Nógrád Megyei Hírlap, 2015. december (26. évfolyam, 278-301. szám)

2015-12-16 / 291. szám

a Nemzetközi Űrállomásra Levegőbe emelkedik ja Szojuz TMA-19M orosz űrhajó a kazahsztáni Bajkonur orosz űrközpontját)» 2015. december 15-én. Az űrhajó legénységének tagjai. Timothy Peake brit, timothy Kopra ameri­kai és Jurij Malencsanko orosz űrhajós a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállo­másra (ISS) utaznak jj Fedélzetén egy amerikai, egy brit és egy orosz űrha­jóssal kedd délután útjára bocsátottak Bajkonurból egy orosz űrhajót, amelynek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) kell elvinnie utasait és rakományát. Kilenc perccel az indítás után az űrhajó si­keresen Föld körüli pályára állt. Bajkonur. A Szojuz TMA-19M űrha­jó a tervek szerint kedd késő este, hat és fél órás út után kapcsolódik az űr­állomáshoz. Az orosz Jurij Malencsenkó, az amerikai Timothy Kopra, továbbá az Európai Űrhivatal képviseletében a brit Timothy Peake utazik az ISS-re. A csapat fél évet tölt az űrállomáson, amelyen hárman vár­ják őket: Szergej Volkov és Mihail Komyijenko orosz, továbbá Scott Kelly amerikai űrhajós. Kornyijenko és Kelly már március óta az állomáson van, küldetésük egy teljes évre szól. A klímaváltozás a tengeri táplálkozási láncot fenyegeti Ausztrália partjainál A klímaváltozás fenyegeti a tengeri táplálkozási láncot Ausztrália déli partjainál egy planktonokról írt új tanulmány szerint. Canberra. Az ausztrál tudományos és ipari kutatószervezet (CSIRO) jelentése szerint az elmúlt 30 évben a hideg tengervizet kedvelő és a helyi ökoszisztémában fontos szerepet betöltő planktonpopuláció több mint 300 ki­lométerrel húzódott délebbre, átadva a helyet más, inkább a melegebb vizet kedvelő planktonfajoknak. A jelentés vezető szerzője, Anthony Richardson úgy nyilatkozott, hogy a planktonok vándorlása hatással lehet a tenge­ri madarak, halak étrendjére és táplálkozási szokásaira is. „A melegvízi planktonok kiseb­bek, és néhány hal, tengeri madár és emlős egyszerűen nem szereti az ízüket” - mondta el. Hozzáfűzte: a fiatal halaknak a hidegvízi planktonok jelentik a legfontosabb táplálé­kot, a klímaváltozás hatására délebbre vonu­ló trópusi planktonok ezért nem kedveznek a halak szaporodásának. Anthony Richardson szerint a planktonok vizsgálata létfontosságú a klímaváltozás tengeri életre, végső soron az emberekre gyakorolt hatásai­nak megértéséhez. Mint hangsúlyozta, a planktonok amellett, hogy központi szerepet töltenek be a tengeri táplálékláncban, felelő­sek az emberek által belélegzett oxigén mint­egy feléért is. „A legfontosabb eredményünk, hogy a planktonok, amelyek igazán fontosak az emberek szempontjából, komoly változá­son mennek keresztül a klímaváltozás követ­keztében” - fogalmazott. A Dnyeszterig ért a Csornád hamuja A székelyföldi Csomád- vulkán legutóbbi kitöré­seiről mutatják be legfris­sebb eredményeiket hol­nap a Magyar Tudomá­nyos Akadémián magyar és külföldi kutatók. A té­ma aktuális, ugyanis a látszat ellenére a Föld mélye ma is aktív. La­punk a múlt héten a ha­zai bazaltvulkánok kitö­rési esélyéről írt. A jelenleg több szálon futó ku­tatás részeredményeit hozzuk nyilvánosságra számos fórumon - mondta a holnapi konferencia kapcsán Karátson Dávid vulkanológus az MTI-nek. A Magyar Tudományos Akadémián tartott szakmai napról szólva ki­fejtette, a székelyföldi Csomád- vulkán működésének jellege az elmúlt ötvenezer évben megvál­tozott, ezért a vizsgálatok legin­kább arra irányultak, hogy ez ho­gyan történt, mi volt az oka, illet­ve, hogy melyek lehetnek a követ­kezményei. Újabb adatok alapján mintegy 29 ezer éve szunnyad a vulkán, így szigorúan tudomá­nyosan nézve azt kell mondani, hogy még lehet némi esély újabb kitörésre - közölte a kutató. Kifej­tette, lehetséges, hogy nem szi­lárdult meg alatta a magma, azonban a robbanásnak a közel­jövőben kicsi a valószínűsége, mivel korábban néhány ezer évenként volt működés, és jelen­leg semmi nem utal magmás nyugtalanságra. Kiderült, a terü­let igen gazdag olyan utóvulkáni jelenségekben, mint amilyenek a borvizek vagy a kénes kigőzölgé­sek miatt büdösbarlangoknak ne­vezett hasadékok, üregek, ám ezek szunnyadó tűzhányókon Is megfigyelhetők. A vulkanológus elmondta, hogy nagyjából ötven­ezer évvel ezelőttől kezdve heves robbanások játszódtak le. Ezek­nek köszönheti a létét a vulkán két krátere is, a jóval régebbi, ma már láppal kitöltött Mohos és a legutolsó robbanás színtere, a Szent Anna-tó. Mint mondta, a felnyomuló magmának az aljzat mésztartalmú kőzetanyagával va­ló érintkezése heves robbanások­hoz vezetett. Ez a működési típus a korai kitöréseket és a Csornád legvégső aktivitását is jellemezte. Az ötvenezer évvel ezelőtti heves robbanásoknak a Mohos egykori krátere lehetett a központja. Ek­kor jött létre a két krátert észak­ról övező magas hegyperem is, a Nagy-Csomád. Mintegy negyven­ezer évvel ezelőtt a vulkán elcsi­tult, csak kisebb lávaömlésekre került sor, majd feltehetően egy új magmaadag érkezése, nagyjá­ból 31 ezer éve, az úgynevezett kézdivásárhelyi kitöréssorozat­hoz vezetett. Ennek - a környező medencékben élő kőkori ember számára rendkívül látványos, de igen veszélyes - lényegi Fésze az akkori Szent Anna-kráterben a csendes szakaszban megnövekedett lávadóm felrob­banása volt. A korábbi vélekedé­sek a kitörés időpontját tartották a csomádi vulkánosság befejező­désének. Az újabb kutatások azonban bizonyítékokkal szolgál­tak egy még későbbi, két-három- ezer évvel fiatalabb, legutolsó ki­törésre is, amely olyan erejű rob­banás volt, hogy hamuanyaga még a távoli Dnyeszter folyó del­tájának vidékén, az ottani löszös üledékek közé települve is kimu­tatható. Azóta a vulkán szuny- nyad, a kráterben felgyűlt tó fel- töltődése még csak kezdeti szaka­szában tart. Karátson Dávid el­mondta, hogy további kutatáso­kat folytatnak a területen azért, hogy még teljesebb „életfát” tud­janak felállítani a Csornádról, és hogy sikerüljön megismerni tel­jes történetét. Ezek a vizsgálatok kiterjednek például arra, hogy mennyi láva jött a felszínre adott idő alatt, voltak-e nyugalmasabb, illetve aktívabb periódusai, ame­lyekhez egyebek mellett újabb kormeghatározásokat fognak vé­gezni a szakemberek. A friss eredményekről a Földgömb ma­gazin decemberi számában ol­vasható tanulmány. Az űrrepülés története Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az űr­repülés történetét feldol­gozó hatalmas kiállítás érkezik Brüsszelből Bu­dapestre január közepén - közölték a szervezők az MTI-vel kedden. Budapest A közlemény szerint a világ egyik legnagyobb űrre­püléssel foglalkozó gyűjtemé­nyének tartott Gateway to Space elnevezésű tárlat január 15. és március 15. között lesz látható a Millenáris parkban. A több száz tárgyat felvonultató kiállításon lehetőség lesz megismerkedni a NASA által használt szkafande­rekkel, rakéták és űrkapszulák élethű másával, valamint a láto­gatók testközelből szemlélhet­nek egy életnagyságú holdjárót is. Az űrrepülés történetét az el­ső lépésektől napjainkig bemu­tató kiállítás végigkalauzol az eseménydús 20. századon, kitér a rakétaépítés kezdeteire, a Holdra szállásért zajló űrver­senyre és a Naprendszer határa­inak feltérképezésére is. Az inte­raktív tárlat emellett betekintést fog nyújtani az űrhajósok min­dennapjaiba, az űrhajósképzés gyakorlatába és a Földön kívüli élet kutatásának lehetőségeibe is - olvasható a közleményben. Magyar kamerák mutatják a kísérletet A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg először a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellará- torában, a Wendelstein 7- X-ben felvillan a plazma. Az intézmény kedden az MTT hez eljutatott közleménye szerint mintegy kilenc évnyi építés és több mint egy év előkészület után indult el a németországi Greifswaldban a világ legnagyobb sztellarátor típusú fúziós kísérleti berendezése, a Wendelstein 7-X. A szerkezet a Napban zajló reakció­kat földi körülmények között való­sítja meg, a szabályozott magfúzió létrehozásához erős mágneses te­rekkel tartja össze a plazmát, így állítva elő hatalmas mennyiségű tiszta - üvegházhatást és atomhul­ladékot nem produkáló - energiát Az Európai Uniós fúziós kutatási program egyik alappillérének szá­mító berendezés első kísérletei­nek sikeréhez a magyar csapat majdnem egy évtizede fejlesztett, tíz kamerából álló saját intelligens videomegfigyelő-rendszerrel já­rult hozzá. Az egész berendezés belsejét monitorozó kamerarend­szer feladata, hogy megfigyelje a plazmát és megvédje a berende­zést az esetleges nem megfelelő működéskor fellépő károsodástól. A rendszer a megfigyelt adatok va­lós idejű feldolgozása után ered­ményeit eljuttathatja többek kö­zött a berendezés vezérlőrendsze­rének is, amely a kameraképek alapján szükség esetén biztonsági leállást tud végrehajtani. A rend­szert a magyar kutatók és mér­nökök több lépésben szállították ki és szerelték össze, az utolsó komponensek idén januárban érkeztek meg a helyszínre. A kri­tikus első kísérletnél minden rendben zajlott, így a Wigner Fi­zikai Kutatóközpont Plazmafizi­ka Osztályának munkatársai a többi jelenlévő 150 kutatóval együtt boldogan kiálthattak fel az első plazma képei láttán a be­rendezés vezérlőtermében - de­rül ki a közleményből. HIRDETÉS ■'em- Haclrola •«, fy f ÍÜ k ícáassK j' az egész csatádnak www.vargagyogygomba.hu I 4 I I 1 I I 1 < t

Next

/
Oldalképek
Tartalom