Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-30 / 300. szám

Hol fenn - hol lenn. Többnyire inkább az alsóbb tartományok­ban. Rendkívül szélsőséges őszi idényt teljesített a Balassa­gyarmati Kábel SE férfi kézi­labda csapata. Az NB I/B Keleti csoportjában szereplő Ipoly- partiak mutatóiban egyaránt helyet kapott a kimagasló bra­vúr, a nagyon fájó kudarc, elté- kozolt hazai pontok és balsze­rencsés idegenbeli vereségek. Sokak szerint pedig a tábláza­ton elfoglalt jelenlegi tizen­egyedik pozíció egyáltalán nem tükrözi a társaság valódi érté­két. Molnár Ferenc vezetőedző­vel ezúttal nem kérdezz-felelek formában beszélgettünk, ha­nem a szezonbeli tényékhez fűzte egy-egy véleményét. Hegedűs Henrik Az augusztusi-szeptemberi kezdet hasonlóképpen alakult idén is, mint az elmúlt esztendőkben, ami orvosi nyel­ven szólva vérátömlesztésnek nevezhe­tő. A balassagyarmati csapathoz össze­sen kilenc (!) új játékos érkezett, ezek közül lényegében csak a Vácról jött Dóczi Dávid, Székely Kristóf és Leiter Imre, a szentendrei balkezes Duzsi Dá­vid, illetve a kettős játékengedéllyel sze­replő PLER-es Vízler Máté kapott folya­matos lehetőséget a szakvezetéstől. Az átlövő Tokai Roland meccseként csak perceket töltött a pályán, az NB I-ben edződő váci Munkácsi Robin és a pest­szentlőrinci Mikita Matej több fontos mérkőzésről hiányzott, a szintén váci Joháczi Attilát viszont egyszer sem ve­tették be a kispadról. Tizedikként, egy külföldi kiruccanást követően Al- bert-Tóth László csatlakozott a fiúkhoz, de ő már csak a véghajrában szállt be. Az állandóság hiánya, és ebből faka­dóan a közös edzések kevés száma ko­moly súllyal esett a latba az összteljesít­mény értékelésekor.- Amikor a keretről beszélünk, rög­tön rávágjuk, hogy ez igen, ezzel a csa­pattal csak jó eredményt lehetne elérni- tért ki erre a témára Molnár Ferenc.- Ez persze nincs így. Hiába vannak te­hetséges 'játékosaink, ha nem kapom meg őket edzésre illetve, csak minimá­lis számban jelennek meg. Ilyen szin­ten nem lehet két edzéssel felkészülni egy mérkőzésre, az egész bajnokságra. Aki ennek ellenkezőjét állítja, nem mond igazat. Azzal is mindig sakkozni kellett, ki jön a kettősök közül, mindig változott a pályára küldött legénység. Másrészt úgy gondoltam, hogy a posz­tért való küzdelem még többet hoz ki a játékosokból, de nem ez történt. „Van Hullámvasúton utazott ősszel a Kábel SE KÉZILABDA NB I/B, Keleti csoport, férfiak más, és majd ha úgy gondolja a mester, játszok” szemlélettel nem jutunk előbb­re. Mondják azt is, hogy ez a keret jobb, mint amelyik a kupában négy közé ju­tott. Hát ezzel is vitatkoznék. Ebből a gárdából éppen a rutin hiányzik, azok a személyek, akik kellő időben a meg­felelő módon irányítani tudják belülről a többieket. Egyértelmű, a csapatépítés nem megy egyik pillanatról a másikra. Ez nem sírás-rívás, ez tény. Balassa­gyarmaton félévente kell új csapatot ala­kítani, ami nagy baj. A Balassagyarmati Kábel SE számá­ra rosszul indult az idény, hiszen előbb Ózdon, majd hazai pályán a Nyíregy­házától kaptak ki, így első alkalommal a harmadik fordulóban, Füzesabonyban örülhettek sikernek Szabó Tamásék. A hatodik fordulóban jött el az igazi bra­vúr, a Ferencváros kétvállra fektetése, ami azonban nem lökést adott az együt­tesnek, sokkal inkább visszavető ténye­ző volt, mert a listán öt vereség, vala­mint egy döntetlen következett, és csak a decemberi záráskor, az orosházi után­pótlás ellen tudtak újra nyerni.- Ha osztályoznom kellene a teljesít­ményünket, közepes jegyet kaphatna a csapatom - értékelt a szakember. - Akadtak nagyszerű meccseink, de a Fradi legyőzése után az addigi jó pro­dukciót tökéletesen elrontottuk. Mond­hatni, borítékolva is volt a formánk visz- szaesése a ritkább edzésmunka miatt, de ennyire nem lehet szétzuhanni. A Mizse KC elleni mérkőzés után, ahol nem játszottunk rosszul, de a végjáték­ban hibákat követtünk el, érdekes mó­don mindenki a nyakamba zúdította a vereséget, hogy a hat a néggyel szembe­ni játéknál az utolsó percben nem kér­tem időt. Felesleges azonban bűnbako­kat keresni, a teher mindenkire hárul, a győzelem és a kudarc is mindenkié. A szezon hajrájában viszont többször elszalasztottuk az esélyt, és a szerencse sem állt mellénk. A Békés ellen példá­ul Szabó Tamás lövése háromszor a ka­pufát érintve jött ki, ha az gól, mi nye­rünk. Még szerencse, hogy szépen zár­tuk az őszt, mert különben nagyon ne­héz helyzetben várnánk a tavaszt. A Kábel SE sportolói számára rövid lesz a pihenő, hiszen már január első napjaiban elindul a felkészülés, mivel a küzdelemsorozat február 6-án folytató­dik, amikor az ózdiak látogatnak a váro­si sportcsarnokba. Molnár Ferenc kissé bánatosan említette, megint kényszerű változások lesznek a játékoskeretben: a beállós Piroska Krisztián befejezte pá­lyafutását, míg a váci „kölcsönökre”, Székelyre és Leiterre nem tart igényt az első osztályú anyaklub, és a gyarmatiak­nál jóval biztosabb pénzügyi háttérrel bíró egyesületek is szemet vetettek rá­juk. Aligha árulunk azzal zsákbamacs­kát, amikor kijelentjük: nagy valószínű­séggel ismét csak az utolsó pillanatok­ban áll össze véglegesen a balassagyar­matiak tavaszi kerete. Mérkőzésről mérkőzésre 1. forduló: ÓAM-Ózdi KC-Balassa- gyarmati Kábel SE 39-35. 2: Balassa­gyarmati Kábel SE-Nyíregyházi KC 28-30. 3.: Juhász '99 Füzesabonyi SC-Balassagyarmati Kábel SE 29-33. 4.: Balassagyarmati Kábel SE- Leven­dula Hotel FKSE-Algyő 32-42. 5.: ARAGO Törökszentmiklósi KE-Balassa- gyarmati Kábel SE 24-27. 6.: Balassa­gyarmati Kábel SE-FTC KN KFT 25-22. 7.: Törökszentmiklósi Székács-Balassa­gyarmati Kábel SE 29-28. 8.: KTE- Kisokos-Balassagyarmati Kábel SE 28-22. 9.: Balassagyarmati Kábel SE- CYEB Mizse KC 32-33. 10.: MOL-Pick Szeged U23-Balassagyarmati Kábel SE 34-31. 11.: Balassagyarmati Kábel SE-Békés-Drén Kézilabda Club 26-26. 12.: VKK Nyírbátor-Balassagyarmati Kábel SE 25-23. 13.: Balassagyarmati Kábel SE-Orosházi FKSE-Linamar U23 32-24. Az utolsó fordulóban aratott győzelem után így örültek a gyarmati kézilabdázók i'« V *45sw*"*«dB #>#.Äi"*»«ii£«igsfc1J. ^ «Ét* J Kämmerer Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kajakozó megerősítette, hogy a jövő évi riói ötkarikás játékok után is folytatja pályafutását. kajak-kenu. A hatodik olimpiájára készülő 37 éves versenyző először december elején, a Magyar Olimpiai Bizottság sajtótájékoztatóján beszélt elha­tározásáról. Hétfő este, a Pesti Magyar Színház „Amiről még nem meséltem...” elnevezésű beszél­getéssorozatának vendégeként elmondta, hogy je­lenlegi tervei szerint a 2017-es évet a feltöltődésnek, 2018-at pedig az újrakezdésnek szenteli. 2019-ben szeretne rajthoz állni a szegedi olimpiai kvalifiká­ciós világbajnokságon, és jó szereplés esetén meg­célozná a részvételt a 2020-as tokiói játékokon. Indokként annyit említett, hogy egyfelől tovább­ra is nagyon szeret kajakozni, másfelől viszont el­árulta, hogy a közelmúltban fogadást kötött edző­jével, Fábiánné Rozsnyói Katalinnal arról, melyi­kük „bírja tovább”, vagyis az veszít, aki kettejük közül hamarabb vonul vissza. Eddigi pályafutása mérföldkövének nevezte - a számára aranyérmekkel záruló sydney-i és athéni, valamint az ezüstöt hozó londoni olimpián kívül - az 1998-as szegedi világbajnokságot. Nem megfele­lő hozzáállása miatt nem tudta kiharcolni az indu­lás lehetőségét, csak a televízión keresztül követhet­te a magyar sikerekről emlékezetessé váló versenyt - amelynek döntőit 50 ezren szurkolták végig a hely­színen -, ez adott neki motivációt a folytatáshoz. A 2008-as pekingi olimpiát is karrierje fontos ál­lomásának nevezte: Kucsera Gáborral alkotott pá­rosuk mindkét távon csak negyedik lett, és elmon­dása szerint ez a kudarc is közrejátszott abban, hogy nem hagyott fel a versenyzéssel. A visszavo­nulás gondolatával eddig egyszer, a 2012-es londo­ni olimpia után foglalkozott, de néhány hét múlva a folytatás mellett döntött. A Londonban 1000 méteren ezüstérmes Kämmerer, Tóth Dávid, Kulifai Tamás, Pauman Dá­niel összeállítású négyes riói céljairól és esélyeiről csak annyit mondott: előbb a hazai válogatón szeret­nék kiharcolni az indulás jogát, Brazíliában pedig akkor lennének maradéktalanul boldogok, ha előre­léphetnének az angliai eredményükhöz képest.. A nemzetközi erőviszonyokról szólva Kämmerer kiemelte, hogy az elmúlt években szin­te minden világversenyt más ország négyese nyert meg az olimpiai távon, de csak a magyar egység tudott mindig az élbolyban végezni, ami a teljesít­ményük kiegyensúlyozottságát bizonyítja. ♦ i I

Next

/
Oldalképek
Tartalom