Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-25 / 273. szám

Alexandriai Szent Katalin emlékezete Amikor szentjeinkről írok, min­dig kételkedem, hogy vissza tu- dom-e, illetve vissza lehet-e adni szentjeink hitbéli meggyőződését, azt, ahogyan életüket élték. Külö­nösen azokra gondolok, akikről hiányos emlékezések, vagy ponto­sabban csak legendák maradtak fenn. Mivel az elmúlt évtizedek­ben a vallásosság visszaszorult, így az is kérdés, hogy kell-e és mi­lyen részletességgel szólni róluk. Nem hordom zsebemben a böl­csek kövét, mégis azt gondolom, hogy a világban történő eligazo dóshoz mindenkinek - a nem val­lásos embereknek is -javára vá­lik a vallásos ismeretek megszer­zése. És most lássunk néhányat belőlük! A katolikus tanítás szerint a szentek azok a személyek, aki­ket az egyház szentté avatott és ünnep- vagy emléknapjukon a li­turgiában is megemlékezünk ró­luk. A szenté avatás egyházjogi fogalom, annak ünnepélyes ki­jelentése, hogy az elhunytat Is­ten felvette a szentek seregébe, il­letve ő „Isten színe látására ju­tott”, vagyis kiérdemelte az örök boldogságot, a mennyországot. A szenté avatás első lépcsője a boldoggá avatás. Teológiai tar­talma mindkettőnek ugyanaz, annak ünnepélyes kinyilvánítá­sa, hogy az elhunyt hősiesen gya­korolta az erényeket (hitvalló), vagy pedig életét áldozva tett ta­núbizonyságot Krisztusba vetett hitéről (vértanú). Szent Katalin az utóbbiak kö­zé tartozott Királyi sarjként, a negyedik században az egyipto­mi Alexandriában élt és művelt­ségével kitűnt kortársai közül. Amikor Maximinus római csá­szár Egyiptomba látogatott - ül­dözve a keresztényeket - halálos ítélettel fenyegette meg mindazo­kat, akik nem tisztelik a bálvá­nyokat, illetve, nem áldoznak A császárnak tetszett a szóki­mondó lány okos beszéde, még­is kényszeríteni akarta bálvány­imádásra. Katalin megtagadta ezt, s kérte az uralkodótól, hogy hitét tudományos vitában meg- védhesse. A császár ötven bölcse­előtte. A legenda szerint Katalin a városba érkező császárnak elé­be ment, keresztet vetett, majd tudtára adta, hogy ő keresztény, s ezért hitét vállalva az Urat, Jé­zus Krisztust követi, mert felis­merte a földi hívság, a földi világ hiábavalóságát. lő küldött, s azok érvei előtt, egy- től-egyig meghajoltak. Ezután újabb próbatétel következett: be­börtönözték, ahol szavainak ha­tására egyre többen megtértek, vállalták keresztény hitüket, s ve­le együtt kivégzésüket is. S ez egyet jelentett Katalin halálra íté­lésével is. A császár először éles késekkel felszerelt kerekekkel akarta megöletni, feltrancsíroz- tatni, ekkor azonban csoda tör­tént. A kínzó eszköz darabokra hullt, de a halált már nem kerül­hette el Lefejezték. Mártíromság- ra jutott: „jöttek az angyalok, tes­tét felemelték és elvitték a Sinai hegyre, hogy eltemessék ”Emlék­napja minden évben november 25-én van. Mivel Szent Katalin a hit igaz­ságát oly’hatásosan védte, a böl­cselők, a teológusok, az ügyvédek és a szónokok is védőszentjükké választották, és patrónájukká a kerékkel foglalkozó iparosok. Ugyancsak védőszentje a házas­ságra készülő lányoknak, mivel egy legenda szerint megkeresztel- kedése után jelenése volt: meglát­ta Krisztust, aki őt eljegyezte. Tisztelete, mind a nyugati, mind a keleti egyházakban igen elterjedt. A középkor egyik leg­tiszteltebb, legnépszerűbb női szentje volt. Mivel Kataliné az advent, az új egyházi év kezdete előtti napokra esik, ezért a köz­hit szerinte nap az üjborral kez­dődő „kisfarsang” utolsó napja. Ezután már sem lakodalmat, sem bált, a (nagy)farsangig nem tartottak. És végül a jeles naphoz kötődő népi megfigyelés szerint: ha Ka­talin kopog, akkor a karácsony locsog, ha viszont a Katalin lo­csog, akkor a karácsony kopog. Akár kopog, akár locsog a kará­csony, jó lenne végre megérni, hogy békét, megértést hozzon szeretetlen világunkba! Bartos József f&M 1 | W 1 | |gjí f É 1 kill rá 11 i fyt § * f ' LEGALÁBB HETI 3 ALKALOMMAL SPORTOLJ 1 ÓRÁT! SZSÉGES TÁPLÁLKOZÁSRA! EGY MAP A-S ALKALOMMAL KISEBB MENNYISÉGET! ÉLVEZD AZ ÉLETEI DROGOK ÉS ALKOHOL NÉLKÖL! SPORTTAL VEZESD LE A FESZKÓT! KÖLTSO MÁSRA A PÉNZED! 2015. DECEMBER 5*16 MEGTALÁL BENNÜNKET MINDEN PÉNTEKEN ÉS SZOMBATON A SALGÓTARJÁNI PIAC BEJÁRATÁNÁL 8 ÓRÁTÓL, - A BELVÁROSBAN 11 ÉS 14 ÓRÁTÓL A POSTA ÉS A FŐ TÉR KÖRNYÉKÉN.-A RÁKÓCZI ÜT 13. SZÁM ALATT TALÁLHATÓ FIOESZ IRODÁBAN. U-17ÓRA KÖZÖTT.- TOVÁBBÁ A VÁROS KÜLÖNBÖZŐ PONTJAIN* Gressai Sándor (1935-2015) Mélyen megérintett, amikor megtudtam, hogy a kiváló em­ber, akivel egykor - ha nem is egy időszakban - ugyanannak az iskolának a padjait koptat­tuk, és akivel négy évtizeden át voltam jó munka- és felemelő emberi kapcsolatban - elhunyt A nyáron még azt terveztük, hogy az 1990 utáni privatizáció itt-ott különös történetének meg­írásával gazdagítjuk Salgótar­ján ipartörténetét. Hiszen a kivá­ló mérnök elsősorban a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűzhely­gyár jogutód cégeinek elnök-ve­zérigazgatójaként, valamint a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként volt is­mert, mint üzletembert pedig or­szághatárainkon túl is tisztelték. Gressai Sándor 1935-ben Erk községben született, a hatvani vegyipari technikumban 1954- ben érettségizett, gépészmérnöki diplomáját 1960-ban szerezte meg Budapesten. Itt ismerte meg, majd vette feleségül 1961- ben halálig hű társát, Ilikét. Szaktudását Egerben és Pétervásárán alapozta, Tamási­ban a budapesti székhelyű Vegyépszer gyárának igazgató­ként pallérozta. A fővárosi cégve­zetés 1975-ben a salgótarjáni Vegyépszer élére vezényelte, „rendcsinálás”céljából. Gressai Sándor az új kihívásnak is meg­felelt. Útja 1983-ban a Salgótar­jáni Vasötöndeés Tűzhelygyárba vezetett, hogy a veszteséges válla­latból jól jövedelmező, export kő pes céget kovácsoljon. 1992-ben - a privattáció révén - a mün­cheni Wamsler GmbH-val, több­ségi magyar tulajdonban meg­alakult az SVT-Wamsler Rt., amely a termékkorszerűsítés után profiljában - a háztartási sütő-, főző és fűtőkészülékeivel - Európa piawezető cégeinek so­rába emelkedett Gressai Sándor vezetőként koncepciózus, erős kezű, ener­gikus személyiség volt. Szak­emberként a felkészült, inno­vatív, kreatív mérnök típusa. Üzletemberként megnyerő mo­dorú, korrekt partner. A siker­kovács - a szakmában így em­legették - 1997-ben ment nyug­díjba. Ekkor - korábbi számos kitüntetése után - a Magyar Köztársaság Kiskeresztjét is át­vehette és Salgótarján díszpol­gára lett. A jó kedélyű, az életet szere­tő és azt jól megélni tudó em­ber munkásságától, sikeres karrierjétől is mindig büszkébb volt szép és népes családjára, feleségére, gyermekeire, tehet­séges unokáira, akik fájdalom­tól megtört szívvel állnak majd az erki sírjánál, és vesznek vég­ső búcsút tőle. Kollégái, barátai, ismerősei, tisztelői 2015. november 27-én, pénteken 14 órakora (régi) Sal­gótarjáni Központi Temető rava­talozójában búcsúzhatnak el GressffrSándortól. Sanyi bá­tyám, nyugodj békében1 Baráthi Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom