Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-23 / 271. szám

Mártírok nyughelye fölött összefog a magyar « Hozzátartozók fejet hajtanak a sztálini terror magyar és német áldozata­inak emlékparkjában Szolyván, az 1944-ben Kárpátaljáról elhurcolt negyvenezer magyar férfire és a szolyvai gyűjtőtáborban meghaltakra emlékező ünnepségen Terrorizmus és gyökerei Sógor Dániel Kö- zel-Kelet-kutató szerint nem az iszlám vallásban, sokkal in­kább a nyugati társadalom identitásvesztésében gyökere­zik a terrorizmus, hiszen az ér­tékek és erkölcsök nélkül fel­növő fiatalok könnyen kapha­tók a szélsőségekre. A szakértő vasárnapi nyilat­kozata szerint a terroristák szél­sőséges értelmezésekkel kihasz­nálják az iszlám vallást, ezért a terrorizmusra nem vallási kér­désként, hanem nyugati, szocio­lógiai problémaként kell tekinte­ni. Sógor Dániel szerint a nyuga­ti társadalmak tömegével nevel­nek ki gyökerüket, identitásukat vesztett fiatalokat, akik között az Iszlám Állam dzsihadista szer­vezet toborozhat. Ezt támasztja alá, hogy a szervezethez keresztény hátte- rűek is csatlakoznak, ugyan­akkor természetesen az arab felmenőkkel rendelkezőkre na­gyobb hatással lehet a terroris­ták kínálta „fiktív identitás” - fejtette ki a kutató. Klímakonferencia Budapest Több tényező is op­timizmusra ad okot az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt Áder János köztársasági elnök értékelése szerint. Az ál­lamfő arról beszélt, hogy Ba­rack Obama, az Egyesült Álla­mok elnöke és a Kínai Kommu­nista Párt központi bizottsága is a klímaváltozást nevezte a legfontosabb nemzetbiztonsá­gi kihívásnak. A két legna­gyobb szennyezőről beszélünk - hívta fel a figyelmet a köztár­sasági elnök, kitérve arra, hogy a két ország tavaly októ­berben megállapodást is kötött a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak visszaszorításáról. Áder János biztatónak ne­vezte, hogy azok az - elsősor­ban olajipari - cégek, amelyek korábban Koppenhágában A harmadik lényeges elem­nek tartotta a köztársasági el­nök, hogy a kiotói konferenci­ához képest sokkal több a résztvevő, s 156 ország már tu­datta, milyen kibocsátás-csök­kentést vállal. Ebből azt is lehet tudni, hogy milyen következ­ményei lesznek, ha maradékta­lanul végrehajtják azt. „Sokat jelent az emléke­zés, és szeretném azt hin­ni, hogy itt, a mártírok nyughelye fölött igazán össze tud fogni a kárpát­aljai magyarság” - mond­ta Semjén Zsolt minisz­terelnök-helyettes szom­baton Szolyván, a kárpát­aljai magyar férfilakosság szovjet lágerekbe történt, 1944 novemberi elhurco­lásáról való megemléke­zésen. Szolyva. A deportáltak egykori gyűjtőtáborának helyén létesí­tett emlékparkban Semjén Zsolt hangsúlyozta: „ahol állunk, te­mető, 15 ezer ártatlan honfitár­sunk tömegsírja". Erről negyven esztendőn keresztül beszélni sem lehetett, holott nincs olyan kárpátaljai magyar család, ame­lyet a háború utáni megtorlás ne érintett volna - tette hozzá, meg­jegyezve, hogy változik a világ, a Szovjetunió a történelem sze­métdombjára került.- Abban a történelmi pillanat­ban - folytatta - voltak, akik úgy érezték, hogy méltó emléket kell állítani a mártíroknak. Az 1989- es gondolatot tettek követték, és 1994. november -22-én felavatták az emlékparkot - emlékeztetett. „Nagy esemény volt ez az ötvene­dik évfordulón, de mégsem örül­hettünk felhőtlenül. Magyaror­szágon, az akkori kormányzatot hidegen hagyta a határon túli ma­gyarok sorsa, sem a televízió, sem a napilapok nem tudósítottak az eseményről; és addigra már a kárpátaljai magyarság soraiban is felütötte a fejét a megosztott­ság”- mutatott rá. Semjén Zsolt kifejtette, az el­múlt húsz évre visszatekintve az eredményeket kell hangsúlyoz­ni: a kárpátaljai magyarság ön- szerveződését, a kulturális és ka­ritatív szervezetek megalakulá­sát és áldozatos munkájukat. Semkén Zsolt kifejtette: ismer­ve az áldatlan ukrajnai állapoto­kat, a magyar állam segítő kezet nyújt a kárpátaljai magyarok­nak, így a magyar kormány kü­lön pályázati támogatásban ré­szesíti a kárpátaljai magyar pe­dagógusokat, lelkészeket, hitok­tatókat, egészségügyi dolgozó­kat, valamint az óvodai gyer­mekétkeztetést. A magyar kor­mány számára fontos - az etnikai határokon átlépve - az egész kárpátaljai magyar közös­ség segítése, így például a ma­gyarországi önkormányzatok ál­tal felajánlott támogatások, illet­ve a kárpátaljai gyerekek ma­gyarországi táboroztatása. Szél Bernadett, az LMP társel­nöke azt mondta, a múltból nem csak azért kell tanulnunk, hogy ne ismétlődhessenek meg a bor­zalmak, hanem azért is, hogy va­lóra válthassuk, amiért őseink áldozatot hoztak. Brenzovics László, az ukrán parlament képviselője, a KMKSZ elnöke beszédében azt emelte ki, hogy a kárpátaljai ma­gyar mártírok áldozata nem volt hiábavaló. Utalva a 70 évvel ez­előtti háborús eseményekre a kelet-ukrajnai háborús konflik­tus mihamarabbi békés rende­zését szorgalmazta. Zubánics László, az UMDSZ el­nöke emlékezésében kifogásol­ta, hogy az ukrán állam még mindig nem rehabilitálta a 71 évvel ezelőtti kárpátaljai depor­tálások ártatlan magyar áldoza­tait. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy az ukrán parlament hama­rosan megszavazza azt a tör­vénytervezetet a bolsevik terror ártatlan kárpátaljai magyar ál­dozatainak hivatalos megköve­téséről. Először vett részt szolyvai megemlékezésen Kárpátalja me­gye kormányzója Hennagyij Moszkal személyében, aki be­szédében arra emlékeztetett, hogy Kárpátalján mindig béké­ben éltek a különböző nemzeti­ségek. Hangsúlyozta, hogy soha nem ismétlődhetnek rpeg a hét évtizeddel ezelőtti tragikus ese­mények. A kárpátaljai magyar történel­mi egyházak püspökeinek gyászszertartása után megko­szorúzták a magyar áldozatok emlékművét. Sürgetik a honvédség létszámbővítését Azonnali haderőreformot, a Ma­gyar Honvédség létszámának feltöl­tését, technikai eszközeinek mo­dernizációját és a működési forrá­sainak növelését követeli a kor­mánytól az MSZP. Budapest Demeter Márta, a párt ország- gyűlési képviselője vasárnapi budapesti saj­tótájékoztatóján kiemelte: „egyre veszélye­sebbé váló világunkban” egyértelműen fel­értékelődik a fegyveres erők szerepe. A bő­vülő feladatok ellátása már rövid távon is el­képzelhetetlen a jelenlegi létszámhiány mel­lett - hangsúlyozta Demeter Márta, aki a ve­zérkari főnök tájékoztatására hivatkozva azt mondta: a Magyar Honvédség jelenlegi, bé­keidőre előírt 29 ezer 700-as létszámából mintegy 5500 katona hiányzik. Az MSZP-s politikus azt mondta: a kato­nák tényleges száma évek óta csökken. A zárszámadási törvények tanúsága szerint a szerződéses katonák átlagos éves létszáma 2009-ben még 5950 volt, ez 2014-re több mint 15 százalékkal csökkent. Ráadásul 2010 után a védelemre fordított források is a mélypontra süllyedtek. Demeter Márta elmondta: a héten az Or­szággyűlés olyan „honvédelmi tárgyú salá­tatörvényt” tárgyalt, amely „alkotmányos el­veket és az érintettek alapvető jogait semmi­be véve” lehetővé tenné a honvédség állo­mányának extrém túlterhelését. Európai liberálisok kongresszusa Hans Vart Baalen holland európai parlamenti képviselő, az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetsé­gének (Alliance of Liberals and Democrats for Europe, ALDE) újonnan megválasztott elnöke (középen) beszél az AIDE budapesti kongresszusa zárónapján, a tisztújító közgyűlés után tartott sajtótájékoztatón. Mellette Fo­dor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke (balra) és Szent-Iványi István, a párt külpolitikai szakértője. Autók haladnak Kékestetőnél 2015. november 22-én. A meteoro­lógiai szolgálat honlapja szerint Kékestetőn reggel 3 centiméteres hóvastagságot mértek. „Már egy szállodát vizionál../' Komlósi Csaba, a Lehet Más a Politika (LMP) kulturális szakszóvivő­je szerint Fekete György, a Magyar Mű­vészeti Akadémia (MMA) elnöke még na­gyobbat álmodhat, mert szállodát vizionál az akadémia „látható működést nem produ­káló” kutatóintézet­ének. Budapest Komlósi Csaba vasárnapi budapesti sajtó- tájékoztatóján azt mondta: azzal, hogy az Országgyű­lés elkezdte tárgyalni azo­kat a módosítókat, amelyek folytatják az MMA helyzet­be hozását és kultúrpoliti­kai szerepének megerősíté­sét, tovább tart a művészeti életben évekkel ezelőtt megindult kiszorítósdi. Hozzátette: úgy tűnik, hogy Fekete György, az akadémia elnöke „még nagyobbat ál­modhat”, mint eddig, mert saj­tóhírek szerint már egy szállo­dát vizionál a jelenleg semmi­féle látható működést nem produkáló művészetelméleti és módszertani kutatóintézet keretei közé. * A szakszóvivő szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) is ugyanennek a harc­nak az eszköze, csak fino­mabban, nem szűntek meg teljesen a másik oldal lehető­ségei. Hozzáfűzte, azt gondol­ja, nagy változások várhatók, az a kizárólagosság, amelyre az MMA törekszik, meg fog jelenni az NKA döntéseiben. Az LMP olyan kultúrpoliti­kát szeretne megvalósítani; amely az egész közösség érde­keit szem előtt tartja. Fekete György Heti Válaszban a múlt héten megjelent interjújában beszélt arról, hogy az MMA művészetelméleti és módszer­tani kutatóintézete a százmillió forintos költséggel felújítandó XII. kerületi Hild-villába költöz­het, ahol szállodát is ki akar alakítani az MMA. Magyar segítség Macedóniának Budapest. Kerítés építésé­hez szükséges anyagot és egyéb eszközöket ad Ma­gyarország Macedóniának - derül ki a Magyar Közlöny egyik kormányhatározatból. Az Európában és a Nyugat- Balkán országaiban kiala­kult tömeges bevándorlás okozta helyzetre tekintettel megszületett kormánydön­tés értelmében Magyaror­szág ingyenes tulajdonba ad a Macedón Köztársaság kor­mányának 25 kilométer 450-600 mm-es körsugarú és 75 kilométer 900-1000 mm-es körsugarú pengésdrótot, védőkesztyű­ket, egy oszlopverőgépet, 10 ujjnyomolvasót, valamint ugyanennyi számítógépet és digitális fényképezőgépet. Csütörtökön szemtanúk­ra hivatkozva egy macedón hírportál azt írta: a mace­dón-görög határon, Gyevgyelija közelében meg­kezdődött egy kerítés építé­se. A macedón hadsereg szóvivője szerint még nem kerítést építenek, csak elő­készítik a terepet. Leesett az első hó a Mátrában

Next

/
Oldalképek
Tartalom