Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-01 / 278. szám
Fizet az ország Budapest. Az Együtt szerint Orbán Viktor nem a magyar szempontokat, hanem „saját elhibázott politikáját” érvényesítette a vasárnapi EU-török csúcson, ezzel pedig nem a nemzeti érdeket képviseli, és Magyarországot kifelé viszi az Európai Unióból. Az ellenzéki párt közleményében ostobaságnak nevezi, hogy Magyarország 18 millió eurót fizet azért, „hogy a közös európai megoldásból kimaradhasson, Orbán pedig homokba dughassa a fejét”. Az Együtt továbbra is azt vallja, hogy a szigorú kitoloncolási politika, a mene- dékkérők emberséges ellátása és integrálása, a kötelező kvóták és a nemzetközi fejlesztési erőfeszítések egyszerre jelentik a megoldást a menekültáradat okozta európai kihívásra. Precíziós gazdálkodás: egymillió hektár felett Magyarországon a precíziós gazdálkodást, vagyis az informatikai helymeghatározáson, agrár GPS-rendszeren alapuló szántóföldi növénytermesztést jelenleg már több mint egymillió hektáron alkalmazzák - mondta a KITE Zrt. vezérigazgatója hétfői sajtótájékoztatóján. Budapest. Szabó Levente hozzátette: az informatika magas fokú alkalmazásán alapuló technológiát több mint ezer gazdálkodó használja a napi gyakorlatban. A precíziós gazdálkodás ugyanis Magyarországon is lehetővé teszi, hogy a műszaki, az informatikai, és a szántóföldi növénytermesztés technológiai megoldásainak együttes használatával hatékonyabbá és eredményesebbé tegyék a munkát ebben a mezőgazdasági ágazatban. A helymeghatározáson alapuló technológia használatával a táblák művelése során az átfedések, vagy kihagyások szinte teljes mértékben elkerülhetők. A vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek kijuttatása a szántóföldre célzottan, azaz differenciált, sőt akár pozícionált módon történik. A munkaműveletek száma szintén csökkenthető, az erő- és munkagépeket optimális módon lehet használni, az úgynevezett kapcsolt menetek alkalmazásán keresztül. így az üzemanyag megtakarítás mellett nagyobb területi teljesítmény érhető el. Az erő- és munkagépek hatékonyabb üzemeltetése pedig az optimális időben való munkavégzést biztosítja. A munkaműveletek során a traktorok, a kombájnok, az önjáró permetezőgépek dokumentációs tevékenységet is folytatnak. Az így keletkezett adatokat a helymeghatározás segítségével térképen ábrázolni lehet. Ez a felhasználók további döntéseit segíthetik például az üzemanyag-fogyasztási-, a domborzati-, a hozam- és jövedelemtérképek segítségével. Atomkonferencia és kiállítás: Paks a középpontban A Roszatom beszállítóinak és partnereinek részvételével megnyílt az Atomex Europe 2015 konferencia és kiállítás Budapesten hétfőn. Kirill Komarov, a Roszatom orosz állami atom- energetikai konszern vezérigazgató-helyettese a kétnapos rendezvény megnyitóján hangsúlyozta, hogy partneri hálózatuk folyamatosan bővül, és magyar cégek is tudnak szállítani megrendelésükre. Budapest Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy Magyarország épít az atomenergiára, amely a megújuló energiával együtt egyebek közt szükséges a klímapolitikai vállalások teljesítéséhez is. Aszódi Attila a konferencia megnyitóján emlékeztetett arra, hogy az új paksi blokkok építése 2018-ban kezdődik, addig a szükséges tervezési és engedélyeztetési munka folyik. A kormánybiztos kitért arra, hogy a tavaly decemberben aláírt fővállalkozói szerződés értelmében az új blokkok kulcsrakész átadása az orosz fél felelőssége, így az alvállalkozók kiválasztása is, a budapesti rendezvény pedig jó lehetőséget ad a Roszatom és a partnerek, köztük a magyar beszállítók találkozására. Hozzátette: a paksi projekt értékének 40 százalékát magyar beszállítók adhatják. A konferencia sajtótájékoztatóján Kirill Komarov elmondta, hogy a paksi új blokkok építése 2018-ban kezdődik, és már az előkészítő fázisban is vettek igénybe magyar beszállítókat, az építkezés csúcsidőszakában pedig 4-5 ezer ember dolgozik majd, az építőmunkások jelentős része magyar lesz, és úgy látja, hogy berendezéseket is szállíthatnak majd magyarok. Aszódi Attila a magyar beszállítói hányadra vonatkozó kérdésre elmondta, hogy komoly felkészülésre van szükség, hiszen az atomerőmű speciális terület, ugyanakkor Magyarországon jelentős atomenergetikai tudás halmozódott fel az évek során. A Roszatom vezérigazgatója kérdésre válaszolva elmondta, hogy az Európai Bizottsággal a magyar fél tárgyal, megjegyezte, atomerőmű-építésre nem szoktak nemzetközi pályázatot kiírni, mert olyan sok és bonyolult szempontnak kell megfelelni, amelyeket egy tenderbe nem lehet beleírni. Példaként említette, hogy a temelini atomerőmű bővítésére kiírt cseh nemzetközi tender sem működött. A sajtótájékoztatón Kirill Komarov elmondta, hogy a Roszatom a következő tíz évre 100 milliárd dollár rendelésállománnyal rendelkezik atomerőmű-építésre, az életciklusokat is figyelembe véve összesen 300 milliárd dollárt tesz ki a rendelésállományuk. A konferencián és kiállításon több mint 300 résztvevő van jelen Közép- és Nyugat Európából. Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos (balta) és Kirill Komarov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgató-helyettese az Atomex- Europe 2015 konferencia és kiállítás megnyitóján tartott sajtótájékoztatón a Hilton Budapest Hotelben 2015. november 30-án Lemaradásban a bírósági távmeghallgatásban Elrettentőnek nevezte a bírósági távmeghallgatások alacsony magyarországi számát az európai uniós adatokhoz hasonlítva az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi köpés hangrögzítés a bíróságokon című hétfői budapesti konferencián. Budapest. Az OBH által szervezett tanácskozáson Handó Tünde felidézte: hivatala informatikai fejlesztéseinek eredményeként bevezették az elektronikus panasz 24 órás beadásának lehetőségét, elérhető az ügyfelek számára a pertar- tam-kalkulátor, új szolgáltatásként megjelent az eljárásokkal kapcsolatos sms- és e-mail-értesítés, lehetővé vált az elektronikus fizetés az eljárásokban, és elektronikusan is benyújtható a kereset. A bírósági informatikai fejlesztések következő célkitűzésének nevezte a távmegHandó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Távmeghallgatás, valamint tárgyalótermi kép- és hangrögzítés a bíróságokon címmel megrendezett konferencián a Magyar Igazságügyi Akadémián. Jobbról Pintér Sándor belügyminiszter hallgatás elterjesztését, amelynek előnyei közé sorolta, hogy költséghatékony, csökkenti a munkaterhét, gyors és hatékony, a tanúknak nem szükséges utazniuk, akár más országból is meghallgathatók. Elmondta: 2012-ben 17,2013-ban 62, tavaly pedig 77 alkalommal volt a bíróságokon informatikai hálózaton keresztül történő meghallgatás. Elrettentő a lemaradás más európai uniós országokhoz képest - mondta Handó Tünde, példaként Ausztriát és Hollandiát említve. Előbbiben 2013-ban 10 ezer 500, utóbbiban 2014-ben 50 ezer ilyen meghallgatás történt. Az OBH elnöke beszámolt arról is: a Széchenyi 2020 európai fejlesztési tervekben lehetőség adódott számukra és a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek számára, hogy fejlesztési forrást kapjanak. Közölte, ez hozzásegítheti a bíróságokat a 2012-ben kitűzött azon stratégiai célok eléréséhez, hogy az ítélkezés legyen hatékonyabb és időszerűbb. Pintér Sándor belügyminiszter a konferencia megnyitóján kiemelte: az informatikai fejlesztésé a jövő, enélkül ma a világban senkinek nincs jövője, nem lehet előre haladni. Hangsúlyozta: az ország informatikai fejlesztési lehetőségek előtt áll, a felelősség abban van, hogy ezek jogi szempontból garanciálisán bevezethetők legyenek. Átlagemberek és a közbiztonság A lobbik szerint az átlagembereknek nem adatik meg a közbiztonság, a kivételezetteket azonban máshogy kezelik. Budapest Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, 287 hét telt el azóta, hogy a belügyminiszter két héten belüli rendet ígért, ha azonban a Fideszen múlik, nem lesz rend, mert öt év elég kellett volna legyen arra, hogy a folyamatok megváltozzanak. A jobbikos politikus szóvá tette, hogy a szabálysértési értékhatárt 50 ezer forintra emelték, a bűncselekmények esetében pedig vagy kapacitáshiány miatt nem nyomoz a rendőrség, vagy politikai érintettség esetén az átlag számára elérhetetlen intézkedéseket rendel el. Példaként a DNS-mintavételt és külön nyomozócsoportok felállítását hozta - útalva a kormányfő lányának esküvőjén eltűnt telefonra, továbbá az országos rendőrfőkapitány otthonában történt betörésre. Staudt Gábor azt hangoztatta: nem igaz, hogy mindenkinek ugyanaz a közbiztonság jár, legyen közszereplő vagy borsodi özvegyasszony. Közölte, a hétfői parlamenti napon felszólalásaik, kérdéseik is ezt kívánják alátámasztani. Növelnék a béreket Az MSZP 40-42 milliárd forint átcsoportosítására tesz javaslatot a jövő évi költségvetés tartalékaiból annak érdekében, hogy a teljes felsőoktatási szférában átfogó béremelést lehessen megvalósítani. Budapest. Hiller István, az MSZP oktatási kabinetvezetője hétfői sajtótájékoztatóján bírálta, hogy a kormány szerint a béremelés fedezetét 50 százalékban az intézményeknek kell kigazdálkodni, szerinte ezt a döntő többség nem tudja végrehajtani. A szocialista párt a teljes összeget a központi költségvetésből javasolja finanszírozni - mondta. Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogy a vezető oktatók csak egy ígéretet kapnak az emelésre, de abból „nem lehet karácsonyi ajándékot venni”. Kitért arra is, hogy ha a PhD- ösztöndíjak magasabbak lesznek, mint egy tanársegéd fizetése, az belső feszültségeket okoz. Átfogó, a felsőoktatás és a kutatás egészére kiterjedő emelésre van szükség - hangoztatta. Kiállítás az évfordulón Kövér László, az Országgyűlés elnöke (balra) és Szaber Hoszain Csaudhuri, az Interparlamentáris Unió (IPU) elnöke (jobbra) megtekintio az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja megalakításának 120. évfordulója alkalmából rendezett kiállítást a Parlamentben 2015. november 30-án. Kilépési hullám lehet a honvédségnél A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint hatalmas kilépési hullámot okozhat, ha az Ország- gyűlés eltörli a katonák túlmunkájának jogszabályban meghatározott felső határát - mondta sajtótájékoztatón a párt társelnöke. Budapest. Szabó Tímea arról beszélt, hogy az Országgyűlés ma szavaz a honvédségi törvény módosításáról. A honvédség közalkalmazottai már így is négyszáz óra túlmunka- terhet kötelesek elviselni, amelyet 830 órára fognak felemelni. Ez azt jelenti, hogy a honvédség közalkalmazottai minden szombaton és vasárnap berendelhetőek dolgozni - mondta a független képviselő. A jogszabály szerint ez a túlmunka önkéntes alapon történik, de „tudjuk, hogy ha valaki ezt nem végzi el (...), az valószínűleg elbúcsúzhat a munkájától” - fogalmazott. A módosítás eltörli a katonák túlmunkájáról szóló négyszáz órás határt is, és a feletteseikre bízza, hogy kinek mennyi túlóraterhe lehet egy évben - tette hozzá a politikus, Ilyen állapot sem háború, sem különleges jogrend esetén nem tartható fent, és nincs is rá európai példa - szögezte le Szabó Tímea. A sajtótájékoztató második felében a PM szóvivője Giró-Szász András miniszterelnöki főtanácsadó „vagyonnyilatko- zati botrányáról” beszélt. Tordai Bence azt mondta, hogy egy „újabb közpénzpiócával van dolguk, aki még ahhoz is gyáva, hogy bevallja, a politika befolyását, a politikai hatalmát a személyes vagyona növelésére használja”. A főtanácsadó most pedig azt próbálja „megetetni”, hogy véletlenül éppen a vagyonnyi- latkozat-tételi kötelezettség idején nem rendelkezett céges vagyonnal - tette hozzá. A PM ezért benyújtja a vagyonnyilat- kozati rendszer újraszabályozásáról szóló, civilek által készített 12 pontos programot, illetve bead egy olyan módosítást, amely alapján nemcsak a vagyonnyilatkozat elkészítésének időpontjában birtokolt, hanem az azt megelőző féléves időszakban meglévő céges és egyéb tulajdonokról is be kell számolni a nyitó- és zárónyilatkozatban - közölte.
