Nógrád Megyei Hírlap, 2015. november (26. évfolyam, 253-277. szám)

2015-11-21 / 270. szám

Párizs: Megkérdőjelezi a schengeni rendszert, ha Európa nem teljesíti kötelezettségeit Franciaország fokozta légicsapásait az Iszlám Állam ellen A schengeni rendszert „megkér­dőjelezi (...), ha Európa nem tel­jesíti kötelezettségeit” a határok védelmében - vélekedett a fran­cia miniszterelnök csütörtök es­te, hozzátéve, hogy a véres pári­zsi merényletek kitervelő! közül egyesek „a menekültválságot ki­használva” szivárogtak be Fran­ciaországba. ki a parancsot, hogy a dzsihadista szer­vezet magára vállalta a múlt pénteki, több mint 130 halálos áldozatot követelő párizsi terrorcselekmények elkövetését. Lassan alakul ki a szövetség az Iszlám Állam megtöréséhez Az iszlamista terroristák ter­jeszkedése ellen Moszkva oda- állna Washington mellé, de Bassár el-Aszad szíriai elnök kezét az oroszok nem akarják elengedni. Pedig az Egyesült Ál­lamok pont ezt szefetné. Oroszország kész együttműködni az Egyesült Államokkal az Iszlám Állam el­len alakult szövetségben Szíriában, ha an­nak országai tiszteletben tartják Damasz­kusz szuverenitását - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Ragyio Rossziji rádiónak adott interjúban csütör­tökön. „A szíriai konfliktus békés rende­zése nem lehetséges Bassár el-Aszad szí­riai elnök részvétele nélkül, ezt a nyuga­ti országok is kezdik elismerni” - idézte a politikus szavait az Interfax orosz hír- ügynökség. „Az a logika, hogy ’’takarítsá­tok el Aszadot, és ettől az iszlamisták meg­nyugszanak”, teljesen értelmetlen, mert a terrorszervezet függetlenül mindattól, ami Szíriában történik, s függetlenül attól is, hogy ki hogyan viszonyul Bassár el- Aszadhoz, a saját célját, a kalifátus létre­hozását akarja elérni” - hangsúlyozta Lavrov. „Úgy tűnik, hogy Francois Hollandé francia elnöknek a kegyetlen pá­rizsi merényletek után Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz intézett telefonhívása, az erőfeszítések egyeztetésére vonatkozó ja­vaslata és Putyin elnök reagálása, hogy szövetségesi alapon kész erre, arról ta­núskodik, hogy most a józanul gondolko­dó politikusok a másodrangú kérdéseket háttérbe szorítva megértik, a legfőbb prioritás: megaka­dályozni a terroristák terjeszkedését” - mondta a miniszter. Nyugatról viszont másként látják a helyzetet. Oroszország­nak és Iránnak döntenie kell, hogy to­vábbra is Bassár el-Aszadot támogatja-e, vagy kész megmenteni a szíriai államot azáltal, hogy egy új, legitim vezetés mögé áll - közölte Barack Obama amerikai el­nök csütörtökön. Hangsúlyozta, hogy Aszad távozása nélkül nem lehet véget vetni a polgárháborúnak, mert az elnök nem képes visszanyerni legitimációját. Aszad rögtön a Nyugat szemére is vetet­te, hogy őt okolja a szélsőséges iszlamista szervezet létrejöttéért. „Az Iszlám Állam­nak nincs természetes vagy társadalmi táptalaja Szíriában” - mondta az elnök a RAI olasz televíziónak. „Az Iszlám Állam nem Szíriá-ból indult ki. Irakban kezdő­dött, illetve még korábban, Afganisztán­ban^- fogalmazott Aszad, Tony Blair volt brit kormányfő egyik kijelentésére hivat­kozva, amely szerint az iraki háború köz­rejátszott a létrejöttében. Oleg Sziromolotov orosz külügyminiszter-he­lyettes közölte, hogy százhatvan, a terror­szervezet soraiban harcoló orosz szélsősé­ges halt meg Szíriában. Jelenleg a dzsihadisták fekete zászlaja alatt több mint huszonötezer külföldi küzd, többek között az arab országokból, Európából, Oroszországból és a Független Államok Közösségéből” - mondta Sziromolotov. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda, va­gyis az FBI közleménye szerint nem jelent fenyegetést New Yorkra a dzsihadista szervezet, amely azzal fenyegetőzik, hogy a párizsihoz hasonló terrorakciót hajthat végre a városban. lői számára, hogy többször is oda-vissza megforduljanak Európa és Szíria között. A francia köztévébe az európai igaz­ságügyi és belügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának előestéjén meghívott Manuel Valis, azt kö­vetelte, „hogy minden, Francia- j országgal határos ország maxi­málisan teljesítse kötelezettsé­gét”. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy a merénylők közül „mások Belgiumban éltek már. Megint mások pedig - szeretnék emlékeztetni rá - Franciaországban” - mondta. Közben a francia államfő hivata­la csütörtök este bejelentette, hogy Francois Hollandé államfő parancsot adott az Iszlám Állam szervezete elleni szíriai és légicsapások „fokozására”. Hollandé hat nappal azután adta Manuel Valis kormányfő a France 2 közszolgálati tévécsatornának nyilatko­zott, állást foglalva abban a vitában, hogy milyen körülmények tették lehetővé, a pá­rizsi terrortámadás feltételezett kiterve­Kárpát-medencei ösztöndíjprogram indu Ülésezik a Kárpát-medencei Felsőoktatási Kerekasztal Kárpát-medencei ösztöndíjprog­ramot indít a kormány mintegy 375 millió forintos kerettel - je­lentette be Balog Zoltán, az em­beri erőforrások minisztere pén­teken, Budapesten. A tárcavezető a Kárpát-medencei Felső- oktatási Kerekasztal alakuló ülésén el­mondta: a program egy hallgatói és egy ok­tatói mobilitási részből áll. Előbbire 234 millió, utóbbira 140 millió forint áll rendel­kezésre a következő tanévben - közölte. Kifejtette: a hallgatói alprogram szerződé­seit január 1-jétől kötik meg, az ösztöndíj­program finanszírozásához szükséges for­rásokat kihelyezik az adott felsőoktatási intézményhez, kezelési költség nélkül. A juttatás összege intézményenként vál­tozó lesz, a kínálattól függően. Balog Zoltán közölte, az egyetemek, főiskolák teljes mér­tékben autonóm módon dönthetnek arról, hogyan hirdetik meg a jelentkezést, illetve hogyan teszik vonzóvá az adott képzést. Az együttműködést szeretnék lehetővé ten­ni a külhoni régiók között is - jelezte. Az oktatói mobilitási alprogramról elmondta: - ha a külhoni intézményeknek Magyaror­szágról oktatóra van szükségük bármilyen képzéshez, akkor ezt úgy meg lehet olda­ni vendégprofesszorként, hogy az itthoni státusz is megmaradjon. A tervek szerint februártól 25-30 ember kiküldetése várha­tó, a létszám az igényeknek megfelelően bővülhet is. Rövid távon ötven, hosszú tá­von akár négyszáz szolgálati lakás megvá­sárlását is tervezik - ismertette a minisz­ter. Balog Zoltán azt mondta: kulcskérdés a magyar nyelvű értelmiség megtartása, az utánpótlás biztosítása, az anyanyelvi kultúra ápolása és fenntartása. Az Erasmus-programra utalva hozzátet­te: olyan rendszert szeremének létrehozni, amelyben a hallgatói mobilitás magyar-ma­gyar viszonylatban is lehetséges, hasonló­an az uniós hallgatói mobilitáshoz. Jelezte: támogatják a hiánypótló képzéseket is. Ki­tért arra is, hogy gyakorlatilag megvaló­sult az egységes Kárpát-medencei felsőok­tatási tér. Bárhol is folyjon magyar nyelvű felsőoktatási képzés, arra egységesen te­kintenek - közölte a miniszter, hozzátéve: ehhez igazították a törvényi szabályozást is. Tájékoztatása szerint jelenleg 12 magyar felsőoktatási intézmény 15 alap- és ó mes­terképzést működtet a Kárpát-medencé­ben, csaknem 1200 hallgatóval. Emellett 20, a szomszédos államok jogrendszere szerint működő intézményben mintegy 300 alap-, osztatlan, mesteri és doktori kép­zésben több mint 16 ezer hallgató folytat magyar nyelvű tanulmányokat. Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem rektora azt mondta, az összes kül­honi magyar felsőoktatási intézmény örömmel veszi a programot. Kiemelte: hosszú évek óta, a kéréseiket meghallgat­va a kormány komolyan veszi az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási térség ki­építését. Kitért arra is, ő maga hét éve küzd azért, hogy a szlovák felsőoktatási rend­szerben a képzéseiket tudják akkreditáltat­ni. Náluk nagyon nehéz jó szakembereket találni az akkreditált szakokra, s 110 okta­tójukból 36 magyarországi habilitált pro­fesszor - mondta. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (jobbra az asztalnál) beszél a Kárpát-me­dencei Felsőoktatási Kerekasztal alakuló ülésén Budapesten, az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumában 2015. november 20-án. Mellette balra Palkovics László felsőoktatásért fe­lelős államtitkár, Maruzsa Zoltán miniszteri biztos, az Oktatási Hivatal megbízott elnöke, jobbra Tóth János, a komáromi Selye János Egyetem rektora Hivatalos: megölték a párizsi merényletek fel­tételezett szervezőjét Hivatalosan megerősítették, hogy Abdelhamid Abaaoud, a múlt héten pénteken elkö­vetett párizsi merényletek elkövetőjét is megölték csü­törtökön a Saint-Denis-ben tartott rajtaütésben. Manuel Valis francia mi­niszterelnök korábban kije­lentette: fennáll a veszélye annak, hogy terroristák ve­gyi fegyvert vetnek be. A börtönbüntetés mellett elektronikus nyomkövető használatát és megfigyelést helyezett kilátásba a belga kormány az országba visz- szatérő dzsihadistákkal szemben. A belga hatósá­gok kilenc embert vettek őrizetbe azokban a razziák­ban, amelyeket Brüsszelben és környékén hajtottak vég­re csütörtök délután a múlt heti terrortámadással kap­csolatban. Abaaoudot az ujjlenyomatai alapján azonosították, az ő holt­testét találták meg szitává lőve az épületbe behatoló rendőrök. A szerdán hajnalban indított rajta­ütés során két ember halt meg, a most azonosított dizsihadista mel­lett egy magát felrobbantó nő vesztette életét, akit Abaaoud uno­katestvéreként azonosítottak. A francia hatóságok gyanítják, hogy a szerdai razziában meg­halt Abdelhamid Abaaoud állhat 4-6 olyan merénylet mögött, ame­lyeket meghiúsítottak Franciaor­szágban 2015 tavasza óta - erről a francia belügyminiszter beszélt azután, hogy csütörtök délután bejelentették: a szerdai razziá­ban a pénteki terrortámadásért felelős Abdelhamid Abaaoud is meghalt Párizs külvárosában. Bemard Cazeneuve szerint egészen múlt hétig azt sem tud­ták, hogy a férfi egyáltalán Euró­pában van. November 16-án, három nappal a merényletsorozat után jelezte Párizsnak egy Európán kívüli or­szág titkosszolgálata, hogy Abaaoud Görögországban van. A belga-marokkói dzsihadista ellen Belgium által kiadott nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben, miután húsz év börtönbüntetésre ítélték távollétében. Egy elkövetőt - Abdeslam Salaht - továbbra is keresnek a francia és belga hatóságok. Brüsszelben további akciókat terveznek a hatóságok. A Párizstól 235 kilométerre keletre fekvő Charleville- Mezieres településen a rendőr­ség dzsihadista hálózatok és en­gedély nélkül tartott fegyverek után kutat. * * * Franciaországban a múlt pén­teki támadások miatt rendkívüli állapotot rendeltek el, aminek ér­telmében a rendőrség bírói enge­dély nélkül is tarthat razziákat és házkutatásokat. A parlament alsóháza csütörtökön jóváhagyta a rendkívüli állapot három hóna­pos meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A felsőház pénteken szavaz a javaslatról. A francia rendőrök állandó jelleg­gel, szolgálaton kívül is, önkén­tes alapon, viselhetik a fegyverü­ket, amennyiben arról tájékoztat­ják feletteseiket - erről döntött csütörtökön a rendőrség vezető­sége. A gyülekezés engedélyezett a merényletek helyszínein, meg- emlékezési jelleggel. I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom