Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-30 / 300. szám

Év végi hálaadás Mátraverebély-Szentkút. a nemzeti kegyhelyen de­cember 31-én csütörtökön 16.30 órától imádsággal ké­szülnek az év végi hála­adásra, a 17.00 órakor kez­dődő szentmisére. Éjfél előtt 23.00 órától szentség- imádás, majd 24 órai kez­déssel szentmise lesz. Újév napján 9 és 11 órától mutat­nak be misét. Gyermekrajzok Becske. A 4Falu Közhasz­nú Egyesület a decemberi ünnepekhez kapcsolódó programjai sorában rajz­versenyt is hirdetett gyer­mekeknek. Ennek eredmé­nyeit a település piacterén nemrégiben tartott rendez­vényen hirdették ki. Esze­rint a 3-14 éves korosztály­beliek közül hatvankilen- cen készítettek rajzokat, s három első díjat, valamint egy különdíjat is odaítél­tek. Valamennyi pályázót megjutalmazott azonban a szécsénkei és a galgagutai polgármester. Jazz-koncert Szendehely. A helyi önkor­mányzat támogatásával, közhasznú egyesület szer­vezésében jazz-koncertet ad december 30-án (ma) 18 órától a kultúrházban az Our Favorite Things. A ze­nekar saját kompozíciókkal és feldolgozásokkal szóra­koztatja az est közönségét. Határidőre elkészült az a védelmi rendszer, amely a tavaszi párzási időszak alkalmával biztonságossá teszi a kétéltűek, illetve hüllők átkelését a 2-es fő- közlekedési út. A hivata­los átadót helyettes ál­lamtitkári részvétellel ka­rácsony előtt tartották Hont határában. Hegedűs-Sztranyovszky Az Ipoly-völgyi árterekben ta­vasztól őszig tanyázó békák téli „szállásukat” rendre a Börzsöny aljában lévő avarosban találják meg. Tavasz elején aztán a va­rangyok ismét útra kelnek, a na­gyobb termetű nőstény hím pár­ját a hátán „cipelve” keresik a folyó mentén lévő élőhelyeiket - a gólyák és más gázlómadarak nagy örömére. Csakhogy eddig ott volt számukra a halált hozó akadály, a 2-es út aszfaltcsíkja. Az autósok pedig nem voltak te­kintettel a kétéltűek vonulására, az átkelés alkalmával rengeteg példányt gázoltak el, emiatt pe­dig síkossá és balesetveszélyes­sé váltak bizonyos szakaszok, fő­leg Hont körzetében. A Varangy Akciócsoport Egye­sület önkéntesei évről-évre sok állatot megmentettek a biztos pusztulástól, különböző módsze­reket alkalmazva. A leggyako­ribb megoldásnak az kínálko­zott, hogy az egyik oldalon egye­sével vödrökbe szedték őket, majd a túlsó részen szabadon eresztették. Később terelősávo- kat alakítottak ki, de ez sem vált be, mert a sötét és száraz átkelő­ket egyáltalán nem használták a kétéltűek. így vetődött fel az a lehetőség, hogy a közútkezelő se­gítségével, uniós pályázati forrá­sok bevonásával, végül összesen mintegy 180 millió forintos költ­ségből a két kilométer hosszú, érintett vonalon korszerű, min­den igényt kielégítő és tökélete­sen biztonságos átkelőrendszert építettek ki a békáknak. A szép, késő őszre emlékezte­tő, napos időben megtartott hiva­talos átadóünnepségen Becsey Zsolt, a kormány közlekedésért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, milyen jól ötvöző­dik ebben a fejlesztésben a kör­nyezetvédelmi törekvés a közle­kedésbiztonság növelésével. A hatékony békamentő tevékeny­ség által jelentős mértékben csökkenthető az a hatalmas veszteség, amely korábban az ál­latállományban bekövetkezett. Hiszen az elgázolt kétéltűek rendkívül csúszásveszélyessé tették a főutat, és ez nehézsége­ket okozott a mindennapos for­galomban. A most kialakított, il­letve felújított terelőalagút, illet­ve védősáv a minőséget mutatja, a civil szféra és az állam össze­fogásának és együttműködésé­nek hű bizonyítéka. Kovács Attila, á Magyar Közút Nonprofit Zrt. fejlesztési és fel­újítási igazgatója kifejtette, a Du- na-Ipoly Nemzeti Parkkal közö­sen alakították ki ezt a projektet, 2013-ban kezdődtek a tervezé­sek, és sikerült 2015-re a határ­időre befejezni a rendszer kiépí­tését. A nemzeti park dolgozói biztosították ehhez a szakmai hátteret, amivel a 21. század kö­vetelményeihez méltó békatere­lő megoldás született meg, és im­már nem emberi kézzel kell menteni a kétéltűeket. Ürmössy Ákos, megyei közút­kezelő-igazgató hozzátette, két kilométeres hosszúságban, 2500 folyóméternyi területen vé­gezték el a sáv és az alagutak ki­alakítását, amelynek során tíz új „áteresz” segíti a békák közleke­dését. így már összesen huszon­öt helyen kelhetnek át biztonsá­gosan a 2-es úton a kétéltűek. Kiemelte, Németországból hoz­ták azt a speciális polimerbetont, ami teljes mértékben kedvez bé­káknak, segíti az élőlények fo­lyamatos haladását. A rendezvényt záró beszélge­tésen Kéri András, a Varangy Ak­ciócsoport Egyesület vezetője megemlékezett idén elhunyt kol­légájáról és barátjáról, dr. Puky Miklósról, aki hosszú éveken ke­resztül elhivatott munkát vég­zett a békamentések szervezé­sében, míg Gál Magdolna, Hont polgármestere elmondta, nagy megkönnyebbülés a község min­den egyes lakójának, hogy im­már véglegesen megoldódott az állatvédő sáv kiépítése a falu ha­tárában. Épülnek-szépiilnek a játszóterek Balassagyarmat Több játszóte­ret felújított, illetve egy újat épí­tett a közelmúltban a balassa­gyarmati önkormányzat. A gye­rekek nagy örömére a létesítmé­nyek folyamatosan bővülnek új elemekkel. Csach Gábor alpolgármester a Nógrád Megyei Hírlap érdeklő­désére kifejtette, a városvezetés számára nagyon fontosak a csa­ládok és a gyermekek, ehhez pe­dig szükség van a velük kapcso­latos támogatásokra, az intézmé­nyek, létesítmények fejlesztésé­re, a tevékenységek ösztönzésé­re. Ezek közé tartoznak természetesen a játszóterek is. A 2015-ös esztendőben hat ját­szóteret fejlesztettek, láttak el új építményekkel Balassagyarma­ton: a Szontagh, a Május 1., a Mártírok, a Jókai, a Dózsa és az Ipolyjáró utcákban. Ezen kívül a Bíró János utcában egy vadona­tújat létesítettek. Valamennyi szabadtéri játékelem alatt a ho­mokréteget is kicserélték, vala­mint eltávolították a nem szab- J ványos hintákat, mászókákat, csúszdákat. Csach Gábor hozzá­tette, a karbantartásokon túl 2013 óta évente mintegy ötmillió forintot költenek új elemek be­építésére. H. H. Művészeti oktatás: tágabbra nyíltak a kapuk Az alkotás, a hagyomány- ápolás és a közösségépí­tés örömét együtt élhet­ték át a művészeti iskola tanulói egy pályázati program során. A lehető­ségek, ismeretek sokasá­gát nyújtó feladatsor a környezet épülésére is szolgált, egyben merített is abból. Salgótarján. A Váczi Gyula Alapfokú Művészetoktatási In­tézmény kiemelten figyel a táncművészet tanszakos cso­portjai működésére. Pedagógu­sai általános iskolákban nép­táncot oktatnak, valamint or­szágos és helyi rendezvénye­ket szerveznek nagy sikerrel, így hosszú évek óta több száz gyermek ismerkedik a népi tánc- és zenei hagyományok­kal, és színpadi körülmények között is számot adnak mester­ségbeli tudásukról. Hazai- és külföldi fesztiválsikerek, nívó­díjak és egyéb elismerések jel­zik az együttesek munkájának színvonalát. Az idén tizedik éves Palóc tánc- és kézművestáborukat Hollókő Ófalujának területén rendez­ték meg két turnusban, csak­nem 100 gyermek részvételé­vel. Résztvevői egy hét alatt a tánctanításokon és kézműves foglalkozásokon ízelítőt kaptak a régi, paraszti kultúrából, a vidéki életről, a közösségek ér­tékeiről. Esténként közös játé­kok, táncházak tették még hangulatosabbá az itt eltöltött napokat. Ófalui szálláshelyük révén bepillanthattak a még vi­seletben járó, tájszólással be­szélő emberek mindennapi életébe. A manapság divatos flashmob-okkal is igyekeztek élénkíteni városuk kulturális életét. A tanszak tanulói spon­tán jelleggel mutattak be tánco­kat Salgótarján terein, felléptek a Dobroda zenekar előadásán, s a rögtönzött táncházban együtt ropták az érdeklődő járó­kelőkkel. A néptáncoktatásban a fellépések, próbák digitális rögzítése, a felvételek elemzése a tanulási folyamat elengedhe­tetlen része. A téma előadója se­gítséget nyújtott a zene,- és videószerkesztő programok ke­zelésében, tapasztalatokat osz­tott meg a mozgás rögzítésének technikáiról. A tanszakon folyó oktató-nevelő munka fő célja a palóc hagyományok ápolása, oktatása, népszerűsítése a hatá­ron belül és azon túl. Továbbá a gyermekek elindítása egy pozi­tív életminőség-változás felé a hagyományos népi kultúra esz­közeivel. A művészeti iskola képző és iparművészeti tanszakának ta­nulói szintén pályázati keretek közt vehettek részt olyan tevé­kenységi formákon, amelyeket támogatás nélkül megvalósíta­ni igencsak kétséges lett volna az intézmény anyagi nehézsé­gei miatt. Az alkotás mellett le­hetőség volt arra is, hogy a tanu­lók megismerhessék egymást, s ez a közösségépítés szemszögé­ből fontos. A környezettudatos­ság jegyében szervezett progra­mokkal a sokrétű ismeretszer­zés mellett igyekeztek olyan életszemléletet bemutatni, ami a jövőért érzett felelős tenni vá­gyást mutatja. Mindezt a térség természeti-kulturális-gazdasági környezetének tükrében tervez­ték, s igyekeztek megvalósítani. A nyári tábor tapasztalatai sze­rint a megismerés, megszeretés, gondolati, érzelmi folyamata nem áll messze a tanulóktól. Az ott készült alkotások a figyelem, a felfedezés vágyát sugározzák, de az elmélyülés és a látottak továbbgondolása is megjelenik bennük. A munkák a Krakkópusztai Vadász és Tu­ristaház területén és környé­kén születtek és jelenleg is lát­hatóak a művészeti iskola galé­riájában. A családi napok egyik elsőd­leges célja volt, hogy a szülők is képet kapjanak a tanszak működéséről. Résztvevői közös munka során tapasztalták meg, hogyan valósulnak meg a pedagógiai célkitűzéseik. A Tarján Tarkán kezdemé­nyezésben együtt színesítették a város közterületét a fiatalok­kal és szülőkkel. Szintén a kör­nyezet felelősségteljes megvál­toztatását célozta a Land-art projektjük, ennek keretében nagyméreté fűképet (UFO le­szállópályát) alakítottak ki. Mindezek dokumentálásához, és az alkotói tevékenység segít­ségére a pályázat időtartama alatt tanulóink Shah Timor se­gítségével ismerkedtek a digi­tális fotózással. A zeneművészeti ágazat nö­vendékei is pályázati segítség­gel jutottak a tudásukat gyara­pító új lehetőségekhez. Ez a fel­adatsor a „Hangszersimogató” elnevezésű, sikeres családi nappal kezdődött. A muzsiká­lás élménye mellett a tanulók egyszerre élhették meg a kö­zösségépítés és az alkotás örö­mét. Szabad térre is kivitték a muzsika hangjait, hiszen túrá­zással egybekötött hangver­senyt adtak az Országzászló­nál és a Salgói Várnál. „Digitá­lis tartalmak az oktatásban” címmel, tanórán kívüli, 20-20 órán ismerkedhettek meg a szoftverek használatával. A pá­lyázatnak köszönhetően még eszközeiket is tudták minimá­lis mértékben fejleszteni, a pe­dagógusok pedig két hasznos továbbképzésen vehettek részt. v 1 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom