdeti néma tüntetése akkor vált hangossá és indulatossá, amikor csendőrök jelentek meg a helyszínen, és a gyülekezés törvénytelenségére figyelmeztették a résztvevőket. A Székely Hírmondó beszámolója szerint ekkor "az idős néniktől a nehézfiúkig mindenki az egyenruhásokat kezdte szidalmazni". A csendőrök távozása után a gyászlobogóval, magyar és székely zászlóval is felszerelkezett emberek a városháza elé vonultak, és a polgármester szolidaritásvállalását követelték. Mivel ez nem történt meg, a tömeg a rendőrség elé vonult, ahol a gyanúsított szabadon bocsátását követelte. A Háromszék című napilap beszámolója szerint a felvonulók többek között azt skandálták, hogy „Igazságot akarunk, terroristák nem vagyunk!”, „Engedjétek szabadon!”, „Hol van a bomba?!”, „Holnap is jövünk, még többen leszünk!”. Aggodalmak az erdélyi magyarok miatt Budapest Aggodalmát fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök az erdélyi magyar politikusok ellen indított romániai hatósági vizsgálatok miatt. A kormányfő a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki budapesti ülésén Romániával kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány visszarendeződést érzékel a kisebbségi jogok területén, a nyelvhasználat kérdésében pedig az európai jogok elvitatását tapasztalja „a saját közösségeinktől”. Kifogásolta továbbá, hogy nem gyorsult fel az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatása, és szerinte az erdélyi magyar orvosképzés ügye sem a rendeződés irányába tart. Orbán Viktor azt is bejelentette a Máért ülésén: azt kérte, mozgósítsanak erőket, hogy fiatal magyar vállalkozókat segítő programok indulhassanak. Jelezte: a kormány elvi döntéseket hozott arról, hogy szakmai segítségnyújtással, valamint részben visszatérítendő, részben vissza nem térítendő támogatásokkal járuljanak hozzá ezekhez a programokhoz. A magyar nyelvű, jól képzett szakmunkások mellé szükség lesz külhoni magyar nyelvű és kultúrájú, sikeres fiatal vállalkozói rétegre is - emelte ki. Orbán Viktor kitért az egységes oktatási tér megvalósítására a Kárpát-medencében, és beszámolt a Kárpát-medencei ösztöndíjprogram elindításáról. A kormányfő összegzése szerint az oktatás, a tudás és gazdaság összekötése Magyarország egyik legfontosabb nemzetstratégiai kérdése, ezért helyes, hogy a határon túli politikában is az oktatás és a gazdaság kapja a legnagyobb hangsúlyt. Orbán Viktor miniszterelnök (balra) és Grezsa István, a határon átnyúló beruházásokért felelős miniszteri biztos kezet fog a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) plenáris ülésén a fővárosi Várkert Bazárban 2015. december 3-án. Jobbról Jenik Péter, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke (jobbra), középen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár (takarva). —mi—. Támadás a kötelező kvóták elutasítása miatt Budapest. Az Európai Parlamentben (EP) Magyarországot érő támadások valódi oka a magyar bevándorláspolitika, a kötelező betelepítési kvóták elutasítása - hangsúlyozza a Fidesz- KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja, amelynek tagjai - a néppárti frakció politikusaival együtt - tiltakozásul nem vettek részt az EP szerdai plenáris ülésén a magyar jogállamiság helyzetéről tartott vitában.- Újra az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére került Magyarország. Névleg az alapjogok helyzete miatt aggódnak egyesek, a támadások valódi oka azonban hazánk határozott és felelős bevándorláspolitikája. A baloldal valójában azért támadja hazánkat, mert elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótákat. A pártpolitikai támadás ellen tiltakozásul a néppárti frakció politikusai, így a Fidesz- KDNP politikusai sem vettek részt a színjátékban - egyedül a frakció kijelölt szónoka szólalt meg kifogásolva a Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mércét - írják a magyar néppárti képviselőcsoport közleményében. Amint fogalmaznak, „a színjáték ezúttal egyértelműen, lelepleződött”. Az Európai Bizottság „már a vita előtt egyértelmű írásos választ adott, miszerint nem látja indokoltnak eljárás indítását hazánkkal szemben. Bebizonyosodott, hogy ismét párt- politikai indíttatású, hazug támadásról van szó”. Magyarország a magyar polgárok és minden európai polgár védelmét, valamint az unión belüli szabad mozgás fenntartását helyezte előtérbe, amikor a schengeni határok megvédése mellett döntött. Hazánk az uniós előírások alkalmazását tartotta és tartja szem előtt, amikor a tömeges illegális bevándorlásnak megálljt parancsolt - hangsúlyozza a képviselőcsoport. Hozzáteszik, hogy a Fidesz- KDNP EP-képviselői az elkövetkezendőkben továbbra is határozottan ki fognak állni a schengeni vívmányok fenntartása, Európa külső határainak védelme és a kötelező betelepítési kvóták elutasítása mellett. Terroristák a Keletiben Budapest. A párizsi terror- támadások egyik főszervezője járt a budapesti Keleti pályaudvarnál és ott csapatot toborzott azokból, akik megtagadták a regisztrációt és velük távozott az országból - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. A miniszter tájékoztatása szerint ez az információ a krízis idején nem állt a titkos- szolgálatok rendelkezésére, később kaptak hírt a partnerszolgálatoktól. Lázár János aggályosnak és veszélyesnek ítélte, hogy mintegy 230 ezer ember ment át az országon ellenőrzés nélkül. A belga RTL televízió internetes oldalán szerdán azt írta, hogy Magyarországon találkozhatott Salah Abdeslam, a múlt havi párizsi terrortámadások egyik szervezője és résztvevője két, Szíriából visz- szatérő férfival, akik öngyü- kos merénylőként később felrobbantották magukat a merényletsorozatban. Szabadlábon a csoporttagok Budapest Továbbra is szabadlábon marad a Terrorelhárítási Központ (TEK) által robbanóanyagok miatt elfogott csoport mindegyik tagja, miután a Fővárosi-Törvényszék másodfokon helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését, amelyben elutasították az egyik gyanúsított előzetes letartóztatására irányuló ügyészi indítványt - közölte a törvényszék sajtóosztálya csütörtökön. A TEK november 24űn közölte, hogy sorozatlövő fegyverekkel és robbanóanyagokkal rendelkező csoport tagjait fogta el néhány nappal korábban. A XI. és XXII. kerületi ügyészség a négy gyanúsított közül egynél tartotta indokoltnak az előzetes letartóztatás elrendelését bizonyítékok eltüntetésének és bűnismétlésnek a veszélye miatt, ám ezt a bíróság nem tartotta megalapozottnak. Az ügyészség fellebbezett a döntés ellen, valamint benyújtott egy - az elsőfokú határozat meghozatala után, november 26-án kelt - előzetes vegyész szakértői véleményt is. Leplezés a „gyűlöletkampány” Az Együtt - a Korszakváltók Pártja felszólította a Fideszt, hogy hagyjon fel „menekültellenes gyűlöletpolitikáj ával”, amelyet szerintük „korrupt és hozzá nem értó' kormányzásának” leplezésére használ. Budapest. A párt csütörtöki közleményében azt írta, hogy a bejelentett „gyűlöletkampány” célja világos: a Fidesz leplezi korrupt kormányzását, például „a földek ellopását, a közbeszerzési törvény visszamenőleges hatályú módosítását, vagy Paks II. ügyét”. Az Együtt felszólította a Fideszt, hogy fizesse be a költségvetésbe a jelenlegi kormányzati kampány árát. Úgy fogalmaztak: a hirdetések valójában kizárólag a Fidesz, nem az ország érdekeit szolgálják, nem szabad költségvetési pénzből finanszírozni a Jobbikkal és más pártokkal folytatott „kerítés- építési demagógiaversenyt” - írták. Közölték: az Európai Unió tagállamaként Magyarországnak kötelessége részt venni a menekültválság közös, európai megoldásának kidolgozásában. Álláspontjuk szerint az ország érdeke, hogy emberséges módon menedékkérőket fogadjon, és segítse legalább 10-15 ezer ember hosszú távú letelepedését is, ami emberiességi és munkaerőpiaci szempontból egyaránt indokolt. Az Együtt felszólította a Fideszt, hogy vegye ki részét a közös megoldáskeresésből, és erre fordítsa az „uszításra kidobott közpénzmilliókat”! Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára csütörtökön jelentette be: tájékoztató kampányt indít a kormány a kötelező betelepítési kvóta kockázatairól. Közölte: a kormány minél több embert el akar érni a kampánnyal, amellyel arra hívják fel a figyelmet, hogy a kötelező betelepítési kvóta növeli a terrorveszélyt, valamint veszélyezteti az európai és a magyar kultúrát. Lengyelek és magyarok Budapest. Lengyelország és Magyarország népe egyként szenvedett a kommunizmustól. A két nép mindig odafigyelt egymásra, szolidáris volt a másikkal, ennek pedig a jelenben és a jövőben is kötelező ereje van - hangsúlyozta egy csütörtöki budapesti konferencián Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az 1956-os emlékév fővédnöke. A két nép véres történelmi tapasztalata, hogy „ahol az ideológia véget ér, ott kezdődnek a sor- tüzek” - jegyezte meg, hozzátéve, a diktatúrák előbb a szólás és a gondolkodás, majd a cselekvés szabadságát korlátozzák, ezután következik a kendőzetlen, nyers erőszak. A házelnök felidézte: a kommunista rendszer évtizedei alatt a magyarok „sűrített marxizmusnak” nevezték a gumibotot, amely határt szabott a szólás és gondolkodás szabadságának. Az illegális bevándorlás miatt Magyarországon, a szerb határon csaknem egy hónapig őrző, tegnap hazatérő lengyel határőröket is búcsúztatták a Szegedi Rendészeti Szakközépiskolában t *
