Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-09 / 259. szám

A Salgótarjáni Bolyai János Gimnázium minden évben szá­mos utazási lehetőséget kínál diákjai számára. Ezek közül ki­emelkedik a kétévente megszer­vezésre kerülő tíznapos tanul­mányút, mely során a Skót-fel- földön jártunk. 2015. szeptem­ber 20-án 41 lelkes diák és öt kísérőtanár várta, hogy az autó­busz kigördüljön a parkolóból. Az első úti célunk Brugge, Bel­gium középkori érzetű kisváro­sa volt. A hangulatos, macska­kővel kirakott utcákat a belga csokoládé semmi mással össze nem téveszthető aromás illata töltötte be. A hosszú nap után boldogan foglaltuk el a tranzit­szállásunkat a franciaországi Dunkerque-ben. Másnap kora reggel a hideg, szeles időben már a kompról csodáltuk a nap­felkelte által ezerszínűre festett égbol­tot. Londonban, a város védjegyét jelen­tő nevezetességek mellett elhaladva ér­tünk a Natural History Museum léleg­zetelállító épülete elé. A hatalmas ka­pun áthaladva úgy éreztük, mintha egy időgépbe léptünk volna, ugyanis egy di­noszaurusz életnagyságú csontvázával találtuk magunkat szemben. A természettudományi és őslénytani kiállítások után a Science Museum felé vettük az irányt, ahol a technika világá­ba kaptunk betekintést, interaktív felada­tokkal megfűszerezve. A londoniak szá­mára remek kikapcsolódási lehetőséget nyújtó Hyde Park után megtekintettük az Albert Memóriáit és káprázatos Royal Albert Hall-t. Az éjszakát jellegzetes, tég­lával kirakott sorházakban töltöttük. Az angol oktatás egyik kulcsfontossá­gú városa, Cambridge mindannyiunkra nagy hatással volt. A hely nyugodt at­moszférája átjárta a csoportot, valamint lelki szemeink előtt önmagunkat a több száz éves kollégiumok épületében cambridgei diákokként vizualizáltuk. A Cam folyó mentén sétálva a punting ne­vű vízisportot űzőket figyelhettük meg, ami nagyban meghatározza a tanulók életét. Ezután a nap után egy modern hotel falai között hajthattuk A York-i ka- tedrális monumentális épülete, a fara­gott szobrocskák apró részletei, kidolgo­zottsága hozzájárult a város pompás lát­ványához. A díszes rózsaablakok által megtört napfény milliónyi árnyalatban vetült a lábunk elé. A régi és új tökéletes találkozása fi­gyelhető meg a házak esetében: a felső rész érintetlenül adja vissza a régmúlt stílusát, míg az alsóbb szinteken modern boltok vannak. Ez a kettősség teljes utun­kat végigkísérte. Délután Skócia felé vet­tük az irányt, ahol már a családok vártak ránk a régóta vágyott meleg vacsorával. Szerencsére átmeneti szállásadóink nagyon kedvesek voltak és sokunknak al­kalma nyílt a jellegzetes skót ételeket megkóstolni. Reggel a „Fekete városba”, Edinburghbe indultunk. A kastélyban megtekinthettük a koronázási ékszere­ket, a Stone of Sconet, a Mons Meg óriás­ágyút, illetve gyönyörködtünk a csodála­tos panorámában. Feltehetően az egyik legjobban várt program a Whisky Heritage megtekintése következett, ahol több száz különböző whiskyt láthattunk. A múzeumban az ital készítésének forté­lyaiba nyertünk betekintést, valamint az egyes régiók jellegzetes esszenciáinak el­képzelését illatosított kártyák segítették. Szombaton a felföld felfedezésére ke­rült a sor. Atholl grófjának hófehér szel­lemkastélya, a Blair Castle, az előtte el­terülő igényesen karbantartott hatalmas park mindenki tetszését elnyerte. Dél­után a híres Loch Ness mellett haladva fáradhatatlanul pásztáztuk a tó vizét Nessy után kutatva, ám nem jártunk si­kerrel. A múzeum bemutatói után még több kérdés merült fel bennünk, a rejté­lyes szörnnyel kapcsolatban. A kanyar­gós hazaúton Glencoe völgyének sziklái óriásként magasodtak fólénk. A kanyar­gós úton legjobb barátunknak a Daedalon bizonyult, amit „dr.” Hegedűs Krisztián tanár úr ideiglenes patikájá­ból szerezhettünk be, melynek hatására kellemesen bódult állapotba kerültünk, így a csoport beceneve hamarosan a Walking Deadre változott. A golf városában, St. Andrewsban le­hetőség nyílt a reggeli fényben úszó Északi-tenger partján sétálni. Utunk Dundeeba vezetett, ahol Scott kapitány hajójának, a Discoverynek, a fedélzetén sétálhattunk. A felföld kapujában elhe­lyezkedő Stirling-kastélynak központi szerepe volt a skót történelemben. A Rosslyn kápolna bámulatos faragásaival és az Alnwick-kastély a legnépszerűbb programok közé tartozott. Utóbbi a Harry Potter-filmek, azon belül is a híres seprűjelenetek helyszínéül szolgált Majd Newcastle kikötőjében egy felejt­hetetlen kaland vette kezdetét. Az eddi­gi tanulmányutakkal ellentétben idén egy új programmal is kedveskedtek ne­künk: az éjszakát egy 11 emeletes hajón tölthettük! A hálókabinok szűkös mére­tét nagymértékben kompenzálta a hajó fedélzetén rendelkezésünkre álló szóra­kozási lehetőségek tömkelegé. Moziterem, élőzene, illetve a semmi más­sal nem pótolható csillagos égbolt vará­zsa, az arcunkat csípő hűvös tengeri szél­lel ötvözve. Ezen felül a lelkesedésünket még inkább fokozta az ínyencségektől roskadozó asztalok végeláthatatlan sora és a választék széles skálája (sushi, ten­geri herkentyűk); hiszen svédasztalos vacsorában és reggeliben volt részünk. A hosszú és tartalmas éjszaka után a hajó Amszterdamban, Észak Velencé­jében kötött ki. Üvegtetős hajókból, az utcák közti csatornákon haladva, meg­tekintettük a város főbb látványossága­it. A nap többi része kellemes tempójú városnézéssel telt. A város jellegzetes hangulatát a hidaknak illetve bicikli­seknek köszönheti. (Vagy: a biciklisek, a speciális összetételű sütemények, il­letve a Vöröslámpás negyed kirakatai­nak „próbababái”, akik elhanyagolható mennyiségű ruhaneműt mutatnak be, igencsak hozzájárulnak a jellegzetes hangulat kialakításához... Életre szóló élményekkel feltöltődve, szuvenírrel teli bőröndökkel, valamint több száz gondosan beállított és szer­kesztett fotóval a fényképezőgépeink­ben kezdtük meg az utazást hazafelé. Határozottan állíthatom, hogy ezt a tartalmasán és izgalmasan telt tíz napot sosem fogjuk elfelejteni! Gregor Gréti Barbara ■ u 12/B. Tanulmányi út Angliába Mint minden évben, most is útjára indult az angliai kisvárosba, Barnstaplebe negyven, két tanítási nyel­vű képzésben résztvevő diák és öt tanár a Salgó­tarjáni Bolyai János Gim­náziumból. Buszunk au­gusztus 28-án délután öt­kor gördült ki a Tesco par­kolójából, és mi még mit sem sejtettünk arról, hogy mennyi új, felejthetetlen élménnyel térünk haza. Az utazásunk célja az volt, hogy miközben megtekintjük a helyi látványosságokat,játéko­san fejlesszük angoltudásunkat és magabiztosabban használjuk meglévő ismereteinket. A 29 órán át tartó utazás enyhén szól­va kényelmetlen volt, de minden egyes közös élmény még köze­lebb hozta „kis” csoportunkat. Az első éjszakát még a buszon, majd útban Anglia felé a máso­dik éjszakát a franciaországi Calais-ban töltöttük. A monoton utazást városné­zéssel színesítettük. Első megál­lónk a belga főváros, Brüsszel volt. A város pezsgése minden­kit magával ragadott és termé­szetesen megkóstoltuk a helyi gofrikülönlegességet. A tranzitszállás elhagyása után kompra szálltunk a La Manche csatorna felett. A két­órás utazás végén a végtelen óce­án horizontjában felsejlettek Do­ver fehér sziklái, és mindenki tudta,hogy megérkeztünk. Az el­ső szembetűnő különbség a má­sik oldalon való közlekedés volt, de az egy órás időeltolódás is megzavart bennünket. Követke­ző megállónk Salisbury volt,ahol a hangulatos utcákat járva meg­kezdtük a szuvenírek vásárlását. A buszon nyugtalanságunk és álmatlanságunk fő okozója a csa­ládoknál való elszállásolás volt. Vasárnap,megérkezésünkkor azonban kiderült,hogy első félel­münk alaptalannak bizonyult. Minden család barátságosan fo­gadott minket és odafigyelt ránk ottlétünk alatt. Mindennap angol reggelivel búcsúztattak és meleg vacsorával vártak, a napközbeni étkezésünkről pedig csomagolt ebéddel gondoskodtak. Estéinket közös kirándulásokkal,beszélge­téssel,tévézéssel, vagy éppen ze­néléssel töltöttük. A családjaink támogatásával hat csodálatos napot töltöttünk Barnstapleben, mialatt délelőttön­ként a SOL nyelviskolájában helyi angoltanárok vezetésével órákon vettünk részt. Délutánonként pe­dig a környező városokban tettünk kirándulást,melyekről száz és száz csodálatos fénykép készült. Hétfőn Barnstaple hangulatos utcáit jártuk körbe egy helyi ide­genvezetővel,aki bevezetett min­ket a város múltjának rejtelmei­be. Az első nyelvórákon is túles­tünk,ahol a szóbeliségen volt a hangsúly. Tanáraink csoport munkákkal, szerepjátékokkal és prezentációkkal tették izgalma­sabbá a nyelvtanulást. Az időjá­rás angol szemmel nézve kelle­mes volt, de számunkra hűvös­nek bizonyult. Kedden a közeli óceán parti strand és kikötő városokba, Woolacombeba és Ilfracombeba tettünk kirándulást. A városokat idegenvezető segítségével fedez­tük fel. Ilfracombeban megtekin­tettük a kikötőt és az ott található Verity szobrot,mely eléggé meg­osztó látványosságnak bizonyult. Szabadidőnket a woolacombei strandon töltöttül: a víz kellemes volt, de sajnos idő hiányában nem mindenki mártózhatott meg. Az óceán lélegzetelállító volt, az azt körül ölelő sziklák látványával együtt. A szerdai napon szintén az óce­án partra látogattunk el, Lynton és Lynmouth városokba. A lyntoni sziklák kanyargós ösvényéről megcsodáltuk a végtelen óceánt és hegyi kecskékkel is találkoz­tunk. A túránk végén megérkez­tünk Lynmouthba ahol szabad­időnket vásárlással,kagylógyűjtés­sel és helyi ételek kipróbálásával töltöttük. A nap végén felvonóval mentünk vissza a hegy tetejére, ahol a buszunk már várt ránk. Csütörtökön két órás utazás után végre megérkeztünk a ro­mantikus hangulatú történelmi városba, Exeterbe. Itt körbejár­tuk a helyi katedrálist,mely 91 és fél méteres hosszúságával Eu­rópában az egyik legnagyobb. Rövidke szabadidőnkben meg­rohamoztuk a helybéli bolto­kat,majd távozásunk előtt meg­tekintettünk egy kisfilmet a vá­ros múltjáról. Az egész napos kirándulásra pénteken került sor Tintagelbe, mely joggal vált mindenki kedven­cévé. Ehhez a városhoz kötődik Ar­túr király legendája,melyet egy fényjáték keretében ismertünk meg alaposabban a róla elnevezett csarnokban. Ezek után a romkas­télyhoz tettünk látogatást,ahon­nét lenyűgöző kilátás nyílt az óce­ánra és a fehér sziklás partra. Szombaton a prezentációink bemutatására került sor. Dél­előtt, a felkészülés ideje alatt cso­portokban kérdeztük meg az ut­ca emberét az általunk kiválasz­tott témával kapcsolatos kérdé­sekről. A nap folyamán közösen készítettük el bemutatónkat,me­lyet délután osztottunk meg egy­mással. Aztán búcsút vettünk ta­nárainktól és az iskolától, majd fájó szívvel indultunk családja­inkhoz az utolsó Barnstapleben töltött éjszakánkra. Másnap kora reggel indul­tunk útnak Londonba,ahol em­lékezetes két napot töltöttünk. Látogatást tettünk a Madam Tussaud’s múzeumba,mely fe­lejthetetlen élményekkel gazda­gított mindnyájunkat,hiszen élőben pózolhattunk kedvence­ink viasz másával. Aztán jegyet váltottunk a London Eyera, ahonnan madártávlatból tud­tuk megcsodálni a várost. A következő nap még megte­kintettük a Buckingham Palo­tát, a Big Bent,a Westminster Apátságot,Covent Gardent és egy városközponti parkban pi­hentünk meg. A szabadidőnket vásárolgatva töltöttük a belvá­rosban,majd a Trafalgar téren találkoztunk. London sokszínű­sége, nyüzsgése és hangzavara mindenkit lenyűgözött. A terek és utcák zsúfolásig tömve vol­tak utcai zenészekkel,művé­szekkel,árusokkal és izgatott tu­ristákkal. Az ott töltött két nap is kevésnek bizonyult ,hogy hoz­zászokjunk,szívesen marad­tunk volna még pár napot eb­ben a teljesen új világban. Utunk során több helyi étel különlegességet is kipróbál­tunk,mint a fish&chips (hal sültkrumplival),cream tea (eper­lekváros sütemény tejes teával) valamint a cornish pasty (hússal töltött tészta). Az itt fogyasztott ételek ízletesek, de szokatlanok voltak, a magyar fűszerezés már mindenkinek hiányzott. Haza utunk fárasztó és várako­zásteljes volt, alig vártuk,hogy be­számolhassunk családunknak és barátainknak az itt szerzett élmé­nyekről, tapasztalatokról ! Az Angliában töltött szédüle­tes kilenc nap emléke végig kí­sér minket egész gimnáziumi éveink során, mindezért hálával tartozunk mind tanáraink­nak,iskolánknak és családjaink­nak. Minden amit láttunk és megtapasztaltunk örökre a mi­énk marad, de ami a látottaknál is fontosabb az a tudás és a kö­zös élmény kapcsa ami minket még szorosabban össze köt. Harazin Regina és Erdősi Esztella 9/C. » « I I I « I Skóciában, diákszemmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom