Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)
2015-11-09 / 259. szám
FOTÓK: FARAGÓ ZOLTÁN ov emben ködös seta November van. Nem esik eső, de nedves az aszfalt, mintha megázott volna, nem kopaszok még le teljesen a lombos fák, de peregnek folyamatosan az elsárgult, vagy megbámult levelek, nem sok idejük van már odafenn... Hosszú volt az idei ősz, a szeptember-október csapadékos is, nem színesedett ki annyira az erdő, amennyire szokott. November van. Nem szürke a táj, mégis színtelen, pedig sok helyen bogyókat tartogatnak a galy- lyak: piros galagonya és csipke, sőt, az útszéli fasorokban berkenye, meg fényes-fekete fagyai, kék kökény... Megérkeztek az elmúlt napokban a téli madárvendégek is, a süvöltők és a fenyő rigók: nekik jutnak ezek a színes bogyók táplálékul. A tőkés récéket nem zavarja, hogy a reggelente a vizek hátára jéghártyát húz a fagy, ők jól érzik magukat az ember számára már életveszélyesen alacsony hőmérsékletű vízben is. November van. A színek fakulnak, szürkülnek, bámulnák. Azért egy kis sétán felfedezhetünk ez idő tájt is annyi, de annyi szépséget: például a salgótarjáni Tóstrandot ilyenkor is érdemes körbejárni! Látogatás az osztrákok adventiére MáÉnNKNRÉ. Adventi kirándulást szerveznek a mariazelli és a bécsi adventi, vásárba december 12- 13-án. A hajnal 5 órai mátranováki indulást követően a résztvevők először megtekintik a máriazelli kegytemplomot, majd szabad program keretében ellátogatnak a vásári forgatagba, azután közösen mennek el a szállást adó zarándokházba. A második nap fő helyszíne a bécsi advent lesz, ahol a karácsonyi puncs kóstolásán túl, gyönyörködhetnek a belvárosban, valamint kedvükre vásárolhatnak. A hazaérkezés a késő esti órákban várható. A részvételi díjnál a 14 500 forint mellett 15 eurót kell számolni a szállásra. Az étkezésről mindenkinek magának kell gondoskodnia, de a szervezők felhívják a figyelmet, hogy a zarándokház mellett egy megfizethető árakkal működő magyar étterem található. Az úttal kapcsolatban Cserhalmi Adélnál lehet érdeklődni a 0620 520-8089-es telefonszámon. Várják az érdeklődők jelentkezését. Befejeződött a börtönök bűnmegelőzési programja Lezárult az a csaknem hároméves bűn- megelőzési program, amelyben az ország 28 büntetés-végrehajtási intézetében 5700 elítélt vett részt, közülük 1200-an piacképes szakmát szereztek. Ebből az alkalomból szerveztek látogatást a sajtó munkatársai számára a Balassagyarmati Fegyház és Börtönben kedden, bemutatva az elítéltek mindennapi életét, az oktatást, a foglalkoztatást. Balassagyarmat Budai István, a balassagyarmati intézet parancsnoka elmondta: Magyarország legrégebbi, 1845-ben épült börtönében mintegy 500 férfi elítéltet tartanak fogva, a munkaképesek több mint 85 százaléka napi rendszerességgel dolgozik. Az elítéltek fele börtön, 35 százaléka fegyház fokozatban tölti büntetését, 15 százalékuk előzetes letartóztatásban van. A Nógrád megyei intézetben évente indítanak oktatást az általános iskola ötödik-nyolcadik osztályában tanulók számára átlagosan 70-80 fővel, több éve érettségire is felkészítenek, és tavaly ketten is a börtönben vették át diplomájukat. Az elítélteknek elsősorban építőipari szakmákat oktatnak, de három éve közösségi mentorasszisztens- képzést is indítottak. A parancsnok arról is beszámolt, hogy a '90-es évekig zárt rendszert képzett a büntetés-végrehajtás, de a börtön már beépült a város életébe, a balassagyarmatiak elfogadták, hogy az elítéltek rendszeresen kint dolgoznak. Ők újították fel például a Palóc-ligetet, rendbe tették a buszmegállót, de karbantartást végeznek a fogyatékossággal élő gyerekeket gondozó Reménysugár otthonban is. Próbálnak mindent megtenni azért, hogy megmaradjak a családi kapcsolatok, így az öt éve működő esekörben az elítéltek DVD-re veszik fel az általuk feldolgozott népmeséket, és ezt adják gyerekeiknek a karácsonyi ünnepségen. Van olyan gyerek, aki a DVD-n keresztül ismerte meg az apját - mondta Budai István. A fogvatartottak a fél ötös ébresztő után fél 6-kor vonulnak le az udvarra, majd 6-tól délután 2 óráig tart a munkavégzés. Az ebéd és az egy óra levegőzés után este fél 8-ig szabad programokon, könyvtárban, foglalkozásokon tölthetik az időt, és tévét nézhetnek az este tíz órai villanyoltásig. Bemutatták a börtön területén működő, átlagosan 300 elítéltet foglalkoztató Ipoly Cipőgyár Kft. szabászatát, fröccsöntő műhelyét, és az éppen zajló bőrdíszműves tanfolyamot. Megnézhették az újságírók a faipari műhelyt, egy négy- és egy nyolcszemélyes zárkát, és a 2009-ben freskóterápia keretében kialakított börtönkápolnát. Akkor festőművészek és elítéltek együtt végezték a munkát, és a fogvatartottak közül hárman a szabadulásuk után is a civil művészcsoporttal dolgoztak. A kápolna adott helyet annak a programnak is, amelynek keretében sértettek és az őket ért, hasonló bűncselekményt elkövető elítéltek találkoztak. A négy elítéltet nagyon nehéz volt meggyőzni arról, hogy vegyenek részt a szembenézésben, előtte velük is pszichológus foglalkozott. Beszélt egy hat év hat hónapos büntetését töltő elítélt („időm van, a bíró úr adott”), egy 12 éves fiú apja, aki a targoncavezetői tanfolyamot végezte el, a képzés során a konfliktuskezeléssel is foglalkoztak. Azt mondta, hogy a családja szerint érezhetően kevésbé agresszív, mint amilyen volt. A most lezárult országos projekt „TEtt-program az áldozatokért és a tettesekért” címmel vált ismertté. Célja az volt, hogy az ország minden büntetés-végrehajtási intézetében elősegítse a fogvatartottak társadalmi és munkaerőpiaci visszailleszkedését, és csökkentse a bűnismétlés kockázatát. A projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében, 2,977 milliárd forintból, a Belügyminisztérium, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága együttműködésében valósult meg. Az ország 28 intézetében mintegy 18 300, zömmel alacsony iskolai végzettségű fogvatartott él. A projektbe bevont 5700 elítélt megtanulta, hogyan keressen munkát, és. hpgyab tar fsa,azt meg, 1200- an többek között parkgondozói, konyhai kisegítői vagy targoncakezelői szakmát szereztek. Balassagyarmaton 55-en vettek át bizonyítványt a TÁMOP keretében (amit 60 elítélttel indítottak), targoncavezetőként, zsaluzó ácsként és faipari gépkezelőként végeztek. Része volt a képzésnek az életvezetési tréning, megtanulták például, hogyan kell beosztani egy hónapra 40 ezer forintot. mm] A kukoricafosztás története Nem blöffölök, amikor írásom azzal kezdem, hogy címe akár „Álmodozás életemről”, avagy „Egy szerelmem története” is lehetne. Magányomban van időm álmodozni, fantáziálni és életem útját pásztázva csak a szépség és a boldogság perceire gondolni. írhatnám azt is, hogy csak a szépre emlékezem, de ez túl egyszerű és talán igaztalan is lenne. Mégis szinte magam előtt látok mindent, szépen kiporciózva, hogy könnyen eligazodjak, abban az összerendezett boldogságvilágban ami még számomra fontos lehet. És megnyugodtam sorsomon is, noha szeretteim közül sokak séf gítő kezét már nem élvezhetem. Tudom, ez szelektív emlékezet, de ez szép világ, jó világ, nekem való világ. És persze nem felejtkeztem el a cím szerinti néprajzos kötelmeimről sem. A rádiós szakember mondandója szerint, a valamikori paraszti munkák részeként ilyenkor, november első felében zajlottak a kukoricatörések, és a kukoricafosztások. Falusi gyerekként kissé megmosolyogva hallgattam őt, hisz a parasztember ilyenkor sem a naptárat nézte, hanem azt, hogy a kukorica, törésre érett-e? Kalendáriuma ugyan volt, de dologidőben forgatni sohasem forgatta, ezt csak télidőben tette. Már magam sem emlékszem, hány kukoricatörésnek és esti fosztásnak voltam boldog résztvevője. Azt talán csak az égiek tudják. Gyerekkoromban és felnőttként is bol- dogságos idők voltak. Akit a fosztás pehelyszerű puhasága, édeskés illata és a lányokkal történő évődés, birkózás mézédes hangulata magával ragadott, azt sohasem feledte. Vele maradt földön, égen egyaránt, hogy azután az angyalok között újra rátaláljon. A kukoricafosztás nem a kukoricatöréssel kezdődik, hisz benne van a tavaszi ültetés, az évközi kapálás, töltés, címerezés és ezernyi más erőfeszítés is. Miután a munka gyümölcse beérik, elkezdődhet a törés is. Szomszédok, barátok segedelmével nyakba akasztott abrosszal, egy-egy kukoricasort „fogva”, a csöveket a kukoricaszárról letördeltük és a föld végébe állított üres lovaskocsiba szállítottuk. így ment ez, míg végére nem jutottunk. Számomra tán’ legemlékezetesebb az ’55-ös év fosztása volt, s nem titkolom: lány volt a dologban. Én 17 éves voltam, már sok mindenre kész és érett, de a szerelemről keveset tudtam. Az élet akkor zárt volt, s legfeljebb a kézfogásig jutottam. Pedig érzéseim tiszták voltak. Tudtam, hogy ott lesz és lányos zavarom már a kukoricatörésnél megmutatkozott. Sort tévesztettem, s így elhagytam kukoricacsöveket is. Édesanyám érzékelte, de csak mosolygott rajtam, két balkezemen. Késő délután, miután a kukoricát hazaszállítottuk, elkezdődhetett a kukoricafosztás. A munka a szokásos szertartással kezdődött. Mindenkinek egy kupica pálinka (esetleg kettő) és töpörtyűs pogácsa dukált. Az indítás jól sikerült A hangulatot tréfálkozások, pletykák, cukkolások színesítették, s a lányok felvágott nyelve nem hagyta leülni azt. Ahogy fáradni látszott a közösség, előkerült a jóféle borocska is, kissé tüzesítve a mó- kázást és gúnyosabbra fogva a beszédeket. És nem csoda, hogy beindult a nótázás is. Ahogy szaporodtak a kukoricacsövek, nőtt a pihe puha fosztásból készült ágyikó, és nem meglepően, a borocska, és a lányok, fiatalasszonyok incselkedései hatottak a málészájú fiatalemberekre is. Láss csodát, micsoda hempergődzések voltak! Késő este lett, amikor a mákos kukorica, a legények-lányok éneke és összekapaszkodása, az örömtánc, lassan a kukoricafosztás végét jelezte. A pálinka, a borocska, a szerelemvarázslat megtette hatását, s még a Hold is a fellegek mögé bújt, hogy a mesemondó se tudja meg, hogy a mézes-mákos kukoricán kívül, történt-e valami boldogítóján édes azon az őszi éjszakán. Bartos József Szent Márton-nap a kegyhelyen Matraverebéiy-Szentkút Kárpátalja békéjéért is imádkoznak a nemzeti kegyhelyen Szent Márton napján, november 11-én, szerdán tartandó liturgiái eseményeken. Az irgalmasság szentjének ünnepén 17.30-órakor zsolozsmát mondanak, ezt követi a lampionos körmenet, majd 18.45-től jótékonysági vacsora lesz a Nagyszőlősi Ferences Misszió ingyenkonyhájának támogatására. Magyar Gergely nagyszőlősi házfőnök vezeti a liturgiát, a jótékonysági esten pedig a misszió szeretetszolgálatát is bemutatja. t I
