Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-06 / 257. szám

2015. NOVEMBER 6., PÉNTEK *< w m * * 4 *4 * • \ SALGÓTARJÁN! PROGRAMAJÁNLÓ Múltunk vállalásaira emlékeztetnek a gyásznapok JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI ÉS KONFERENCIA KÖZPONT EXPERIDANCE BÉRLÉT 2015. november 16. Ezeregyév 2016. január 18. Szenvedélyem, Velence 2016. március 11. Én, Leonardo - Afény születése 2016. április 11. Boldogság 69:09 2016. május 6. Frank Sinatra • A hang 2016. június 23.19.00 éra Király nevében Vásároljon Experidance Bérletet mely mellé ajándékba kap egy gyermekeknek szóló Családi bérletet! ZENIHE FERENC SZfNHáZ: KAKUKK MARCI November?. 19.00 óra Székfoglaló - Premier Bérlet előadása November 10.19.00 óra Zenthe Ferenc Bérlet előadása J*gyek már kaphatók a József Attila Művelődési Központ jegypénztárában. December 5. szombat 14.00 és 18.00 40 éves a Nógrád Táncegyüttes Jubileumi Gálaműsor Fellépnek a Nógrád Táncegyüttes utánpótlás csoportjai, egykori művészeti vezetők és táncosok, valamint az együttes jelenlegi tagjai. Jegyek a József Attila Művelődési Központjegypénztárában kaphatók. APOLLÓ MOZI 13.00 A kis herceg 3D, 14.30 Hotel Transylvania 2., 15.00 A kis herceg 3D, 16.30,17.00,19.15,20.00 007 Spectre - A Fantom visszatér VÁROSI SPORTCSARNOK November 6. péntek 19.00 Konecranes SKSE - Duna Aszfalt NB l/B-s felnőtt férfi kosárlabda bajnoki mérkőzés November 7.10.00 MEGA Játszóház VAROS! TELEVÍZIÓ 09.00 Hírfüzér 09.25 Ajánló 09.30 Háttér — Jótékonykodott a Téba Lovas Egyesület 09.50 Értéktár — Jó szerencsét! (a Bányász Kohász Dalkör műsora) 10.10 Sulyok Gabrieiia kiállítása 10.30 Hírfüzér 10.55 Ajánló 11.00 INFO TV 13.00 Hírfüzér 13.30 INFO TV 19.00 Hírfüzér 19.30 Háttér — Okos városok, kreatív régiókban 19.45 Háttér — Újra Salgótarjánban az ExperiDance 20.15 Háttér — Jótékonykodott a Téba Lovas Egyesület 20.30 Hírfüzér 21.00 INFO TV A programajánló a Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft. támogatásával készült. További programok WWW.STKULT.INFO Tehetségek támogatására BáönytöWiye A „Teret a Te­hetségnek” Alapítvány Már- ton-napi jótékonysági bált ren­dez a Szekér Fogadóban no­vember 7-én, szombaton 18 órai kezdettel. A rendezvény fő­védnöke Becsó Zsolt országgyű­lési képviselő. Az eseményen a jó hangulatról Csemus Zoltán és zenekara fog gondoskodni. A műsorban közreműködik to­vábbá Szőke Bálint és Szmilek Jázmin (társastánc), Km Pan­na és Mészáros Artúr (zongo­ra), valam int Haraszti Mária és Haraszti Júlia (népdaléneklés). Mindezek mellett lesz még tombolasorsolás is, amelynek fődíja egy wellness-hétvége. A mulatságra a belépő 3.500 fo­rintos ára tartalmaz egy pohár pezsgőt, előételt, választható fő­ételt és süteményt. A program­ra Gulyás Teréznél, az alapít­vány kuratóriumi elnökénél, a 30/303-5910-es telefonszámon lehet jelentkezni. A bálon be­folyt összeget a II. János Pál Pá­pa Katolikus Óvoda és Általá­nos Iskola tehetséges diákjai­nak, növendékeinek a támoga­tására ajánlják fel. „Az az ország, amely ren­delkezik nemzeti gyász­nappal, tudja mit vállalt és mik voltak az értékei a múltban. S ha ezt tudja, akkor abban is bízhat, hogy a jövőjében is erre fog építkezni!” - hangzott el a salgótarjáni Decem­ber 8. téren, a nemzeti gyász emléknapja alkal­mából megrendezett pol­gári megemlékezésen. Szigeti András Salgótarján. A rendezvény kö­zös imádsággal kezdődött a Szent József plébániatemplomban, ame­lyet a forradalom áldozatainak lel­ki üdvösségéért mondtak el. Ezt követően a résztvevők fáklyákkal a kezükben vonultak a December 8. térre, ahol elsőként Becsó Zsolt országgyűlési képviselő köszön­tötte az emlékezőket. A honatya rámutatott: nemcsak az egyénnek, a családnak vagy a közösségeknek lehet gyásznapja, hanem a településeknek és a nem­zeteknek is. Egy országnak akár több ilyen napja is lehet, különö­sen akkor, haplyan felemelően tra­gikus és egyben hősi történelem­mel rendelkezik az a nemzet, mint a magyar vagy a lengyel.- Nekünk, magyaroknak nem­zeti gyásznap 1241. április 12., a vesztes muhi csata, amely egy év­Nemzetünk soha nem fukarkodott vérét ontani a haladásért, az igaz­ságért és a szabadságért - hangsúlyozta Becsé Zsolt századra vetette vissza az ország fejlődését. Nekünk gyásznap 1526. augusztus 29., a rettenetes mohácsi vész napja, hiszen ekkor szűntünk meg európai nagyhata­lom lenni és innentől vette kezde­tét szabadságharcaink sora, ame­lyekből minden évszázadra jutott legalább egy - fejtette ki Becsó Zsolt: - Nekünk gyásznap 1849. október 6., az aradi vértanúk és el­ső miniszterelnökünk kivégzésé­nek napja. S nekünk gyásznap 1956. november 4., a huszadik század legszentebb, legtisztább, legőszintébb forradalma vérbefoj- tásának napja. Ez a sok emléknap pedig azt mutatja, hogy nemze­tünk soha nem fukarkodott vérét ontani a haladásért, az igazságért és a szabadságért - fűzte hozzá az országgyűlési képviselő. Ezután Bérezési Mihályné, a Ma­gyar Politikai Foglyok Szövetségé­nek Nógrád megyei elnöke is meg­osztotta a jelenlévőkkel ünnepi gondolatait. Kiemelte: „fáj a szí­vünk, s csalódottság, keserűség és düh fojtogatja torkunkat, mint ak­kor, 59 évvel ezelőtt, 1956. novem­ber 4-én hajnalban. Ugyanis ezen a napon példátlan törvénytelen­ség, történelmi aljasság történt a magyar nép, a magyar nemzet el­len. Megkezdődött az állig felfegy­verzett szovjet hadsereg támadása országunk ellen, azaz elindult a hadüzenet nélküli háború”.- Gyásznap ez a mai, nemze­tünk gyásznapja. Sír a lelkünk, de mégse csak a fájdalmat en­gedjük elhatalmasodni magunk­ban, hanem inkább azt a gondo­latot erősítsük, hogy voltak szép napok történelmünkben, s ’56- ban volt tizenkét felejthetetlen nap. 1956-ot nem lehet semmis­sé tenni. A szörnyű események mégiscsak utat mutattak a rab népnek. S reméljük, hogy a for­radalom szelleme napjainkban is példát és utat mutat - emelte ki Bérezési Mihályné. Végül Fiilöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára emlékező beszédében arról szólt: a gyász ön­magában az adott korban mindig is egy szomorúságot, elmúlást és talán jövő nélküliséget tükröző fo­lyamat. Ha azonban a következő generációk szempontjából néz­zük, akkor nem feltétlenül csak a kiszolgáltatottságot és a szomorú­ságot jelenti. Egy nemzeti gyász ugyanis minden országnak és ge­nerációnak kiinduló-, illetve sa­rokpont lehet Hiszen az a nemzet, amely rendelkezik emléknapok­kal, tudja, hogy mit vállalt a múlt­ban és mik voltak az értékei. S ha ennek tudatában van, akkor bíz­hat abban, hogy a jövőben is erre fog építkezni. Mert minden állam­nak szüksége van emléknapokra és hősökre. A rendezvény végül az emlékezés virágainak elhelye­zésével fejeződött be. Gáládul eltiport forradalom Az 1956-os forradalom és szabad­ságharc leverésének szomorú év­fordulóján tartottak megemléke­zést és gyertyagyújtást Balassa­gyarmaton, a Palóc ligetben. Hegedűs H. ijaíassagyamiat A kora esti szélcsendes idő­ben a megvilágított szemléletes dekorációk előtt először a Szent Imre Keresztény Iskola di­ákjai adtak elő zenei kísérettel verses-prózás és énekes, megható műsort, majd a rendezvény szónoka, dr. Kiss Tamás, az ’56k)s szegedi egye­temi ifjúság egyik vezére, az első szabadon megválasztott balassagyarmati önkormányzat alpolgármestere mondott beszédet. Kifejtette, hogy az ötvenkilenc esztendővel ezelőtti kora novemberi napokban a hazánk­ban állomásozó szovjet katonai alakulatok ve­zetői előbb Budapesten mindent megígértek, Dr. Kiss Tamás és Medvácz Lajos polgármester elhelyezik az emlékezés gyertyáit amit Nagy Imre kormánya követelt tőlük, majd álnokul, a további egyeztetések ürügyével Tökölre, a szovjetek laktanyájába csalták a Maiéter Pál vezette magyar tárgyalócsoportot, ahol a KGB szerves közreműködésével letartóz­tatták őket, másnap, negyedikén hajnalban pe­dig megindult a hadsereg a főváros ellen. Ám a magyar nép szívósan ellenállt, a vég­sőkig kitartva fegyvert ragadott, megalakul­tak a munkástanácsok, sztrájkok szerveződ­tek, nehéz feladat volt mindenféle ellenállást letörni, megszüntetni, ennek egy véres be- tetőződése volt a december 8-i salgótarjáni sortűz. Dr. Kiss Tamás hangsúlyozta, bár a forradalom elbukott, a hatalomban nem ma­radt mindez nyom nélkül, aminek egyértel­mű jele, hogy közel sem alkalmazhattak a későbbiekben olyan durva elnyomási tech­nikákat, mint azelőtt, a Rákosi-rendszerben. Az ünnepség végén a résztvevők gyertyá­kat gyújtottak, és elhelyezték az emlékhely szoborcsoportj ának talapzatánál. „Katonatörténet” Pás Egy hónapja elsőként a Duna World csatornán mu­tatták be Katona Zsuzsanna új, „Katonatörténet” című doku­mentumfilmjét, amely egy fia­talember második világháború utáni nyugati fogságáról szól. A film egy jelenleg Berlinben élő lány, Katona Noémi nagyap­jának kilenc hónapos amerikai és francia hadifogságáról, a ki- bírhatatlanról, a megalázásról, a túlélésről, a bajtársiasságról, a hitről, az életben maradásért való küzdelemről és a kitartás­ról szól - a 201(Hben bekövetke­zett halála után előkerült hadi­fogoly-napló alapján. Az alkotás némiképpen vá­laszt ad arra is, hogy a hadifog­lyok hazaérkezése (1945 októ­ber - 1946 február) után miért nem lehetett beszélni az ott tör­téntekről, milyen fortélyos fé­lelmek és megalázások hallgat­tatták el a nyugati hadifogság­ból hazavergődő magyar kato­nákat. E témáról - a holocaust és a Gulag eseményeinek fé­nyében - eddig kevés szó esett Katona Zsuzsanna filmje egy személyes történeten ke­resztül mutatja be a történe­lemnek azt a fontos szeletét, amely sok százezer kényszer­besorozott magyar fiatalember sorsát döntötte el egy életre a XX. században. A pásztói film- bemutatót november 7-én, szombaton 16 órakor tartják a városi könyvtár második eme­leti nagytermében, ahol jelen lesz a dokumentumfilm ren­dezője, forgatókönyvírója, Ka­tona Zsuzsanna is. A rendez­vényre a belépés díjmentes. é é » A Szent Imre Keresztény Iskola I ' diákjai műsoruk közben I A résztvevők fáklyákkal a kezükben vonultak a December 8. térre I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom