Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-09 / 259. szám

FOTÓK: FARAGÓ ZOLTÁN ov emben ködös seta November van. Nem esik eső, de nedves az asz­falt, mintha megázott volna, nem kopaszok még le teljesen a lombos fák, de peregnek folyamatosan az elsárgult, vagy megbámult levelek, nem sok idejük van már odafenn... Hosszú volt az idei ősz, a szeptember-október csapadékos is, nem színese­dett ki annyira az erdő, amennyire szokott. November van. Nem szürke a táj, mégis színte­len, pedig sok helyen bogyókat tartogatnak a galy- lyak: piros galagonya és csipke, sőt, az útszéli fasor­okban berkenye, meg fényes-fekete fagyai, kék kö­kény... Megérkeztek az elmúlt napokban a téli madárvendé­gek is, a süvöltők és a fenyő ri­gók: nekik jutnak ezek a szí­nes bogyók táplálékul. A tőkés récéket nem zavarja, hogy a reggelente a vizek hátára jég­hártyát húz a fagy, ők jól érzik magukat az ember számára már életveszélyesen alacsony hő­mérsékletű vízben is. November van. A színek fakulnak, szürkül­nek, bámulnák. Azért egy kis sé­tán felfedezhetünk ez idő tájt is annyi, de annyi szépséget: példá­ul a salgótarjáni Tóstrandot ilyen­kor is érdemes körbejárni! Látogatás az osztrákok adventiére MáÉnNKNRÉ. Adventi kirándulást szerveznek a mariazelli és a bécsi adventi, vásárba december 12- 13-án. A hajnal 5 órai mátranováki indulást kö­vetően a résztvevők először megtekintik a máriazelli kegytemplomot, majd szabad program keretében ellátogatnak a vásári forgatagba, azután közösen mennek el a szállást adó zarándokházba. A második nap fő helyszíne a bécsi advent lesz, ahol a karácsonyi puncs kóstolásán túl, gyönyör­ködhetnek a belvárosban, valamint kedvükre vá­sárolhatnak. A hazaérkezés a késő esti órákban várható. A részvételi díjnál a 14 500 forint mellett 15 eurót kell számolni a szállásra. Az étkezésről mindenkinek magának kell gondoskodnia, de a szervezők felhívják a figyelmet, hogy a zarándok­ház mellett egy megfizethető árakkal működő ma­gyar étterem található. Az úttal kapcsolatban Cserhalmi Adélnál lehet ér­deklődni a 0620 520-8089-es telefonszámon. Vár­ják az érdeklődők jelentkezését. Befejeződött a börtönök bűnmegelőzési programja Lezárult az a csaknem hároméves bűn- megelőzési program, amelyben az or­szág 28 büntetés-végrehajtási intézeté­ben 5700 elítélt vett részt, közülük 1200-an piacképes szakmát szereztek. Ebből az alkalomból szerveztek látoga­tást a sajtó munkatársai számára a Ba­lassagyarmati Fegyház és Börtönben kedden, bemutatva az elítéltek minden­napi életét, az oktatást, a foglalkoztatást. Balassagyarmat Budai István, a balassagyarma­ti intézet parancsnoka elmondta: Magyarország legrégebbi, 1845-ben épült börtönében mintegy 500 férfi elítéltet tartanak fogva, a munkaképesek több mint 85 százaléka napi rendszerességgel dol­gozik. Az elítéltek fele börtön, 35 százaléka fegy­ház fokozatban tölti büntetését, 15 százalékuk elő­zetes letartóztatásban van. A Nógrád megyei intézetben évente indítanak oktatást az általános iskola ötödik-nyolcadik osz­tályában tanulók számára átlagosan 70-80 fővel, több éve érettségire is felkészítenek, és tavaly ket­ten is a börtönben vették át diplomájukat. Az el­ítélteknek elsősorban építőipari szakmákat oktat­nak, de három éve közösségi mentorasszisztens- képzést is indítottak. A parancsnok arról is beszámolt, hogy a '90-es évekig zárt rendszert képzett a büntetés-végrehaj­tás, de a börtön már beépült a város életébe, a ba­lassagyarmatiak elfogadták, hogy az elítéltek rendszeresen kint dolgoznak. Ők újították fel pél­dául a Palóc-ligetet, rendbe tették a buszmegállót, de karbantartást végeznek a fogyatékossággal élő gyerekeket gondozó Reménysugár otthonban is. Próbálnak mindent megtenni azért, hogy meg­maradjak a családi kapcsolatok, így az öt éve mű­ködő esekörben az elítéltek DVD-re veszik fel az ál­taluk feldolgozott népmeséket, és ezt adják gyere­keiknek a karácsonyi ünnepségen. Van olyan gye­rek, aki a DVD-n keresztül ismerte meg az apját - mondta Budai István. A fogvatartottak a fél ötös ébresztő után fél 6-kor vonulnak le az udvarra, majd 6-tól délután 2 órá­ig tart a munkavégzés. Az ebéd és az egy óra leve­gőzés után este fél 8-ig szabad programokon, könyvtárban, foglalkozásokon tölthetik az időt, és tévét nézhetnek az este tíz órai villanyoltásig. Bemutatták a börtön területén működő, átlago­san 300 elítéltet foglalkoztató Ipoly Cipőgyár Kft. szabászatát, fröccsöntő műhelyét, és az éppen zaj­ló bőrdíszműves tanfolyamot. Megnézhették az új­ságírók a faipari műhelyt, egy négy- és egy nyolc­személyes zárkát, és a 2009-ben freskóterápia ke­retében kialakított börtönkápolnát. Akkor festő­művészek és elítéltek együtt végezték a munkát, és a fogvatartottak közül hárman a szabadulásuk után is a civil művészcsoporttal dolgoztak. A kápolna adott helyet annak a programnak is, amelynek keretében sértettek és az őket ért, ha­sonló bűncselekményt elkövető elítéltek találkoz­tak. A négy elítéltet nagyon nehéz volt meggyőz­ni arról, hogy vegyenek részt a szembenézésben, előtte velük is pszichológus foglalkozott. Beszélt egy hat év hat hónapos büntetését töltő elítélt („időm van, a bíró úr adott”), egy 12 éves fiú apja, aki a targoncavezetői tanfolyamot végezte el, a képzés során a konfliktuskezeléssel is foglalkoz­tak. Azt mondta, hogy a családja szerint érezhető­en kevésbé agresszív, mint amilyen volt. A most lezárult országos projekt „TEtt-program az áldoza­tokért és a tettesekért” címmel vált ismertté. Cél­ja az volt, hogy az ország minden büntetés-végre­hajtási intézetében elősegítse a fogvatartottak tár­sadalmi és munkaerőpiaci visszailleszkedését, és csökkentse a bűnismétlés kockázatát. A projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, 2,977 milliárd forintból, a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisz­térium és a Büntetés-végrehajtás Országos Pa­rancsnoksága együttműködésében valósult meg. Az ország 28 intézetében mintegy 18 300, zöm­mel alacsony iskolai végzettségű fogvatartott él. A projektbe bevont 5700 elítélt megtanulta, hogyan keressen munkát, és. hpgyab tar fsa,azt meg, 1200- an többek között parkgondozói, konyhai kisegítői vagy targoncakezelői szakmát szereztek. Balassagyarmaton 55-en vettek át bizonyítványt a TÁMOP keretében (amit 60 elítélttel indítottak), targoncavezetőként, zsaluzó ácsként és faipari gépkezelőként végeztek. Része volt a képzésnek az életvezetési tréning, megtanulták például, hogyan kell beosztani egy hónapra 40 ezer forintot. mm] A kukoricafosztás története Nem blöffölök, amikor írásom azzal kez­dem, hogy címe akár „Álmodozás életem­ről”, avagy „Egy szerelmem története” is lehetne. Magányomban van időm álmo­dozni, fantáziálni és életem útját pásztáz­va csak a szépség és a boldogság perceire gondolni. írhatnám azt is, hogy csak a szépre emléke­zem, de ez túl egyszerű és ta­lán igaztalan is lenne. Mégis szinte magam előtt látok min­dent, szépen kiporciózva, hogy könnyen eligazodjak, ab­ban az összerendezett boldog­ságvilágban ami még szá­momra fontos lehet. És meg­nyugodtam sorsomon is, no­ha szeretteim közül sokak séf gítő kezét már nem élvezhetem. Tudom, ez szelek­tív emlékezet, de ez szép világ, jó világ, nekem való világ. És persze nem felejtkeztem el a cím sze­rinti néprajzos kötelmeimről sem. A rádi­ós szakember mondandója szerint, a vala­mikori paraszti munkák részeként ilyen­kor, november első felében zajlottak a ku­koricatörések, és a kukoricafosztások. Fa­lusi gyerekként kissé megmosolyogva hallgattam őt, hisz a parasztember ilyen­kor sem a naptárat nézte, hanem azt, hogy a kukorica, törésre érett-e? Kalendáriuma ugyan volt, de dologidőben forgatni soha­sem forgatta, ezt csak télidőben tette. Már magam sem emlékszem, hány kukoricatö­résnek és esti fosztásnak voltam boldog résztvevője. Azt talán csak az égiek tudják. Gyerekkoromban és felnőttként is bol- dogságos idők voltak. Akit a fosztás pe­helyszerű puhasága, édeskés illata és a lányokkal történő évődés, birkózás méz­édes hangulata magával ragadott, azt so­hasem feledte. Vele maradt földön, égen egyaránt, hogy azután az angyalok kö­zött újra rátaláljon. A kukoricafosztás nem a kukoricatörés­sel kezdődik, hisz benne van a tavaszi ül­tetés, az évközi kapálás, töltés, címerezés és ezernyi más erőfeszítés is. Miután a munka gyümölcse beérik, elkezdődhet a törés is. Szomszédok, barátok segedelmé­vel nyakba akasztott abrosszal, egy-egy ku­koricasort „fogva”, a csöveket a kukorica­szárról letördeltük és a föld végébe állított üres lovaskocsiba szállítottuk. így ment ez, míg végére nem jutottunk. Számomra tán’ legemlékezetesebb az ’55-ös év fosztása volt, s nem titkolom: lány volt a dologban. Én 17 éves voltam, már sok mindenre kész és érett, de a szerelemről keveset tudtam. Az élet akkor zárt volt, s legfeljebb a kéz­fogásig jutottam. Pedig érzéseim tiszták voltak. Tudtam, hogy ott lesz és lányos za­varom már a kukoricatörésnél megmutat­kozott. Sort tévesztettem, s így elhagytam kukoricacsöveket is. Édesanyám érzékelte, de csak mosolygott rajtam, két balkeze­men. Késő délután, miután a kukoricát ha­zaszállítottuk, elkezdődhetett a kukoricafosztás. A munka a szokásos szer­tartással kezdődött. Mindenki­nek egy kupica pálinka (eset­leg kettő) és töpörtyűs pogá­csa dukált. Az indítás jól sike­rült A hangulatot tréfálkozá­sok, pletykák, cukkolások színesítették, s a lányok felvá­gott nyelve nem hagyta leülni azt. Ahogy fáradni látszott a közösség, előkerült a jóféle bo­rocska is, kissé tüzesítve a mó- kázást és gúnyosabbra fogva a beszédeket. És nem csoda, hogy beindult a nótázás is. Ahogy szaporodtak a kukoricacsövek, nőtt a pihe puha fosztásból készült ágyikó, és nem meglepően, a borocska, és a lányok, fiatalasszonyok incselkedései hatottak a málészájú fiatalemberekre is. Láss csodát, micsoda hempergődzések voltak! Késő este lett, amikor a mákos kukorica, a legények-lányok éneke és összekapaszko­dása, az örömtánc, lassan a kukoricafosz­tás végét jelezte. A pálinka, a borocska, a szerelemvarázslat megtette hatását, s még a Hold is a fellegek mögé bújt, hogy a me­semondó se tudja meg, hogy a mézes-má­kos kukoricán kívül, történt-e valami bol­dogítóján édes azon az őszi éjszakán. Bartos József Szent Márton-nap a kegyhelyen Matraverebéiy-Szentkút Kárpátalja békéjéért is imádkoznak a nem­zeti kegyhelyen Szent Márton napján, november 11-én, szerdán tar­tandó liturgiái eseményeken. Az irgalmasság szentjének ünnepén 17.30-órakor zsolozsmát mondanak, ezt követi a lampionos körme­net, majd 18.45-től jótékonysági vacsora lesz a Nagyszőlősi Feren­ces Misszió ingyenkonyhájának támogatására. Magyar Gergely nagyszőlősi házfőnök vezeti a liturgiát, a jótékonysági esten pedig a misszió szeretetszolgálatát is bemutatja. t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom