Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)
2015-12-22 / 296. szám
MTI FOTÓ: KOVÁCS Kö zel-keleti migránsok, európai betegségek Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház (ESZSZK) infektológiai osztályának főorvosa szerint a migrációval eddig csak tankönyvekben látott, szúnyogok terjesztette közel-keleti kórok tűnhetnek fel Európában, ugyanakkor a migrán- sokat az európai betegségek szintén megtámadhatják. Budapest. Szlávik Jánost azzal kapcsolatban kérdezték hétfőn, hogy Németországban szakemberek szerint alig ismert vagy nagyon ritkán előforduló betegségek jelenhetnek meg a menekülthullám miatt, amire fel kell készülnie az egészségügyi rendszernek. A főorvos egyetért azzal, hogy csak tankönyvekben látott, szúnyogok terjesztette közel-keleti kórok tűnhetnek fel, annyi embert ugyanis nem lehetséges szűrni, mint amennyi Európába érkezett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyarországi migránsok fertőzéseinek ellátására egyelőre elegendő az ESZSZK „trópusi osztálya”, tehát nem szükséges további speciális szakorvosokat kiképezni. Szlávik János azt is elmondta, hogy a migránsokat az európai betegségek szintén megtámadhatják. Különösen a gyermekek veszélyeztetettek, mivel a kibocsátó országokban nem elterjedtek a védőoltások. Idén komolyabb influenzajárvány várható Európábán, amely kockázatot jelent a migránsokra nézve - tette hozzá. Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója ételt oszt rászorulóknak az Ökumenikus Segélyszervezet csepeli rendezvényén 2015. december 21-én. Felvidéki magyar szervezet Duna-díja Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k) átadja a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségnek odaítélt Duna-díjat Bárdos Gyulának, a szervezet elnökének (b) a Magyar Rádió Márványtermében 2015. december 21-én. Jobbról Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezérigazgatója A Csemadok, a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség kapta idén a Duna-díjat. A televíziós elismerést hétfőn adták át. Budapest Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes méltatásában arról beszélt, hogy az 1949-ben létrejött, mára mintegy 50 ezres taglétszámú felvidéki civil szervezet mindig az ottani magyarság megmaradásáért küzdött. A magyarság érdekében végzett munka elismeréseként adományozott díjat egy olyan kulturális egyesület kapta az idén, amely az „ahogy lehet körülményei között” mindig a nemzet szolgálatát végezte - fogalmazott. Semjén Zsolt szólt arról: a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven, több mint hat évtizede létrehozott szervezet az idők során többször változott, de fennmaradt mint a magyarság érdekvédő képviselete. A pártutasításra létrehozott szervezet hamar a saját lábára állt és önálló utat kezdett - mutatott rá. Semjén Zsolt azt mondta: a Csemadok-történet a kisebbségi magyar sors, az „ahogy lehet lét” tükre. A Csemadok üzenete az, hogy bárhogy változnak a korok, bármilyen politikai rezsimek és rendszerek vannak, „a magyarság és a magyarság szolgálata örök” - tette hozzá. Dobos Menyhért, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédében emlékeztetett arra, hogy 23 éve kezdte meg adását a Duna Televízió, amely azért jött létre, hogy a 20. században szétszakított nemzetrészeket összekösse a magyar szóval és a magyar kultúra erejével. Elmondta, a díjat azon személyek és egyesületek kapják, akik sokat tettek a magyar nyelv, kultúra ápolásáért, és a magyar identitástudat megerősítéséért Az elismerést immár negyedszer ítélték oda, azt először Csoóri Sándor író, költő, a Duna Televízió egyik alapítója vehette át. Őt követte Sára Sándor, a Duna Televízió első elnöke, majd Tőkés László református lelkész. A díjat Semjén Zsolt és Dobos Menyhért adta át Bárdos Gyulának, a szövetség elnökének. Bárdos Gyula a díj átvétele után arról beszélt hogy bár a pártállam hozta létre a szervezetet lehetőségük nyílott anyanyelvükön, a magyar kultúrát és hagyományaikat ápolni. Ha nem volna Csemadok, akkor nagyon rossz szellemi kondícióban lenne a felvidéki magyarság -hangsúlyozta Bárdos Gyula. Szavai szerint a díj is hozzásegíti őket ahhoz, hogy tevékenységüket még erőteljesebben végezzék. „Mi is, felvidéki magyarok a magyar nemzet részét képezzük” - hangsúlyozta Bárdos Gyula. A Duna-díjat a Duna Televízió fennállásának 20. évfordulója alkalmából, 2012-ben alapították. A díjat évente olyan alkotónak vagy szervezetnek ítélik oda, aki vagy amely a Duna Televízió működéséhez, tevékenységéhez és céljai eléréséhez tevékenyen hozzájárult. Utóbbiak közül kiemelendő a magyar kultúra ápolása a határon túl. A Duna-díjjal oklevél, Bencsik János képzőművész bronz Madonna-szobra és egymillió forintos pénzjutalom jár. Csaltak a tánciskola vezetői a támoga K sVv Miskolc Visszaéltek az állami támogatás lehetőségével egy tánciskola vezetői Miskolcon, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói ezer embert hallgattak ki az ügyben - tájékoztatta a NAV Észak-magyarországi Regionális Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense hétfőn az MTI-t. Kovács Dorina közölte: a tánciskola vezetői csaknem háromszáz tanuló után igényeltek jogosulatlanul normatív támogatást a fiatalok adatainak meghamisításával. A naplóban olyan diákok is szerepeltek, akik egyáltalán nem jártak a tánciskolába, vagy esetleg csak egy órán vettek részt. A történtek tisztázására a pénzügyi nyomozók csaknem ezer diákot, illetve szülőt kihallgattak, és igazságügyi adószakértőt is kirendeltek az ügyben. A megalapozott gyanú szerint a tánciskola mintegy ötmillió forint támogatáshoz jutott jogosulatlanul. Egykori vezetőit, egy férfit és egy nőt költségvetési csalás miatt kihallgatták, és vádemelési javaslatot tettek ellenük az illetékes ügyészségnél-olvasható a közleményben. Nő a katonák bére Budapest A jövő év január 1- jétől újabb 5 százalékkal nő a honvédségnél dolgozók bére, és emelkednek a béren kívüli juttatások is - jelentette be a honvédelmi miniszter az erről szóló, a honvéd érdekvédelmi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodás aláírása előtt hétfőn. Simicskó István kiemelte: idén júliustól átlagosan 30 százalékos illetményemelés történt, a jövő évtől kezdve pedig minden évben átlagosan újabb öt százalékkal emelkedik a honvédelmi dolgozók illetménye, így 2019-re átlagosan ötven százalékkal magasabb illetményben részesülnek. A miniszter hozzátette: a megállapodás teljes körű, hiszen nemcsak a katonák bérére, hanem béren kívüli juttatásaira - mint például az Erzsé- bet-utalvány, illetve a ruhapénz - is vonatkozik. A világban élő magyar közösségek A magyarországi nemzetpolitika célirányos fejlesztéséhez és a külhoni támogatások sikeres megvalósításához elengedhetetlen a világban szétszórtan éló' magyar közösségek mélyebb, átfogóbb megismerése - olvasható a Nemzetpolitikai Kutatóintézet hétfőn közreadott elemzésében. Budapest Az intézet a Magyar Diaszpóra Tanács ötödik ülésének apropóján készített gyorselemzése szerint a diaszpóra anyaországi támogatásával kapcsolatban fontos annak tudatosítása, hogy a világ minden magyar közösségének egyedi« helyzete, ezért segítésük nem lehet sikeres helyi kultúrájuk és kötődéseik figyelembevétele nélkül. Fontos továbbá annak ismerete is, hogy az érintett közösségek hogyan értelmezik az anyaországi segítségnyújtás gesztusát és gyakorlatait - tették hozzá. Azt írták, a külhoni támogatásokkal kapcsolatban elsősorban az érintett közösségek létszámának kérdése merül fel, énnek meghatározását azonban több tényező is nehezíti. Ilyen például, hogy a népszámlálási adatok felvételénél nem számolnak az etnikai-nemzeti hovatartozással, továbbá nincsenek pontos adatok arról sem, hogy a XX. századi emig- rációs hullámokkal hány magyar hagyta el a Kárpát-medencét - tették hozzá. Kiemelték, a jelenkori, vagyis a rendszerváltást, illetve az EU- csatlakozást követő emigrációs hullámokat érdeiúes külön kezelni a' korábbiaktól, mivel mások az elvándorlást kiváltó okok, valamint az újonnan kivándorlókról még nem lehet tudni, diaszpórává válnak-e, vagy idővel asszimilálódnak, esetleg továbbvándorolnak vagy hazaköltöznek. Az elemzésben rámutatnak arra is, hogy míg a rendszerváltást követően a magyar nemzetpolitika elsősorban a határváltozások következtében létrejött, a szomszédos országokban élő, úgynevezett őshonos magyar kisebbségi közösségek támogatására irányult, addig a 2010-es kormányváltást követően ez lényegesen megváltozott, sokkal kiterjedtebb és sokrétűbb lett. Szintén jelentős változás volt 2010-ben a nemzetpolitikai államtitkárság létrehozása, amely, lehetővé tette, hogy a külhoni magyarok kérdésének ügye ugyanolyan rangra emelkedjen, mint bármely más ágazati politika. Az elemzésben felsorolták a külhoni magyarokkal kapcsolatos döntéshozó testületeket és egyeztető fórumokat, mint például a külhoni támogatási rendszer egységes és centralizált működtetése érdekében létrehozott Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-t, a külhoni magyarok közvetlen megszólítását, programjainak és híreinek közlését célzó Nemzeti Regisztert, illetve a magyar diaszpóra szervezetek vezetőinek egymással, valamint a magyar kormánnyal folytatott párbeszédre lehetőséget adó Magyar Diaszpóra Tanácsot. Említették továbbá a Körösi Csorna Sándor Programot, mely a szétszórtságban élő külhoni magyarok identitásának, nyelvi és kulturális ismereteinek ápolását, valamint Magyarországgal való kapcsolatainak erősítését szolgálja és a Julianus Programot, melynek célja a világban elszórtan található magyar örökségek - épületek, műalkotások, emlékművek, emléktáblák, utcák, könyvtárak, levéltárak és múzeumok - nyilvántartásának megalkotása és ismertetése. Felidézték azt is, hogy a Magyar Diaszpóra Tanács idei ülésén elfogadott zárónyilatkozatába bekerült egy új tudásközpont, az Emigrációs és Diaszpóra Központ létrehozása, valamint számos program támogatása is. Ukrán gyerekek az Országházban Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Hartyányi Jaroszlava ukrán nemzetiségi szószóló (középen) kezet fog, mellettük jobbra Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára és a vendég ukrán gyerekek az Országházban 2015. december 21-én. A 40 gyerek a háborús konfliktusban érintett övezetből érkezett. v
